Az állatok hormonális szabályozása is a sejtek közötti információátadáson alapul:

• hormonális szabályozás (lassabb)
• idegi szabályozás (néhány ezred másodperc alatt).
• Az állati hormonokat a belső elválasztású mirigyek termelik: a hormonok a véráramba kerülnek, nem a külvilágba. Kémiailag a hormonok:
• szteroidok: lipidekhez tartoznak, 4 gyűrűs szteránvázuk van. Pl.: nemi hormonok.
• aminosav-származékok;
• peptidek: lánccá kapcsolódott Ams-akból állnak. Pl.: inzulin.

A hormonok a mirigyből továbbítódnak a célsejt felé. A célsejt membránján receptorok találhatóak, ezek egy adott hormont tudnak megkötni. A receptorok a testfolyadékból, vérből kivonják a nekik szükséges hormonokat.

A hormonhatások valamelyik sejtműködés szabályozására irányulnak (pl.: sejt anyagcseréje, növekedése, összehúzódása, osztódása). De a receptorhoz kötött molekula nem kerül közvetlen kapcsolatba ezekkel a folyamatokkal. Pl.: emlősök májsejtjei a tárolt glikogénből adrenalin hatására glükózt termelnek. A receptor megköti az adrenalint. Ez működésbe hozza a receptorhoz kapcsolódó enzimfehérjét. Ez a membrán belső oldalán megkezdi az ATP molekulák átalakítását cAMP molekulává. (A cAMP felépítésére jellemző, hogy az AMP foszforcsoportja visszakapcsolódik a ribózgyűrűjéhez, így kialakul a ciklikus szerkezet). A cAMP hatására aktiválódnak a glikogénbontó enzimek, melyek a glikogént glükózmolekulává alakítják–> az adrenalin közvetve serkenti a glükóz termelését.

Az állatoknál az idegrendszer részt vesz a hormontermelés szabályozásában, a termelődő hormonok befolyásolják az idegrendszer működését, ez a neuroendokrin-rendszer ( kétféle szabályozású). Neuro: idegi; endokrin: belső elválasztású szabályozás. Ősibb erdetű állati szervezetekben a neuroszekréciós sejtek termelnek hormonokat. Ezek módosult idegsejtek. Bennük a Golgi-készülékből hormont tartalmazó membráncsomagok fűződnek le. A hormon kiürülése exocitózissal történik.

Csalánozók: neuroszekréciós sejtek hormont termelnek, a növekedést serkentik.
Laposférgek: neuroszekréciós sejtek hormont termelnek, a növekedést serkentik
Hengeresférgek: neuroszekréciós sejtek hormont termelnek, a növekedést serkentik
Gyűrűsférgek: a neuroszekréciós sejtek csoportokba tömörülnek, alattuk hajszálérrendszerben gazdag terület van. Növekedést, ivarérést, szaporodást szabályozzák.
Ízeltlábúak: A neuroszekréciós sejtek mellett megjelennek a belső elválasztású mirigyek. Rovarok növekedése: Az agyban lévő neuroszekréciós sejtek a belső elválasztású mirigyet aktiváló hormont termelnek. Az egyik belső elválasztású mirigy (az agyi hormon hatására) elkezdi a vedlési hormon elválasztását, ennek bebábozódást serkentő hatása van. A másik belső elválasztású mirigyben termelődik eközben a juvenilis hormon, ami az átalakulást késlelteti. A fejlődési szakaszokban az emelkedő vedlési hormonszint kiváltja a vedlést. Ezután a juvenilis hormon termelődik, ami megakadályozza a bebábozódást; a lárva a vedlés után a következő lárvafejlődési szakaszba kerül. A többi szakaszban a juvenilis hormon egyre kisebb mennyiségben termelődik, a bábállapotkor termelése megszűnik. A vedlési hormon hatására kialakul a báb, kibújik a rovar.

Ha több vedlési hormon termelődik, a vedlések közti időtartam lerövidül, a kifejlett rovarok életképtelenek, törpe méretűek lesznek.

Ha több juvenilis hormon termelődik, az meghosszabbítja a lárvafejlődési szakaszokat, késlelteti az átalakulást. Óriási lárvák fejlődnek, de a hormon meggátolná a bábállapot kialakulását, az óriás lárvák elpusztulnak.

Gerincesek: a neuroendokrin rendszer szabályozó központból és több elkülönült mirigyből áll. Aközponti részt a hipotalamusz és az agyalapi mirigy alkotja. A hipotalamusz a gerincesek agyának elkülönült része, a neuroszekréciós sejtek ebben találhatóak, olyan hormonokat termelnek, amik az agyalapi mirigy hormontermelését szabályozzák. Az agyalapi mirigy hormonjai további belső elválasztású mirigyeket késztetnek a hormonjaik előállítására. Pl.: pajzsmirigy, mellékvese, ivarmirigyek hormontermelő sejtjei. Ha ezek több hormont termelnek, az gátló hatású a szabályozó központ működésére. A rendszer normális működését a folyamatos visszajelzés biztosítja (hierarchikus rendszer). A neuroendokrin rendszerre a központi idegrendszer hatása a hipotalamuszon keresztül érvényesül. A belső elválasztású mirigyek közül néhány az agyalapi mirigy hatásától függetlenül működik, pl.: mellékpajzsmirigy, hasnyálmirigy.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!