Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A keringési szervrendszer és betegségei

Beküldő: adminszamalk
Biológia tételek

Az anyagszállítási feladatokat a szervezetben elsősorban a vérkeringési rendszer látja el. Az ember keringési rendszere a szívből, a szívből kifelé vezető artériákból, a szív felé vezető vénákból, valamint a nagyereket összekötő kapillárisokból áll. A keringési rendszerben áramló testfolyadék állandó mozgásban van, ezt az áramlást a szív hozza létre. Összehúzódásával a vért mozgásba hozza, és az áramlást billentyűi segítségével egyirányúvá teszi.

A keringési rendszer központja a szív. Falát nagyrészt szívizomszövet építi fel. Kívülről szívburok, belülről szívbelhártya burkolja. A szív táplálását a szívből kilépő érből, az aortából eredő két koszorúér látja el. Hajszálereikkel behálózzák a szívizomszövetet, amelynek jó vérellátásra van szüksége az állandó erőkifejtéshez. A vénás vért a szív visszerei szállítják. A szív falában szívizomszövet található, mely harántcsíkolt izomrostokból áll; ezek egymással összefüggő hálózatot hoznak létre. Aszív működésének alapja a szívizomzat ritmusos összehúzódása és elernyedése. Az összehúzódások és elernyedések nem egy időben terjednek ki az egész szívre, hanem a két pitvar, majd a két kamra egymást váltva végzi ezt a mozgást. A szív összehúzódásait önálló ingerképző rendszere hozza létre, mely módosult szívizomrostokból áll. Ennek elsődleges központja a jobb pitvar falában lévőszinuszcsomó. Ha a szívben az inger elég erős ahhoz, hogy összehúzódást váltson ki, akkor az összehúzódás a pitvarok, illetve a kamrák minden rostjára ráterjed. A szívizomzat ingerelt része tehát vagy ernyedt állapotban van, vagy teljes tömegében összehúzódik.

A szívizom összehúzódása közben ingerelhetetlen. Így tartós összehúzódás nem alakulhat ki benne, csak egymást követő összehúzódások sorozata. A szívműködés közben elektromos potenciálváltozás keletkezik. A potenciált műszerrel mérni lehet. A potenciálváltozást bemutató diagram az elektrokardiogram (EKG). Az egészséges felnőtt ember szíve percenként és nyugalomban 72-szer húzódik össze. A bal kamra egyetlen összehúzódással kb. 70 ml vért juttat az aortába. A nyugalmi keringési perctérfogat tehát mintegy 5 liter vér. Ez fizikai munka hatására többszörösére növekedhet. Munkavégzés közben nemcsak az összehúzódások száma, hanem az egy összehúzódás alkalmával továbbított vér mennyisége is megnő.

A szív üregrendszerét a szívsövény hosszanti irányban jobb és bal szívfélre osztja. Mindkét részben egy-egy pitvart, illetve kamrát különböztetünk meg. A jobb pitvarba a test felől érkező gyűjtőerek hozzák vissza az elhasznált vért. A bal pitvarba a tüdő gyűjtőerei szállítják az oxigénben felfrissült vért. A vér befogadása a pitvarokba, majd továbbítása a kamrák felé nem kíván nagy erőkifejtést a pitvar izomzatától, mert kis nyomással szemben kell vért továbbítania. Ezért a pitvarokban vékonyabb a szívfal. A kamrákból nagy erővel kell kilökni a vért a jobb kamrákból a tüdő felé, de főleg a bal kamrából a test felé vezető verőérbe. Itt a verőerek jóval nagyobb ellenállásával szemben kell a vért továbbítani. Ezért jóval vastagabb az izomréteg a kamrák falában, különösen a bal kamráé. Ez látja el a test legnagyobb részét friss vérrel. A szív üregrendszerében a belső kötőszöveti hártyából kialakult szívbillentyűk választják el egymástól a pitvart és a kamrát, ill. a kamrát és a verőereket. Működésükkel a vér egyirányú áramlását biztosítják a szívben. Megkülönböztetünk félhold alakú, ún.zsebes billentyűt és vitorlás, ún. pitvarkamrai billentyűt (melyet a billentyűhöz a kamra területén ínhúrral kötődő szemölcsizom mozgat). A szív szakaszos működése ellenére az erekben a véráramlás folyamatos, mivel az aorta és az artériák rugalmasan működnek, így ritmusuk megfelel a szívműködés ritmusának. Ez a folyamat az erek falának ütemes lüktetése, a pulzus.

Az érrendszerben több értípust különbözetünk meg. A szívből kilépő erek – az aortát is beleértve – a verőerek, vagyis artériák, melyek rugalmas fallal rendelkeznek. Összkeresztmetszetük a szívtől távolodva nő, mert az aortából a kapillárisok felé haladva nagymértékben megnő az erek száma és minden artéria egyre kisebb keresztmetszetű artériára ágazik szét. A szív felé vezető erek a gyűjtőerek, vagyisvénák, melyek a harántcsíkolt izmok kötegei között futnak. Összkeresztmetszetük a szív felé csökken, faluk rugalmatlan. A nagy vénákban találhatók a billentyűk. A vénákat és gyűjtőereket összekötő hajszálerekkapillárisok. Összkeresztmetszetük óriási, míg egyedi keresztmetszetük rendkívül kicsi. Ezek képezik az érrendszer legjelentősebb szakaszát, mivel itt történik az anyagcsere.

vérnyomás az erekben folyó vér érfalra gyakorolt nyomása. Normál értéke változó: függ az életkortól és az egyéni adottságoktól. Fiatal felnőttek esetén elfogadható a 120-130 Hgmm szisztolés és 70-80 Hgmm diasztolés érték (120/70 Hgmm). A felső (szisztolés) érték a verőerek tágulékonyságát jelzi, az alsó (diasztolés) érték megváltozása a vese által termelt hormon hatásának a következménye, vagyis a vese állapotára is következtethet az orvos ebből az értékből. Magas vérnyomásról 160/95 Hgmm fölött beszélünk, a 140/90 és 160/95 között határeset. Alkalmanként magas vérnyomás szinte minden embernél előfordul: erős szívdobogásérzés, enyhe, lüktető fejfájás kíséri a nagyobb izgalmakat. Magasvérnyomás-betegség (hipertónia) esetén a vérnyomás legtöbbször lassan kúszik fel, a beteg panaszmentes. Gyógyítása akkor történik gyógyszerrel, ha a diétás módszerek és az életmódbeli változás után sem csökken a vérnyomás, vagy a betegnek más komoly betegsége van (pl. a vese vagy a szív megbetegedései).

Mindenekelőtt a túlsúlyt – ha van – csökkenteni kell. Lényeges az energiaszegény és szénhidrátszegény diéta betartása, ugyanis a zsíros ételek az elhízáson kívül segítik az érfalak belső felszínén a lerakódások megjelenését, siettetik az érelmeszesedést és annak minden következményét (így a hipertóniát is). A túlsúlyon kívül a nagy nátriumbevitel is elősegíti a betegség kialakulását. Ekkor sószegény, sómentes diétát kell tartani, figyelnünk kell a táplálkozásnál arra h a tartósítószerek nátriumtartalma nagy. Továbbá a kávé, a kóla, az erős fekete tea és kismértékben a kakaó is emeli a vérnyomást, ezek fogyasztását korlátozni, mellőzni kell. Adohányzás köztudottan szűkíti az ereket, emiatt az elszívott cigaretták mennyiségének csökkentése segít a vérnyomás csökkentésében is. A hipertóniában szenvedő beteg nem szedhet olyan mellékhatású gyógyszert, melynek mellékhatása lehet a vérnyomás-emelkedés. Ilyenek a hormonális fogamzásgátló tabletták, az orrcseppek egy része, a reumaellenes gyógyszerek és a kortizontartalmú szerek. Azéletmódbeli változások közül a pihenés, a túlerőltetett munka csökkentése, a stresszes, idegesítő, állandó feszültséget okozó helyzetek megoldása a lényeges. Erre alkalmas az autogén tréning, a beteg mozogjon, tornázzon, sétáljon minél többet. Ha mégis szükség van a gyógyszerre, akkor általában vizelethajtó tartalmú gyógyszereket (a vérpályában csökkentik a folyadék mennyiségét) éskáliumtablettákat (a vizelettel kiürült káliumot pótolni kell) ír fel az orvos. További orvos által összeállított gyógyszer-kombinációk is lehetségesek. A gyógyszerszedés mellett persze továbbra is be kell tartania a betegnek a táplálkozással és életmóddal kapcsolatban javasolt változtatásokat, mert úgy kevesebb és enyhébb gyógyszerrel is beállítható a vérnyomás.

Az ember keringési rendszerének működését alapvetően befolyásolja a szív és az erek állapota. Ha a szívet valami túlterheli (magas vérnyomás, billentyűhiba), akkorszívelégtelenség alakulhat ki. Jellegzetes tünete a légszomj, a kis terhelésre is bekövetkező nehézlégzés. A szívelégtelen beteg alsó végtagja, főleg a bokája duzzadt, mert az elégtelen szívműködés a nyirokkeringést is rontja. A nyirok nem jut be kellő mennyiségben a nyirokerekbe, hanem a szövetek között pang.

szívinfarktus során a szív egyes területeit ellátó erek hirtelen elzáródnak és az ellátatlanul maradt szívizomrész elhal, majd hegesedik. Kialakulását elősegíti ahelytelen táplálkozás, vagy a túlterhelt és állandóan feszült idegállapot. A rendszeres izommunka felemészti az esetleg nagyobb mennyiségben a szervezetbe került vérzsírokat is, tehát nehezebben alakul ki érelmeszesedés, amely egyébként a szívinfarktus kialakulásának egyik alapja. Összességében a mozgás, a rendszeres sport jó megelőző tevékenység nemcsak a szívinfarktus, de más betegségek szempontjából is. A szívinfarktus kialakulásához rendszerint egy elmeszesedett, beszűkült érszakasz teremti meg az alapot. Az egészséges ér rugalmas, nagyobb megterhelés esetén kitágul, hogy a több vér jobban el tudja látni a szívizom megnövekedett feladatait. A meszes ér viszont nem tágul, az általa ellátott terület sokkal kevesebb vért fog kapni, és ilyenkor a viszonylagos oxigén- és tápanyaghiányt okoznak. Magasvérnyomás-betegség esetén a szívnek többletmunkát jelent a rendes vérellátást biztosítani, ehhez több oxigénre és tápanyagra van szüksége, ezért hamarabb jelentkeznek a szívpanaszok is. Az érelmeszesedés kialakulásában a helytelen táplálkozás nagy szerepet játszik, a zsíros, fűszeres, koleszterindús ételek elősegítik a vérben a zsírlerakódást. A férfiak az infarktus szempontjábólveszélyeztetettebbek a nőknél. Felelős ezért a „hajtós” életforma, a rendszertelen és helytelen táplálkozási szokások, a rendszeres mozgás hiánya, valamint a pihenés és ellazulás hiánya. A szívinfarktus rendszerint nem azonnal, nem tünetelőzmények nélkül jelentkezik. A veszélyt jelzik a korábban kezdődő bizonytalan, éles szívtáji fájdalmak, melyeket általában nem vesznek komolyan, emiatt hal meg a betegek többsége.

A helyes életmódra vonatkozó tanácsokat rendszerint csak a túlélt infarktus után veszik komolyan a betegek. A kórházi utókezelés az infarktus kiterjedtségétől függ. Az infarktust követő rehabilitációs időszakban semmiféle fizikailag vagy idegileg megterhelő munkát, tevékenységet nem szabad végezni. A betegséget az életmód megváltoztatásával lehet a legbiztonságosabban megelőzni. A vér koleszterinszintjének változásáért felelős anyagok mennyisége öröklődő sajátosság, tehát jobban oda kell figyelnie annak, akinek a családjában már előfordult infarktus.

Az érrendszer meszesedésével kapcsolatban alakulhat ki az alsó végtag artériáiban azérszűkület. A visszértágulat is az alsó végtag vénáiban jön létre. Valószínűleg alkati, kötőszöveti gyengeség is segít kialakítani a betegséget.

cukorbetegség gyakoribb formája inkább az idősebbek betegsége. A fiatalokat is érintő kórforma az ún. I. típusú cukorbetegség, amely öröklött. Az ún. II. típusú cukorbetegség szerzett (pl. túl sok édességet evett a beteg), de a hajlamot örökölni lehet. A betegség lényege, hogy a szervezet a glükózt nem tudja a sejtekbe bevinni, mert hiányzik vagy kevés a rendelkezésére álló inzulin nevű hormon, amely a glükózbeépülés folyamatát segíti. Az inzulint a hasnyálmirigy sejtjei termelik, és közvetlenül a vérbe jut. Hatására jut be a glükóz a sejtekbe, ahol felhasználódik, elég, és közben energiát termel. Inzulin hiányában a cukor a vérpályában kering, ott gyűlik össze, miközben a sejtek éheznek, minden mást lebontanak, majd beszüntetik működésüket. A betegség kezelésekor a rendszerint fennálló túlsúlyt próbálják meg lecsökkenteni. Azért, mert a jelentős sejttöbbletet a beteg hasnyálmirigy nem tudja elegendő inzulinnal ellátni, míg kevesebb sejthez ugyanennyi inzulin már elég lenne. Így gyógyszeres kezelés nélkül is megoldható a cukorbetegség. Ha ez a kúra nem jár sikerrel, akkor olyan gyógyszerekkel próbálkoznak, amelyek a hasnyálmirigyet inzulintermelésre serkentik. Egy idő után már ez se biztos, hogy beválik, ilyenkor azinzulin mesterséges pótlása marad. A betegek rendszerint önmaguk végzik a hormon bőr alá való befecskendezését injekcióval. A beállított inzulinadag csak bizonyos mennyiségű cukrot tud a sejtekbe juttatni, és csak éppen ennyi táplálékot fogyaszthat a beteg. Ha kevesebbet eszik, hirtelen rosszullét foghatja el (cukorkóma), mert minden cukor eltűnik a véréből, és a szervezet felhasználható energia nélkül marad. Ebből az eszméletvesztéssel, ájulással járó állapotból már csak orvosok, mentősök, tapasztalt vagy kellően felvilágosított hozzátartozók tudják kisegíteni.

Ha a beteg eszméletét veszti és görcsrohama van, akkor meg kell próbálni egy szőlőcukor tablettát vagy valamilyen cukorkát az íny és az ajkak közé tenni, melyet kézzel ott kell tartani, míg fel nem oldódik – nem szabad, hogy lecsússzon a torkán. Ha a szükségesnél többet eszik a beteg, akkor a vér cukorszintje ugyanúgy megemelkedik, mint a betegség kezdetén. Ez az állapot fokozatosan következik be. Az azonnal ható inzulin beadása gyors javulást tud előidézni, és elkerüli a látható rosszullét kialakulását. A diéta szigorú betartása esetén csak igen ritkán kell kórházba feküdnie a betegnek, ugyanúgy otthonában élhet, mint teljesen egészséges embertársai.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Az emlősök keringési rendszere   » Az öröklött magatartásformák   

Nem hasznosHasznos (+17 pont, 23 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor