Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Beküldte: Krisztina

Jókari Mór irodalmunk legolvasottabb és legtermékenyebb regényírója, az irodalmunk klasszikusai között van.

Komáromban született, 1825. február 18-án, a család legkisebb gyermekeként. Édesapja nemesi származású ügyvéd volt. Gyenge testalkatú beteges fiú volt, ezért szülei szerető gondoskodása és féltő szeretette vette körül. Csodagyermeknek tartották, már fiatalon verseket írt és rajzolt. Pozsonyba küldték, hogy német nyelvet tanuljon, itt 2 év alatt kifogástalanul megtanulta a német nyelvet. 1841-42-ben a pápai református kollégiumban tanult, itt ismerkedett meg Petőfivel. 1842-44 között Kecskeméten jogot tanult, ügyvédi oklevelet is szerzett, de soha nem lépett ügyvédi pályára. Tagja volt Pesten a Tizek Társaságának.

1848. március 15-ének egyik főszereplője volt. Ő fogalmazta meg 12 pontot. A Nemzeti Színházban ismerkedett meg Laborfalvi Rózával. Feleségül vette őt, ezért anyja megátkozta és kitagadta fiát. Laborfalvi Róza 8 évvel volt idősebb Jókainál. A szabadságharc bukása, a világosi tragédia már-már öngyilkosságba kergette. Ebből a helyzetből felesége segítette ki. Férjét a Bükk hegységbeli Tordán rejtette el. A rejtekhelyről is felesége menekítette ki, úgy, hogy eladta összes ékszerét és összekötetései révén olyan menlevelet szerzett, amellyel sértetlenül elhagyhatta rejtekhelyét. Jókai epikus művészete a szabadságharc bukása után az 50-es években bontakozott ki.

Kezdetben csak Sajó álnéven írhatott. Leggyakoribb témáját a reformkor ábrázolásában találta meg. A nemzeti felemelkedésért vívott küzdelmeit, érdekegyesítést céljait mutatja be: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán.

Az 50-es évektől egyre jobban bekapcsolódott a politikai életbe. Jókai ekkor kétkedés nélkül tekintett a jövőbe, hitt a nemzeti fölemelkedésben, az új reformkor kibontakozásában. 1863-ban megindította a balközép párt politikai napilapját a Hont, és szoros barátságot kötött Tisza Kálmánnal a párt vezetőjével. 1867 és 1875 között a parlamentben ellenzéki képviselő lett. 1867 után írta legjelentősebb műveit. Ezek közül a legismertebb A kőszívű ember fiai. A kiegyezés után a magyar kultúra fellendüléséről ábrándozott, ekkor írta meg a És mégis mozog a Föld. Ebben az időben azonban családi élete nem volt felhőtlen. Felesége korán öregedett 1869-ben méltatlan körülmények között nyugdíjazták. Az író a 70-es évek elején nagy érzelmi válságon ment át: beleszeretett 18 esztendős gyámleányába, és már a válásra is gondolt. A házastársak konfliktusát a leány korai halála oldotta meg. A kiegyezés utáni korszak társadalmi kérdései is megjelennek a Jókai regényeiben: Fekete gyémántok. Optimizmusának, a fejlődésbe vetett bizakodásának nyomait sem lelhetjük fel Az arany ember című művében. Az illúziókkal való leszámolás regénye ez.

Laborfalvi Róza sok szenvedés után 1886-ban meghalt. Ez a csapás összetörte Jókait, attól félt, hogy nem fog tudni többé írni. Második házassága elfordította tőle rokonait. Az új felesége a 20 éves Nagy Bella színésznő lett. Mindenki rossz néven vette ezt kései házasságot. Az utolsó éveiben is rengeteget dolgozott, de az írás már inkább kenyérkeresés volt a számára. A társadalmi problémákat feldolgozó regények helyét, elsősorban a kalandos történelmi regények foglalták el. Regényeivel már nem nevelni akart, csupán szórakozatni kívánta az olvasót. A kuruc korba helyezte kalandos regényeit: Szeretve mind a vérpadig, A lőcsei fehér asszony, Cigánybáró, Trenk Frigyes, A két Trenk. Két művében érintette a századvég nagy témakörét a dzsentrik világát – A kis királyok, A mi lengyelünk.

Fiatal éveiben a gyakori betegségek, később a súlyos tüdővérzések újra meg újra figyelmeztették a halál közelségére, de öregkorában, fiatal felesége mellett nem sokat foglalkozott az elmúlás gondolatával. 1904. május. 5-én sem akart meghalni, azt mondta a családjának – És most aludni fogok – s e szavakkal szemét örökre lehunyta.

Munkássága
Jókai akkor bontakoztatta mi a romantikus szépprózát, mikor Európában már a realista regény diadalmaskodott. Bár a romantikát jutatta diadalra, ugyankor a realizmus sajátosságait is megtalálhatjuk egynéhány, talán épp a legjobb műveiben. Vonatkozhat ez akár a Fekete gyémántokra és Az arany emberre. Meseszövésében egyértelműen romantikusnak mutatkozik.

Kedveli:
– a párhuzamos eseményszálakat,
– a meghökkentő fordulatokat,
– a véletleneket,
– a titokszerűségeket,
– és a konfliktushelyzeteket.

Jellemi közül gyakoriak a szélsőséges alakok. Pozitív vagy negatív hősök szerepelnek Jókai regényében. A pozitív hősök eszményített alakok, akik mindig a legnemesebb célokért harcolnak, a hazáért és az egyetemes emberi értekért. Önzetlenség, erkölcsi tisztaság, és áldozatvállalás jellemzi őket. A mellékfigurák sokkal hitelesebbek, kapcsolatuk az élettel közvetlenebb. A realizmus a főhősök jellemrajzában jelentkezik. Ezek az alakok közelebb vannak a hús-vér, barátságos emberekhez. Sokféle helyzeten mennek keresztül, miközben ők maguk is átalakulnak. Az író a lélek belső vívódásaira is hangsúlyt helyez.
Jókai nagyon szívesen olvasta saját regényeit, sokszor azért is, mert szívesen átdolgozta egy-egy regényét színpadi változatra. Folyamatosan írta regényeinek olvasatát, úgy, hogy a regény alapszövegéhez kísérő szöveget is kapcsolt, és a kettőt szorosan összefűzte és jelentette meg. A kísérőszöveget legjobb, legolvasottabb regényihez fűzött. Jókai a kísérőszövegekben az olvasóhoz beszél, folyamatosan vele van dialógusban. Pl. kijelöli, hogy mely alakokkal érezheti a legtöbb rokonszenvet, felhívja a figyelmet mi a teendő olvasás közben, és segít az összegzésben.

Legjelentősebb regényeit irányregényeknek nevezzük, melyek a társadalmi eszmék megfogalmazására vállalkoznak. Regények fő témai:
– Magyarság kép – írói hitvallása: Inkább leszek rossz regényíró, mint rossz magyar.
– Politika – közvetlenül beleszól a regények végső formájának kialakításába.
– Szerelem.
A cím kiválasztására különös gondot fordított, fontosnak tartotta, hogy a címek olyan elvárásokat keltsenek, amelyeknek a művek valóban képesek megfelelni.

Írói pályafutásának kialakulása

1850-es évek elejére vált jelentés íróvá. Akkor találta meg igazi írói hivatását, mikor mások elhalhattak. A reménytelenség sötét évtizedében hitet, vigasztalást vártak tőle az olvasók, és Jókai eleget is tett ennek a kívánalomnak.

Történelmi regényei: Erdély aranykora, Török világ Magyarországon, Fehér rózsa, Janicsárok végnapjai. Ezekben a művekben az 17. századi Erdély életét, a tatár és a török pusztítás borzalmas képét igyekezett megrajzolni, és 2 pogány közt egy hazáért küzdő magyarság hősiességének bemutatásával a nemzeti öntudatot kívánta felébreszteni, és azt hirdette, hogyha a magyar nép túlélte ezeket a csapásokat, akkor nem pusztul el a világosi bukás után sem. Legigazibb témáját a reformkor ábrázolásában találta meg.
A nemzetegyesítés és érdekegyesítés céljait mutatta be, egy családregényben, ami 2 részből áll: Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán. Egy családon belül az egymást követő nemzedék magatartásának átalakulását rajzolta meg. Kárpáthy János az elmaradott, tenni képtelen nemesség ironikus megrajzolt alakja, fia Zoltán, már a haladó gondolkodású, a nemzet ügyiért áldozni képes.

Fekete gyémántok

A regényben bizakodással tekint a jövőbe. Berend Iván tőkés vállalkozó, nemes, bányatulajdonos, tudós, munkásai sorsát szívén viselő ember. Saját maga teremti meg vagyonát becsületes munkával, tehetségével, tudásával. Vállalkozásához nem tapad bűn, korrupció, és a pénzhez nem öröklés útján jutott. Sikeres ember lett, le tudja győzni az akadályokat, meg tudta buktatni a spekulációs tőkén alapuló nemzetközi részvénytársaságot, boldog életet teremtett mindenki számára a Bonda völgyben. Vállalkozói sikereivel összhangban magánélete is szerencsés célhoz ért, az Evilával kötött idilli házasságban.

És mégis mozog a Föld

A főszereplő, Jenőy Kálmán fel akarja ébreszteni nemzetét, de szemben találja magát a nemesség ellenállásával és a nádor tilalmával. Céljait nem valósíthatja meg, de megjósolja a jobb jövőt. Itt is, ugyanúgy, mint a Fekete gyémántokban a tehetség és a szorgalom erejében bízik.

Kőszívű ember fiai

1848-49-es szabadságharc hősi eposza. A magyar honvédek dicsőséges harcát ábrázolja, bár a szabadságharc teljes küzdelemsorozatát nem rajzolta meg, de a nagy jelenetek bemutatták a hadi sikereket. A regény középpontjában a Baradlay család története áll. A kiinduló ellentét 2 egymással szembeforduló akarat. A két szülő, az apa, Baradlay Kazimír, és az anya Baradlay Mari. A két szülő küzd a haza és a gyermekek sorsáért. A cselekmény, 3 fiú pályafutását követi végig. Az anya megfordítja fiai pályafutását. A regény elején Ödön az orosz cár bizalmát élvezi. Az anyja hívószavára hazatér, és megtalálja élete értelmét a szabadságharcban. Richárd útja már nehezebb, hiszen a katonai becsület az uralkodóhoz láncolja. De lelkiismereti válságát leküzdve eljut oda, hogy a szabadságharc ügye mellé álljon. Jenő a legkisebb fiú, úgy tűnik, hogy az ő megnyerése a legnehezebb, hiszen szerelme és hivatása is az ellenséges táborhoz fűzi. Áldozatvállalása mégis a legnagyobb, mert önfeláldozásában és a testvéri szeretet mellett, ott rejlik a hazaszeretet érzése is.

Utolsó évek alkotásai

Az ekkor írt regényeket a szórakoztatásra szánta.
Kalandos történelmi regények: Szeretve mind a vérpadig, A lőcsei fehér asszony
A kalandorok életének bemutatása: A cigánybáró, A két Trenk
Utolsó műve: A mi lengyelünk – ebben a szabadságharc utolsó küzdelmét, Komárom védelmét írta meg.
Az utolsó éveinek legkiforrottabb alkotása a Sárga rózsa. A cselekmény színhelye Hortobágy a civilizációtól még érintetlen puszta. Itt Jókai hitelesen bemutatta a pusztai pásztorok szokásait, beszédmodorát, értékrendjét és babonáit.

Az arany ember

Jókai bevallása szerint az Arany ember a legkedvesebb és legolvasottabb műve. A kor nagy gondolatai, politikai válságjelenségei tűnnek fel itt, az író magánéletének sok-sok konfliktusa, házaséletének ekkori zavarai, felesége féltékenysége és egy romantikus késői szerelem.

Az arany ember Jókai legharmonikusabb a romantikából a realizmusba viszonylag legmesszebb eljutó remekműve. Realista vonás: a főhős sokoldalú ábrázolása, nemesek helyett egyszerű hétköznapi emberek: hajó biztosok, kézművesek vannak a műben.

Jókainak ez a legösszefogottabb alkotása. A kezdő fejezetben megjelennek mindazok a motívumok, cselekmények elemek, amelyek később felerősödve, kibontva adják a regény cselekményszövetét. Timár és Timea későbbi viszonyát: a török kislány hálát érez ugyan megmentetője iránt, de bensőségesebb rokonszenvet nem.

Krisztyián Tódor a regény elején, közepén és végén a rossz megtestesítője. A haldokló Csorbadzsi szavaiban jelenik meg első ízben a vörös félhold motívuma, ami a regény folyamán többször visszatér.

Regényben a drámai küzdelem színhelye: Timár Mihály lelke. A hűség és a szerelem, a hatalom, a vagyon és az igazi boldogság ellentétei között való hányódás jelenti a nagy konfliktust.

Jókai kiábrándult már a magyar kapitalizmusból, és az író nem hisz többé a tiszta nemzeti polgárosodásban. Timár egész sorsa azt példázza, hogy vagyonnak, tőkének nem lehet becsületes úton a birtokába jutni. Krisztyián Tódor apja fejti ki kellő határozottsággal: Akinek pénze van, az azt mind lopta. Akinek sok van, sokat lopott, akinek kevés van, keveset, aki nem lopta, annak az apja, a nagyapja lopta.

Timár Mihály alakja – Akadályokat nem ismerő, rendkívüli teljesítményekre képes mesehős. Legelső erkölcsi megingása akkor következik be, amikor az elázott búzából kenyeret süttet. Majd megtalálja Csorbadzsi legendás kincseit, s ellopja azokat. Ettől kezdve és a kincsek birtokában ragyogó karriert fut be. De ahogy nő a tekintélye az emberek szemében, úgy hatalmasodik el lelkében a lelkiismeret-furdalás, gyötrő önvád. Becstelenné ugyan nem lesz, de nyugalma, boldogsága oda lett. Szándékai tisztességesek, csak azért akar gazdag lenni, hogy boldoggá tehesse az árvát, de egy hang onnan belülről mégis azt súgta a fülébe, hogy Tolvaj vagy. Timea hálát érez iránta, de szerelmet nem, mert Kacsuka Imrét szereti. Timár szerencsétlen, de szerencsétlenné, boldogtalanná tette Timeát is. Megkezdődik a két helyszínen kettős élete: Komáromban gazdag és boldogtalan, Senki szigetén szegény és boldog. A regény végül mégsem végződik tragikusan. Timárt az öngyilkosságtól egy véletlen esemény menti meg, nem őt, hanem Krisztyiánt nyeli el a rianás, Mihály ruhájában és tárcájával a zsebében, így azt hiszik ő az áldozat. Elmondja Noéminek, hogy kettős életet élt, és Noémi megbocsát neki. A regény megoldása romantikus ábránd, mert az ember nem léphet ki a világból, nem vonulhat ki a társadalomból.

Noémi – Nőiességéből minden megtalálható, ami kedves, és hiányzik minden, ami bántó.
Timea – Alakja valamivel összetettebb, férje után hálát érez és hűséges hozzá, de mégis Kacsukát szereti. Timár halála után sem lehet boldog Kacsukával, Athalie utolsó tőrdöfése miatt.
Krisztyián Tódor – Intrikus, züllött kalandor, zsaroló, de nem ilyennek született, a körülmények hatására lett ilyen.
Athalie – Athalieban sem csupán a démoni gonosz uralkodik, ő sem volt ilyen, csak visszautasították és megcsalták, és már csak a bosszúnak élt.
Kacsuka Imre – A korrupt államgépezet egyik figurája. Apró kis korrupciós ügyekkel gyűjtögeti pénzét, de nem lett vagyonos ember.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Clothes and fashion   » Health   

Nem hasznosHasznos (+6 pont, 16 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor