Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Az idegszövet

Beküldő: adminszamalk
Biológia tételek

 

A többsejtű állati szervezetben a különböző szervek működésének összehangolását ahormonális és az idegi szabályozás együtt látja el. Az idegrendszer nemcsak az összehangolt működést biztosítja, hanem képes a környezetből érkező különböző hatások érzékelésére, azok feldolgozására és a megfelelő válaszreakció

megszervezésére. Azt a környezeti hatást, amely válaszreakciót vált ki az illető szervezetből ingernek nevezzük (fény, hang, stb.). Az ingerre a szervezet érintett sejtjei anyagcseréjük megváltozásával válaszolnak, ez az ingerület. Az inger felfogására, az ingerület képződésére és gyors továbbítására speciálisan érzékeny idegszövet (idegsejtek, támasztósejtek) alakult ki az állatokban.

Az idegrendszer legkisebb önállóan működő egysége az idegsejt (neuron). Az idegsejtet a sejthártya határolja. Plazmájában sok endoplazmatikus membrán (Nissl-féle rögök – sajátos szerkezetű durva felszínű ER., benyúlik a vastagabb dendritekbe, de az axonba nem, számuk csökken az idővel) és riboszóma található – intenzív fehérjeszintézis. Itt részben a neuronok felépítéséhez szükséges fehérjék, részben speciális anyagcsere-folyamatokhoz szükséges enzimfehérjék képződnek (hírvivő anyagok képződését segítik elő). A sejtmag állandó interfázisban van, mert az idegsejtekre a számállandóság jellemző, az elpusztult nem pótlódik. Az idegsejt jellegzetes képletei a neurofilamentumok és a neurotubulusok. A neurofilamentumok kb. 10nm átmérőjű fehérjefonalak, a dendritekben és az axonban is megtalálhatók. Abelső sejtváz (citoszkeleton) egyik komponensét, az ingerület vezetésében nincs szerepük. A neurotubulusok kb. 24nm átmérőjű, csőszerű képletek, a dendriteken, a sejttesten és az axonon megszakítás nélkül haladnak végig, a citoszkeleton funkción túl az idegsejt transzport-folyamataiban vesznek részt. Nyúlványaik alapján: egynyúlványú (unipoláris): érzékhámban, szemcsapjai és pálcikái; ál-egynyúlványú (pszeudounipoláris): gerincvelő két oldalán levő érződúcok idegsejtjei; kétnyúlványú (bipoláris): szem ideghártyájának közbülső neuronjain; soknyúlványú (multipoláris): egy hosszabb és több rövidebb – leggyakoribb, agykéreg piramissejtjei.

A neuronok fő tömegét a sejttest képezi. Plazmájából hosszabb-rövidebb nyúlványok erednek. A rövidebb nyúlványok a dendritek. Ezek rendszerint más sejtektől veszik át az ingerületet és továbbítják a sejttest felé. A dendritek száma, nagysága az egyes idegsejtekre jellemző.

A hosszabb nyúlványból idegsejtenként általában csak egy van, ez az axon. Az ingerületet a sejttest felől az axonvég (előtte általában végfácskára oszlik) felé vezeti. Az axon többszörösen elágazhat. Egy neuronhoz akár több száz másik neuron axonja kapcsolódhat.

Amíg a neuron sejttestét és dendritjeit csak a sejtmembrán határolja, addig az ugyancsak membránnal borított axon körül rendszerint az idegszövet támasztósejtjei alakítanak ki további réteget, a velőshüvelyt. A velőshüvellyel körülvett axont idegrostnak nevezzük. Ennek során a vékony axon a támasztósejt sejthártyáját maga előtt tolva valósággal beágyazódik a sejtbe. A támasztósejt sejthártyájának betüremkedése állandóan hosszabbodva felcsavarodik az axonra. Ezt a betüremkedést lényegében az egymás mellé került sejthártya párhuzamosan futó membránrétegei alkotják. A vékonyabb idegrostokat néhány, a vastagabbakat akár 70-80 réteg is körülvehet. Egy-egy támasztósejt az axonnak csak egy rövidke szakaszát képes befedni. Az axon teljes hosszát támasztósejtek sora veszi körül. Az egyes támasztósejtek találkozásánál egy kis darabon, a befűződés helyén, az axonnak velőshüvely nélküli csupasz szakasza található. Itt érintkezik az axon az idegszövet állományával.

neuroglia (glia) az idegszövetnek az a része, mely az idegi folyamatokban nem vesz részt, de zavartalan működésüket biztosítja. Feladata: az idegsejtek táplálása, védelme, szövetpótlás, axon körül hüvely. Típusai: ependimasejtek (hámszerűek, az agykamra, gerincvelő központi csatornáját bélelik), makrogliasejtek (idegszövet támasztó váza), mikrogliasejtek (mezodermális eredetű, a vérerek körül, amőboid mozgás, fagocitáló képesség, a RES képviselője az idegszövetben), oligodendroglia-sejtek (központi idegrendszerben velőshüvely), Schwann-sejtek (perifériás idegrendszerben hüvely).

Az ingerület vezetésében több sejt is részt vesz, az egyik neuronról a másikra tevődik át, amíg a szervezet megfelelő választ ad az ingerre. A sejtek között azokat a kapcsolódási helyeket, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed, szinapszisnak nevezzük. Két idegsejt között általában az egyik neuron axonja hoz létre szinapszist a másik neuron dendritjével vagy sejttestével. Elektromos szinapszisnál az ingerület átugrik a másik sejtre (kétirányú, főleg alacsonyabb rendűeknél). Kémiai szinapszisnál – transzmitterek (kémiai hírvivő anyagok), szinaptikus vezikulumok, pre-, posztszinaptikus membrán, szinaptikus rés, receptorok (szinaptikus késés 0,3-1msec).

Az idegsejtek típusait működésük alapján három főbb csoportba sorolhatjuk. Az érző neuronok az ingerület felvételét és továbbítását végzik. Elágazó axonjuk egyik vége felveszi és szállítja az információt a sejttest felé. Másik vége a sejttest felől haladva más sejtek felé továbbítja az ingerületet. A külső vagy belső környezet változására bekövetkező válaszreakciót reflexnek nevezzük. Ennek létrejöttéhez egy érző végkészülék, a receptor szükséges, melyben az ingerület keletkezik (pld. szem fényérzősejtjei). A receptoroktól az érző neuronok szállítják az ingerületet a központba, amely közvetlen vagy interneuronon (ingerület továbbítására) keresztül történő átkapcsolódást jelent. A központból a végrehajtásra vonatkozó információt a mozgató neuron szállítja a mozgató végkészülékhez (effektorhoz) – izom, mirigy.

Az idegrendszer evolúciója során egyre összetettebbé vált a környezetből érkező információk feldolgozása és a válaszreakciók formája. A fejlettebb állatokban már érzékelő, központi szabályozó illetve végrehajtó rendszerek vannak.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A levegő hatása   » Rovarok osztálya   

Nem hasznosHasznos (+5 pont, 5 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor