TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A határozók rendszere, felismerése példák alapján | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A határozók rendszere, felismerése példák alapján

Beküldő: Látogató
Angol tételek
Nyelvtan tételek

Beküldte: niciland

A határozók: A határozók mindig az alaptagban megnevezett cselekvés, történés, létezés különféle körülményeit (hely, idő, módféle, állapotféle körülmények) határozzák meg.

A határozós szintagma, szószerkezet: Az alaptag és a neki alárendelt bővítmény alkotja. Az alaptag legtöbbször igével vagy igenévvel kifejezett mondatrész, ezt bővíti az ún, meghatározó tag, a határozó.

Leggyakoribb kifejező eszközei, szófajai: ragos névszó, névutós névszó, határozószó, határozói igenév

Jellemzői: ősi sajátosság a háromirányúság, ami a határozók egész rendszerét jellemzi. Beszélhetünk: előzmény-, tartam- és véghatározókról. Pl. a honnan, hol és hová kérdésekre felel a helyhatározó, a mettől, mikor, meddig kérdésekre felel az időhatározó.

Csoportosítás:

1. Helyféle határozók: helyhatározó és képes helyhatározó
2. Időféle határozók: időhatározó és számhatározó
3. Módféle határozók: mód-, eszköz-, fok- és mérték-, körülmény-, tekintet-, ok- és célhatározó
4. Állapotfélehatározók: állapot-, társ-, eredet- és eredményhatározó
5. Egyéb határozók

1. Helyféle határozók

Helyhatározó
A helyhatározó a cselekvés,történés,létezés helyét nevezi meg.
Kérdései: Honnan? Hol? Meddig?

A) valós helyhatározó
B) képes helyhatározó (Ami átvitt értelemben fejezi ki a cselekvés helyviszonyait . Pl. Szöget ütött a fejébee a gondolat)

2. Időféle határozók

A) időhatározó:
A cselekvés,történés,létezés idejét adja meg, annak kezdőpontját,időtartamát vagy végpontját
Kérdései: Mikor? Mióta? Meddig?

B) számhatározó:
A cselekvés, történés, létezés gyakoriságára vagy időbeli ismétlődésére mutat rá.
(-szor,-szer,-ször rag ill. ízben,esetben, alkalommal névutó, ill. határozószóval is kifejezhető: néha, gyakran,elvétve.)
Kérdései: Hányszor? Hányadszor? Pl.: Már százszor megmondtam.

3. Módféle határozók

A) módhatározó:
Azt fejezi ki,hogy a cselekvés,történés,létezés milyen módon megy végbe.
Kérdései: Hogyan? Miképpen? Mi módon?
Pl:s zépen beszél, tisztán énekel, hajladozva szedi az epret, futólag mesélte

B) eszközhatározó:
Megjelöli, hogy a cselekvés milyen eszköz segítségével megy végbe, ill. ki vagy mi által, kinek minek a segítségével valósul meg
Kérdései:Kivel? Mivel? Ki által? Mi által?
Pl: krétával rajzol, ollóval vág, biciklivel jött, barátom révén, tanára által stb.

C) okhatározó
Azt az elindító körülményt nevezi meg, aminek okozataként a cselekvés végbemegy,
előzményhatározó.
Kérdései: Miért? Mi okból?
Pl.: bűnhődik a múltjáért, anyja miatt búsul, az árvíz következtében stb.

D) célhatározó
Kifejezi,hogy a cselekvés milyen cél elérésére irányul, véghatározó
Kérdései:Miért? Mi célból?
Pl.: orvosért küld, előkészül a műtéthez, vadászni indul stb.

E) fok- és mértékhatározó
A cselekvés,történés,állapot vagy valamiylen tulajdonság erősségére, fokára, intenzítására mutat rá.
Kérdései:Mennyivel? Mennyire? Milyen mértékben?
Pl.: nagyon szeret, félig tölt, átlagon felül okos, százszámra nőtt a gomba, jóval később

F) tekintethatározó
Azt fejezi ki, hogy a fennálló helyzet milyen megszorítással, milyen szempontból érvényes.
Névutói: nézve, tekintve, tekintetében, szempontjából, vonatkozólag
és a -lag,-leg,-ban,-ben ragos névszó
Kérdései:Milyen tekintetben? Milyen szempontból? Mire nézve?
Pl. futásban versenyzett, erkölcsileg bántja, érzelmileg eltávolodtak, általában igaza van

G) körülményhatározó
A cselekvéstől független körülményekre utal.
Kérdései: Hogyan? Milyen körülmények között?
Pl.: Az útépítés kapcsán felmerült, hogy lebontják a házat.

4. Állapotféle határozók

A) állapothatározó
Személy ill. tárgy azon állapotát fejezi ki,mely a cselekvés közben jellemző rájuk.
Beszélhetünk külső ( külső körülmények, a személytől, dologtól független társadalmi, időjárási viszonyokat fejez ki)
Belső : a személy vagy dolog lelki vagy testi állapotára, alakjára, ruházatára, utal
Kérdései:Hogyan? Milyen állapotban? Miként?
Pl: álmosan válaszol, menekülve integet, halva találták, hajadonfőtt szalad, rongyosan jár

B) számállapothatározó
Megjelöli hányan vannak valamely cselekvés közben.
Az -n,-an,-en, ragos számnévvel ill. a mindnyájan, mind névmással fejezzük ki.
Kifejezhető még -s képzős melléknév -ban,-ben ragos alakjával. (kettesben)
Kérdése: Hányan? Miként?
Pl: hárman beszélgetnek, sokan megérkeztek, tízen jöttek, százan tüntettek, kettesben vacsoráztunk

C) eredethatározó
A kiinduló állapotot nevezi meg, amelyből a személy, dolog vagy állapot ered, származik.
Mindig előzményhatározó.
Kérdései: Miből? Kiből? Miről?
fából farag, kőből épít, egy tőről fakadnak, rokonaitól örökölt, kutyából nem lesz szalonna

D) eredményhatározó
Megmutatja,hogy a személy vagy dolog egy cselekvés miatt milyen állapotba kerül.
Mindig véghatározó.
Kérdései:Kivé? Mivé?
Pl.: hamuvá égett, kétfelé vág, borrá válik

E) társhatározó
A személyt vagy dolgot nevezi meg, akivel vagy amivel együtt a cselekvés végbemegy.
Kérdései: Kivel? Mivel? Kivel együtt? Mivel együtt?
Katival beszélget,a családjával ünnepel, fazekastul kibobta, rózsával érkezett

5. Egyéb határozók

A) hasonlító határozó
Mindig azt a személyt, dolgot, minőséget, mennyiséget jelöli meg, akihez vagy amihez a hasonlítás történik.
Csak -nál,-nél ragos névszóval fejezhető ki.
Kérdései: Kinél? Minél?
Pl.: magasabb a testvérénél, messzebb a hegyeknél

B) részeshatározó
Azt nevezi meg, hogy a cselekvés kinek, minek a javára vagy kárára szolgál.
A -nak,-nek ragos névszóval fejezzük ki.
(Ha van,volt,lesz,nincs stb. létigéhez kapcsolódik, akkor birtoklást fejez ki.)
Kérdései: Kinek? Kinek a részére? Minek? Minek a részére?
Pl.: a szüleinek ír, az iskola részére vesz, húgom számára, segítek neked

C) állandó határozó
Szótárilag meghatározható, állandó vonzata az alaptagnak.
Az alaptaghoz mindig ugyanolyan meghatározott ragos vagy névutós formában kapcsolódik.
Pl.: felment a büntetés alól, irántam érdeklődik, bízik a barátjában, készül a vizsgára, nam tanul a leckéből, nekiesik a csomagnak, gyönyörködik a tájban, gondol a barátjára, hisz Istenben, hűtlen a férjéhez, gyanakszik a barátjára, reménykedik a sikerben stb.
Azaz: felment valami alól, érdeklődik valaki, valami iránt stb.

D) komplex határozó
Több határozói körülményt együttesen fejez ki.
Mérföldenként pihent egy kicsit. (mód, hely, idő)
Vendégségbe megyünk. (hely, cél)

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Film & Cinema   » Freetime activities   

Nem hasznosHasznos (+13 pont, 23 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor