TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

Emésztőszervrendszer felépítése, működése | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Emésztőszervrendszer felépítése, működése

Beküldő: adminszamalk
Biológia tételek

A szájüreg szerepe a táplálék megragadása, megízlelése, mechanikai felaprítása, síkossá és nedvessé tétele, a falatképzés, valamint a falat továbbítása, a nyelés. A nedvesítéshez kb. napi másfél liter nyál termelődik. Három pár nyálmirigy termeli: a fültőmirigy, a nyelv alatti mirigy és az állkapocs alatti mirigy. Egyik szervez anyaga a MUCIN, ez a falatot összeragasztja, bevonja, könnyítve a nyelést. Emésztőenzimet is találunk a nyálban, a keményítőt glükózra bontó AMILÁZT. Ízérzés receptorai az ízlelőbimbók, a nyelven, a lágy szájpadon és a garatíven találhatóak. A táplálékot nyállal keveri, majd falatot képez. Hátratolja a szájüreg hátsó, felső részéről benyúló nyelvcsapig. A nyelvcsap megérintésétől kezdve a nyelés reflexes folyamat. A szájüreg hátul a garattal közlekedik. A garat felfelé, az orrüreg felé nyitott, de a lágy szájpad felemelkedve le tudja zárni. A garat oldalsó, felső részén a fülkürtök két pici nyílása található. Ezek a középfülbe vezetnek, nyomáskülönbség kiegyenlítése. Lefelé a garat a nyelőcsőben és a légcsőben folytatódik. A légcső elöl van, a nyelőcső hátrább, így a falatnak nyeléskor el kell haladnia a légcső nyílása felett. Ezt a gégefedő segíti, amely a légcső felső nyílásának tetején elöl rögzítve, hátul szabadon, ferdén felfelé áll. A falat mozgási irányából következően maga előtt rácsukja a gégefedőt a légcső nyílására.A falatot a garat falának perisztaltikus mozgása nyomja a nyelőcsőbe. A száj nyálkahártya hámja többrétegű, el nem szarusodó laphám. A hám alatt kötőszövet, az alatt izom található. A szájüreg baktériumokkal erősen szennyezett. A nyál tartalmaz baktériumölő anyagokat, másrészt a torokmandulák védik a szervezetet a szájon át bekerülő fertőzésektől. A szájüreg és a garatüreg közötti szűkület a torok. Két íves képződmény, a két garatív között találjuk a torokmandulákat, amelyek nyirokszervek. Fogak: az ember fogai gyökeresek. Tejfog: 6 hónaposan, összesen 20 db van. Maradandó fog: 6 évesen, 32 db van. A fogazatot fognegyedekre szokták osztani – jobb alsó, felső, bal alsó, felső – középről számozzák. Negyedenként első kettő metszőfog, hármas a szemfog, négyes-ötös 2-2 kisőrlő, hátsó három pedig nagyőrlő. Az utolsót bölcsességfognak nevezzük. A zápfogak felülete gumós. A fogak a csont mélyedésében, a fogmederben ülnek. A metsző- és a szemfogak egygyökerűek, az őrlőfogak két-, illetve háromgyökerűek. Rögzítésükről a gyökérhártya és a fogíny, valamint több gyökér esetén a kissé egymás felé hajló foggyökér gondoskodik. A fog íny feletti része a korona, az íny felső széle és a fogmeder közötti rész a fognyak, a fogmederben található rész a gyökér. A koronát zománcréteg borítja. Ez alatt helyezkedik el a DENTIN. A dentinállomány belsejében van a fogüreg, amelyben erek és idegek futnak, ezek alkotják a fogbelet. A fog gyökerét cement borítja. A nyelőcső a garat és a gyomor között helyezkedik el, áthalad a mellüregen és átfúrja a rekeszizmot. A falatot perisztaltikus mozgással továbbítja. A nyelőcső fala hosszában redőzött, tágulékony. Belülről nyálkahártya béleli. A belső hámborítástól kifelé saját, önálló, a nyálkahártyához tartozó kötőszövete és izomrétege van. Ennél kijjebb kötőszövetet találunk, majd izomszövet következik. A simaizomréteg belső, vastag rétege körkörös, külső rétege hosszanti lefutású. Az izomrétegen kívül újabb kötőszöveti réteg van, és végül a nyelőcsövet kívülről savós hártya borítja. A gyomor a tápcsatorna tárolásra kialakult tágulata, amely a rekeszizom alatt, baloldalon helyezkedik el. Felső nyílása a gyomorszáj, jobb oldali, kevésbé tágult része a kisgörbület, bal oldali, tágultabb része a nagygörbület, kivezetőnyílása a gyomorkapu. Nyálkahártyája redőzött, tágulékony. A gyomor fontos feladata az élő táplálék elpusztítása, illetve a baktériummentesítés is. A gyomor nyálkahártyájának fedősejtjei sósavat termelnek. A gyomorban emésztés is folyik. A nyálamiláz a gyomorba jutott falat belsejében mindaddig tovább emészti a keményítőt, ameddig a kémhatás belül is savassá nem válik. A gyomor úgynevezett fősejtjei pepszin nevű fehérjebontó enzimet termelnek. A gyomrot belülről mucintartalmú nyálka fedi, ez védi a gyomorfalat a megemésztődéstől. A gyomorban a táplálék összekeveredik a sósavval és a pepszinnel. A keverő mozgást a gyomor hosszanti, körkörös és ferde simaizomzatával végzi, majd végül perisztaltikus mozgással kis adagokban továbbítja a gyomor tartalmát a vékonybélbe. A gyomor felszívó működést is végez, a víz, a sók és az alkohol egy része már innen felszívódik, a gyógyszerek is. A vékonybél három szakaszból áll: patkóbél, éhbél, csípőbél. A patkóbél a gyomor után következő, a jobb oldalon meghajló, patkó alakú szakasz. Az éhbél perisztaltikája egy ideig halál után is működik, így boncoláskor mindig üresen találják. A csípőbél a hasüreg alsó részéig terjed. A vékonybél feladata az emésztés és a felszívás. Az ember vékonybele 6-7 m hosszú, átmérője 3-5 cm. Az emésztőnedveket a máj, a hasnyálmirigy és a vékonybél fala termeli. Az emésztőnedvek és a béltartalom elkeveredését a bél keverő mozgása, továbbhaladását a bél perisztaltikus mozgása teszi lehetővé. A bél körkörös simaizmai egy kis szakaszon összehúzódnak, így a béltartalmat két részre különítik, majd egy másik helyen húzódnak össze és akkor egy másik helyen keverik bele az emésztőnedvet a béltartalomba. A máj emésztőnedve az epe, ez enzimet nem tartalmaz, csak emulgeálóanyagot, mely a zsírcseppeket nem engedi újra nagyobb cseppekké összeállni. A hasnyálmirigy által termelt napi mintegy másfél liter hasnyál tartalmazza mind a négy szervesanyag-típus bontóenzimét: lipid, szénhidrát, fehérje, nukleinsav. A lipáz a zsírokat bontja, lesz egy monoglicerid és két zsírsav. A hasnyál amiláza a nyálamilázzal azonos működésű. A hasnyál fehérjebontó enzime a tripszin. A nukleinsavbontó enzim a nukleáz, amely nukleotidokra, majd pentózra, foszforsavra és nitrogéntartalmú szerves bázisra bont. Az epe és a hasnyál a vékonybél kezdeti szakaszába, a patkóbélbe ürül.A vékonybél falának egysejtű mirigyei naponta kb. egy liter bélnedvet termelnek. A felszívás a vékonybél nyálkahártyájának részein, a bélbolyhokon keresztül folyik. Felszínét nagy felületű mikrobolyhos hengerhám borítja. A hám alatt helyezkednek el az erek. Nyirokerek is, nemcsak vérerek. A bélbolyhok állandó mozgásban vannak, kinyúlnak majd összehúzódnak. Belsejükben ideg és izom is található. A vékonybélből a víz ún. passzív transzporttal szívódik fel a vérbe. A glükóz, az aminosavak, a nukleinsavak alkotórészei és az ionok aktív transzporttal szívódnak fel a bélbolyhokon keresztül a vérbe, így jutnak el a májon át az őket felhasználó sejtekhez. A máj nem elsősorban emésztőmirigy, inkább anyagátalakítás, epeképzés. A hasüreg felső részén, jobb oldalon találjuk. Két lebenyből áll, elölről a hashártya kettőzete, a CSEPLESZ takarja. A máj alsó felületén helyezkedik el az epehólyag, ez tárolja a máj által termelt epét, töményíti és a zsíros béltartalomhoz hozzáüríti. Az epe bomlástermékeket is tartalmaz. Epefesték adja a színét, ez a hemoglobin bontásakor, vastartalmának kivonásakor keletkezik. A vékonybélbe ürülők epefesték barna színű anyaggá alakul. A vizelet színét is meghatározza. A hemoglobinból kivont vasat a máj raktározza. A homeosztázis fenntartásában fontos szerepe van, mivel szabályozni tudja a vér kis szerves molekuláinak megfelelő arányát. Méregteleníti a szervezetet oly módon, hogy a mérgező anyagokat feldarabolja, vízoldhatóvá teszi, így a vese ki tudja választani. A máj a véralvadáshoz is nélkülözhetetlen, mivel a vérplazma fehérjéinek legnagyobb része itt képződik. Ezt úgy végzi a máj, hogy a saját, tápláló erén kívül egy kapuér is befolyik a májba. A kapuér vérének glükóz- és aminosav tartalmát állítja be a máj, ezt a vért méregteleníti. A máj működési egysége a májlebenyke. A májlebenyke szélén folyik  be a sorban álló sejtekből kialakuló májsejtgerendák közé mind a sejteket tápláló verőerek vére, mind a kapuér vére. Amíg a vér a májsejtgerendák között végighalad, addig a májsejtek elvégzik a megfelelő beállítást, és a központi gyűjtőérből kifolyó vér már szabályozottabb összetételű, kevesebb méreganyagot tartalmaz. A vérrel ellentétes irányban áramlik a májlebenykében a termelődő epe, mely ezután az epehólyagba jut. A hasnyálmirigy a másik nagy emésztőmirigyünk. A hasüregben, a patkóbél kanyarulatában, nagyjából középen, a gyomor mögött helyezkedik el. Legnagyobb részét a külső elválasztású mirigyek teszik ki, ezek termelik a hasnyálat. A külső elválasztású mirigyben elszórtan, szigetszerűen helyezkednek el a belső elválasztású mirigyek, amelyek az inzulint termelik. A vékonybél az utóbél oldalába nyúlik, ez a szakasz a vakbél. A hasüreg jobb alsó részén található, csökevényes bélszakasz. Rajta helyezkedik el a kb. 6mm vastag és 6 cm hosszú féregnyúlvány. A középbél a gyomor baktériumölő hatására steril, de az utóbélben számos rothasztó baktérium él. A steril és a baktériummal teli szakasz határán nyirokszervek helyezkednek el. Ezt a szerepet tölti be a középbél és az utóbél határán a féregnyúlvány. A vastagbél (utóbél) három szakaszból áll: vakbél, remesebél és végbél. A legnagyobb részt a remesebél teszi ki. A hasüregben keretezi a vékonybeleket. Falát három hosszanti szalag erősíti, közöttük kiöblösödések vannak. Itt történik az emésztőnedvek által a tápcsatornába juttatott víz és ionok visszaszívása, rothasztó baktériumok közreműködésével a széklet kialakítása, valamint nyáktermelés. Perisztaltikája ritka, naponta 2-3 perisztaltikus hullám halad keresztül rajta. A vastagbélben élő baktériumok legnagyobb része a béltartalomban le nem bomlott szerves anyagokból táplálkozik, részt vesz a bélsár kialakításában. Egyes baktériumok anyagcseretermékei az ember számára vitaminok. Az utóbél utolsó szakasza a végbél. Székelési inger, akaratlagos ürítés.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Harasztok   » A férgek törzsei   

Nem hasznosHasznos (+3 pont, 11 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor