Bodor Ádám: Beavatás egy szakmába

1. Bodor Ádám:

• 1936. február 22-én született Kolozsváron
• Apja, Bodor Bertalan banki tisztviselő volt,akit 1950-ben a Márton Áron katolikus püspök elleni koncepciós perben öt év börtönre ítélték.
• Bodor Ádámot 16 éves korában szintén elítélték, mivel kommunistaellenes röplapokat terjesztett.
• 1952 és 1954 között a szamosújvári börtönben ült.
• Szabadulása után egy évig gyári munkásként dolgozott,
• 1955–1960 között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanult.
• Utána az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárában, illetve egy másoló-fordító irodában dolgozott.
• 1982-ben Magyarországra települt, ahol a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt.
• Jelenleg a Holmi c. folyóirat szerkesztőbizottsági tagja.
• Művei megjelentek román, angol, német, francia, norvég, dán, olasz, lengyel, bolgár, szerb, horvát, szlovák nyelven is.
• Jelenleg még mindig él.

2. Fontosabb művek:

• A tanú.
• Plusz-mínusz egy nap.
• Megérkezés északra.
• Milyen is egy hágó?.
• A Zangezur hegység.
• Az Eufrátesz Babilonnál,
• Sinistra körzet,
• Vissza a fülesbagolyhoz,
• Az érsek látogatása.
• A börtön szaga,
• Az utolsó szénégetők (Tárcák 1978–1981),
• Verhovina madarai

3. Beavatás egy szakmába:

• A cím is arra utal egy beavatás történet
• Bodor Ádám két világnézetet mutat be az egyik a fenti világ a másik a lenti világ
• mind kettő jól körvonalazható tulajdonságokkal rendelkezik
• megjelennek az ellentétek
• a fenti világ jellemzői:
-folyók,folyópartok,a füves rétek, és a ( bár ingoványos)szárazföld, a biztonságos két lábon-állás köthető
• a lenti világ jellemzői:
-bizonytalanság,kicsit félelmetes,eltévedésre lehetőséget adó labirintus és az elágazó járatok imbolygó terepe
• a színek is különbözőek: a zöld és a fény,a derengés az egyik oldalon, a szürke, fekete, sötétség és a homály odalent.
• a csatornába nedvesség, bűz és hideg lakozik, a városra a szárazság és a levegőség jellemző
• a tükör metaforája a külvilág látszatának és a belső, mélyben felfedezhető világ megmutatkozásának a szimbóluma.
• a két világszint szigorú határokkal elkülönül egymástól, zártság, áthatolhatatlanság jellemzi azokat
• csak a mester ismeri az alvilág szabályait
• a csatorna mester számára a csatornajáratok az otthonosságot, biztonságot jelenti, itt ő az aki tudással rendelkezik
• Vencel még bizonytalan,megilletődött, idegenkedő,néha még undorodik is ettől a különös helytől,borzong, fázik, nehezen viseli el a bűzt
• a csatorna mester és Vencel között mester és tanítvány kapcsolat van, Puha viszont egy láthatatlan felsőbb erő, a gondolkodó atya-figura
• Ő a láthatattlan felügyelő, Hádész, az alvilágura,atyamester,
• azonos a sötétséggel
• a Bodor-novella jellemzői közé tartozik hogy nincs szenvedély,pontos szűkszavúság
• nem kezeli szűreális világként a történet elemeit, ettől lesz meghőkkentően különleges és tárgyszerűségében hátborzongató
• ebben áll Bodor Ádám féle atmoszféra nyomasztó egyszerűsége

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

AZ OROSZ REALIZMUS VILÁGA

- a 19. század az orosz irodalom fénykora
- Oroszországban a társadalom feudális megrekedtsége miatt nem volt még erős, művelt polgári osztály
- a cári rendszer áttekinthetetlen bürokratizmusa, s az ország siralmas helyzete lett a mind erőteljesebben kibontakozó orosz realizmus legfőbb témája
- az orosz regényírók fedezték fel és ábrázolták elsőként a szegényeket, az alázatosokat, a megalázottakat, a cári rendszer deformált kiszolgálóit és kiszolgáltatott áldozatait
- az orosz realista írók művei jórészt arról szólnak, hogy hogyan nem szabad, hogyan nem érdemes élni
- hőseik afféle “fölösleges” emberek pl. hivatalnokok

NYIKOLAJ VASZILJEVICS GOGOL
1808-1852
- 1808 április 1-én született Szorocsinciben
- édesapja tisztviselőként dolgozott
- Gogol gyermekkorát Vasziljevkában töltötte
- apja szenvedélyesen szerette a színházat, s ukrán nyelven verseket írt
- gimnáziumi tanulmányait Nyezsinben végezte (1821-1828)
- már diákként verseket írogatott, vonzódott a festészethez különösen kitűnt a vígjátékokban megmutatkozó komikai tehetségével
- 1828-ban nagy reményekkel érkezett Pétervárra
- egy rövid ideig tartó németországi utazás után állami szolgálatba lépett: segédírnoki állást kapott havi 50 rubel fizetéssel
- fizetéséből alig tudott megélni
- kereset-kiegészítésként fordult az irodalomhoz
- 1830-ban megjelent egy “ukrán ” elbeszélése
- megismerkedett és összebarátkozott Zsukovszkijjal és Puskinnal
- otthagyta hivatalnoki állását
- első jelentős műve egy kétkötetes elbeszélés-gyűjtemény: a Tanyai esték (eredeti címe: Esték egy gyikanykai tanyán
- 1834-ben elnyerte a pétervári egyetemen a középkori történelmi tanszék adjunktusi állását, egy év múlva leköszönt
- 1835-től élete végéig csak az irodalomnak élt
- 1835-ben még egy kötete hagyta el a sajtót, az Arabeszkek című
- a pétervári csalódásokból, kiábrándulásokból fakadó kisember-novellák, az ún. pétervári elbeszélések egy-két darabja itt látott napvilágot
- későbbi hivatalnok-novellák közül jelentős Az orr (1836), A köpönyeg (1842), A revizor
- utóbbi művében a hivatalos körök oroszország megrágalmazását látták
- Gogol 1836 júniusában külföldre utazott
- ezekben az esztendőkben írta meg utolsó és minden eddigit betetőző művét: Holt lelkek címmel (1835-1852)
- 1841 őszén hazautazott Moszkvába, hogy könyve kiadásához megszerezze a cenzúra engedélyét
-1842-ben jelent meg a regény “Csicsikov útkalandjai avagy a holt lelkek”
- a Holt lelkek “megrázta egész Oroszországot” s újra az író ellen hangolta a közvéleményt
- visszatért külföldre
- a következő 6 év vándorlások között telt el
- önvád gyötörte az orosz világ sötét ábrázolásáért, s a folytatásban ki akarta engesztelni olvasóit
- utolsó éveit már súlyos depresszióban, a világtól elzárkózva töltötte
- halála előtt 8 nappal elégette a Holt lelkek második részének teljes kéziratát, tíz év munkáját
- 1852-ben Moszkvában halt meg

Gogol teremtette meg az orosz realizmust. Több műfajban is alkotott,írt regényt,novellát és drámát is.
Gogol A köpönyeg (1842) című groteszk elbeszélése az egyik legismertebb hivatalnok-novella a korszakból. A köpönyegben Gogol egy csinovnyik, azaz orosz hivatalnok, Akakij Akakijevics Basmacskin történetét meséli el. Már maga a név (Basmacskin) is beszédes, mert oroszul cipőt jelent, és arra utal, hogy a hivatalnokot eltapossák, amúgy is jelentéktelen életében még jobban megnyomorítják. A történet cselekménye igen egyszerű: egy senkitől
meg nem hallgatott, magányos, megnyomorított kisember észrevétlenül meghal bánatában ellopott köpönyege miatt, amire csak több hónapos nélkülözés árán tudta összegyűjteni a pénzt.

A köpönyeg

(1842)

Hivatalnok novella, amit többször átdolgozott, kiegészített, míg végleges
formáját el nem nyerte. A mű hangvétele és ábrázolásmódja groteszk. A
groteszk a komikumnak egy fajtája,amely szélsőséges elemek együttes hatásával vált ki nevetséges hatást. Így például lehet valami egyszerre torz,rút
vagy borzalmas,ugyanakkor mulatságos,kedves, bájos. Összhatásában adják
ezek a groteszket. A Köpönyeg témája nem mulatságos,a komikus,illetve
groteszk hatást az előadásmód váltja ki. Stílusirányzatát tekintve kritikai
realista. Ábrázolja a valóságot, azaz a kora orosz társadalmát,elsősorban a városi életet és a kishivatalnokok helyzetét tükrözi. Bírálja a valóságot. Szereplői típusok vannak benne,így a főszereplő Akakij Akakijevics a kis hivatalnok típusának szerepét tölti be. Petrovics, a szabó, a nagyhatalmú elöljáró. Stílusára jellemző a részletező, aprólékos leírás. Gogol megpróbálja a történetet kívül szemlélni, hangvétele objektív,de a végső megoldásban együtt érez hősével.

Akakij Akakijevics tragikomikus sorsán keresztül rajzol Gogol hiteles képet
a pétervári kis-,és nagyhivatalnokok világáról hiteles képet. A címben jelzett
köpönyeg köré szerveződik az egyszerű cselekmény. Akakij félévnyi koplalással összegyűjti az új köpönyeg elkészítéséhez szükséges összeget. A maga nemében kiváló ruhadarab elkészül, s ezzel fordulópontjához érkezik a kishivatalnok élete. A köpenyt azonban elrabolják, s ez elindítja végzetes kálváriáját,aminek következtében meg is hal. A történet fantasztikus zárlatában kísértetként tűnik fel,s köpenyeket ráncigál le a járókelőkről,s végül bosszút áll a vele egykor kíméletlen ’tekintélyes személyeken”.

A kritikai realizmus jellemző jegyei a műben:

Pontosan leírja a hivatalt és a hivatalnokokat. Akakij lakásának és életkörülményét is igen objektívan írja le, csakúgy, mint a szabó lakását. A városról, a bálról és a köpenyről hiteles képet ad.

A műről:
Gogol írása nem klasszikus értelemben vett novella, hanem annál nagyobb terjedelmű és összetettebb témájú elbeszélés.Bár története nem nélkülözi a döntő fordulatot(Akakij feltámadása)és a csattanót(a tekintélyes személy kifosztása),a megszokottnál szélesebb távlatot mutat be az elbeszélő. Anekdotái, közbeszúrásai révén a hivatalnokvilág keresztmetszetét rajzolja meg,a hierarchia legalsó fokától a legfelsőig. Mellékszereplőinek jellemzésével és a történet csodás elemeivel pedig tovább szélesíti az ábrázolás körét. A csoda Gogolnál nem romantikus toldalék. A mű társadalombírálata,a különbségek bemutatása az egyes rétegek között. Akakij helyzete az előkelők helyzetéhez viszonyított,s ez a társadalombírálat lényege, Akakijnek nem szolgáltat senki sem igazságot. A fantasztikus befejezés eltér a realista stílustól, de mivel Gogol nem tud jobb megoldást,így szolgáltat igazságot hősének. A mesevilágba, a fantasztikumba menekül.

Ispán Dóra

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

Megtudhatjátok facebook csoportunk tagjaitól:

A töri érettségi az a rész amivel a legjobban riogatnak minket a tanárok. Az első részben forrás elemzéses feladatok lesznek, ami csak egy felszines tudást igényel, nem szükséges elmélyülni a feladatokban, hiszen csak részlegesen érintenek egy-egy témakört, mellesleg egy kapott forrásban szereplő információkra vannak feltéve kérdések. A második rész valóban húzós tud lenni, kifejtő feladat, ahol esszéformában kell válaszolni. Egyetemes történelemből egy rövid esszét kell, Magyar történelemből viszont egy rövid egy hosszút kell kifejteni. Értelem szerűen a magyar történelemben kell koncentrálni ami a honfoglalástól a rendszerváltásig terjed ki. Ennek a bő ezer évnek a memorizálására nincs semmilyen könnyített lehetőség, mindössze annyi hogy az interneten található kidolgozott tételeket LEGALÁBB OLVASSUK EL!! mert ha valamennyit sikerül is belőle elraktározni, az a kapott forrás segítségével kirobbanhat a fejünkből. Valamint érdemes megnézni az elmúlt évek javítókulcsait az esszé résznél, és megnézni hogy miféle módon javítják az írásainkat. Ha a keresőmotorba beírjuk azt hogy "hogyan írjunk esszét" ott is találhatunk számos tipppet. De aki most szeretne elkezdeni tanulni, annak kávé+ energia ital ajánlott. És nem sokat törődni az alvással.
(Patyi Misi)

Rendesen olvassátok át feladatot és azt, hogy mit kér! Atlaszt vigyetek lehetőleg az új pirosat, vagy azt az atlaszt aminek az arany szobor van a hátulján. Abban a kettőben minden benne van. Legyen mindig nyitva és mindent nézzétek meg és keressetek ki. Az esszéknél figyeljetek a témakörökre! Az első pont, hogy írjátok fel a kiválasztott téma címét és utána az első pár sorban tisztázzátok le a helyszínt és az időpontot. Ha nem tudtok pontos dátumot akkor jöhet a homályosítás 1800-as években sallala… azt is elfogadják. A forrásokban szinte minden benne van. Pont úgy kell belőlük esszét írni mint magyarnál a versbe magyarázni a függöny kék alapon. Ami eszed bejut írd le maximum nem lesz jó. Fogalmazzátok át őket és csatoljatok hozzá apró dolgokat…pl: A nők elkezdtek férfiasabban öltözködni, hogy kényelmesebb legyen számukra a munka, csatolni hozzá mert a világháborúk alatt sallalal…A másik két tanácsom, hogy olvashatóan! mert itt a külalakra is jár pont, a másik a helyesírás! Arra nagyon figyeljetek oda, és ne felejtsétek el tagolni az esszéket! A lényeg röviden: csak bőbeszédűen magyaráz bele mindent ami eszedbe-jutSok sikert mindenkinek (Kirr Dora)

A készülésről:
Igazából csak annyi,hogy bizonyos időközönként ajánlatos szünetet tartani,becsukni a szemünket,mély levegőket venni,nyújtózkodni,valami mozgást végezni,de nem megterhelőt:) ahogy előbb is írtam: a kávé elvonja a vizet a szervezettől,szóval mindenki jobban teszi,ha inkább hidratál,sok vizet iszik,hisz nem viccből mondják a napi 1,5-2l víz fogyasztását!
Ezek mind-mind segítenek a tanulásban. Gondolom mindenki tudja azt is,hogyha színes ceruzával aláhúzza a dolgokat,vagy szövegkiemelővel,akkor könnyebben megjegyzi,de azért leírtam ezt is. ‎+ a szőlőcukor! Az is nagyon fontos az agynak!
(Pete Zsanett)

Hat en a kiserettsegit jol megirtam. Az atlasz sokat segit meg a forras is es alaptudas nelkul is lehet hozni a szintet. tanarom azt javasolta az eszekneknel mivel 2rovidet es egy hosszut irunk azt valasszuk ami a hosszu eszebol megy. Mivel ha a hosszu esszet jol megirod a 2 kicsit meg alig tudod akkor is tobb pontot erhetsz el mintha a 2 rovidet max. pontra megirod. Ugyhogy ugy valasz h a hosszu esszen legyen a hangsuly..
(mobillal írta: Szarka Pixie Tünci)

1-2 jó tanács a törihez:
Én ugyan emelt szintűt írok holnap, de a tanárunk ellátott néhány jó tanáccsal bennünket:
A teszt résznél, jól nézzétek meg a feladatot, és mindenhova írjatok be valamit, akkor is ha nem vagytok benne biztosak, mert lehet, hogy jót írsz be és az csak gyarapítja a pontszámaidat. A legtöbb tanácsot az esszéíráshoz tudom adni. Mindenképp figyeljetek oda arra, hogy egy korszakból csak egy esszét írjatok, ezen sokan csúsznak el, és ami tényleg nagyon hasznos: nézzétek meg a címeket, aztán minden egyes forrást olvassatok el jó alaposan és csak azután válasszátok ki, hogy melyiket akarjátok írni. Lehet, hogy ahhoz az esszéhez kapjátok a legértelmesebb forrást amiről azt gondoltátok, hogy hozzá sem tudtok kezdeni. Nagy segítség és előny, ha kitudjátok szedni a legfontosabb dolgokat és a térképet is tudjátok megfelelően használni, illetve figyeljetek a hármas tagoltságra.
Remélem sikerült hasznos tanácsot adnom, sok sikert mindenkinek!
(NO NAME please! Utólag ennyire engedélyt kaptunk: T. A.)

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

Milyen lesz a matematika érettségi?

A központi matek érettségi feladatsor idén is két nagyobb részből fog állni.

Először egy rövidebb feladatlapot kapnak az érettségiző fiatalok, mely 10-12 kérdést tartalmaz. Ezek egyszerűbb alapfogalmak, definíciók, alapvető összefüggések. A feladatok megoldásának sorrendje kötetlen, 45 perc áll a diákok rendelkezésére. Ha letelt a rendelkezésre álló idő, beszedik a feladatlapokat.

A folytatást itt olvashatjátok=►

***

Százalékszámítás, trigonometrikus függvények, kombinatorika és gyökös egyenletek – ezek a témakörök is szerepelnek a középszintű matematikaérettségi első részében, amelyet 45 perc alatt kell megoldani – értesült az Eduline.hu.

Az eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint a feladatsor átlagos nehézségű, "kevés pontot könnyű szerezni, a maximális pontszámhoz azonban alapos tudás kell". Állítása szerint a teszt első feladatai között olyanok is vannak, amelyeket általános iskolai tudással is meg lehet oldani – előkerül például a százalékszámítás, egy másik példában pedig testtömegindexet kell számítani. Meglepő azonban, hogy van a feladatsorban trigonometrikus függvényekkel kapcsolatos példa is, ilyen a teszt első, 12 rövid kérdésből álló részében korábban nem volt.

Sok érettségiző úgy érezhette, hogy tegnap élete leghosszabb 180 percét ülte végig a matek írásbeli vizsgán, mások viszont azt gondolhatták, a rendelkezésükre álló idő semmire sem elég. A matematika érettségin minden vizsgázó egy két részből álló, központi feladatlapot kap. Az első feladatlapon olyan feladatokat kell megoldani, amelyek alapfogalmakra, egyszerű összefüggésekre kérdeznek rá. A válaszadásra 45 perc állt rendelkezésre.

A második feladatlap további két részből állt. Az első része három olyan feladatot tartalmaz, amelyekkel egyenként 9-14 pontot lehet szerezni. A második részben szintén három összetett feladat szerepel, de a vizsgázók eldönthetik, hogy közülük melyik kettőt akarják megoldani. A két feladat helyes megoldása 34 pontot ért.

Általában jellemző, hogy egy ilyen megmérettetés után egyszerre érzünk megkönnyebbülést és fáradtságot, de most nincs idő sem pihenni, sem ünnepelni, az érettségi a történelem vizsgával folytatódik.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

Az 1988-as Nemzeti olvasókönyv könyvismertetőjének részletét kapták a középszintű magyarérettségin a vizsgázók – ez alapján kell válaszolniuk a szövegértési kérdésekre.
A szövegértési feladatsorra 60 percet kapnak a vizsgázók, a kérdések egy hosszabb szöveghez kapcsolódnak. Ez a feladatrész egyértelműen a szövegértési kompetenciát méri fel, vagyis különösebb tárgyi tudás nélkül is.megoldható.

Megvan a 2. feladat!

Karinthy Frigyes két karcolatának összehasonlító elemzése, Arany János Tetemre hívás című művének elemzése és a heroikus életfelfogásról szóló érvelés közül választhattak a diákok a középszintű magyarérettségi második részében.

Lájkold itt facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülhess a tételekről!

Itt megtaláljátok a feladatokat és a megoldásokat is!

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

Varró Dániel

(1977- )

Mai magyar költő, műfordító.

Élete

1977. szeptember 11-én született Budapesten.
Első verseit 12 éves korában írta, a XII. kerület – Németvölgy lakója és a "Mackós" iskola tanulója volt.
Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban érettségizett 1996-ban.
Az ELTE-BTK magyar–angol szakára járt.
1999- óta a József Attila Kör (JAK), 2005 óta a Szépírók Társaságának tagja.

Munkássága

Gimnazista kora óta publikál verseket és műfordításokat különböző irodalmi lapokban és folyóiratokban.
Első költői sikerét – a Bögre azúr című kötet fülszövege szerint – tizenkét évesen érte el, egy eposztrilógiával (Nyuszika, Nyuszika szerelme, Nyuszika estéje).
Három önálló kötete jelent meg, és emellett több (főleg gyerekeknek szóló) kötet társszerzője (például: Állatok a tubusból: festészeti album, Alföldi Róbert válogatása, Lackfi János, Tóth Krisztina, Varró Dániel verseivel gazdagítva).
Első kötete, a Bögre azúr 1999-ben, 21 éves korában látott napvilágot.
Második könyve, a Túl a Maszat-hegyen – verses meseregény, 2003-ban jelent meg.
Harmadik kötete, a Szívdesszert 2007 decemberében jelent meg.
Műfordítói tevékenységet végez, verseket, színdarabokat fordít. Drámafordításait és egyéb (önálló vagy másokkal közösen írt) színházi munkáit számos budapesti és vidéki színház tűzte műsorára.

Színházi munkái:
A csoda (Pavel Chmiral bábjátéka alapján, Budapest Bábszínház, 2001)
A brémai muzsikusok (librettó Csemiczky Miklós meseoperájához, 2003)
Túl a Maszat-hegyen (Presser Gábor zenéjével, Budapest Bábszínház, 2005)
Vesztegzár a Grand Hotelban (Hamvai Kornéllal közösen, Nemzeti Színház, 2008)

Fordításai:
William Shakespeare: 18. szonett, 35. szonett, 130. szonett
A. J. Lerner: My Fair Lady (Pécsi Nemzeti Színház, 2003)
Martin McDonagh: Vaknyugat (Pesti Színház, 2004)
William Shakespeare: Rómeó és Júlia (Új Színház, 2006)

Díjai:
József Attila-díj 2005
Bárka díj 2003
Az Év Gyermekkönyve díj 2004
Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt 2007
Computer Spieler-díj 2009

Stílusa

Műveire jellemző más szövegek idézése: könnyen nyilvánul meg mások stílusában, ezt bizonyítja a Bögre azúr számos verse.
Versei tudatosan ráépülnek, beszélnek azokkal a művekkel, szövegekkel, amelyek memoriterek, középiskolai tananyagként ismerősek a magyar olvasóknak, vagyis az átlagos irodalmi műveltséggel rendelkező olvasóiban megteremti a kapcsolatot a régi és a mai között.
Üde, friss, kamaszosan őszinte hang jellemzi, ezzel belopja magát az ifjúság szívébe, ugyanakkor a középkorú és idősebb olvasókat felvidítja, meghökkenti merész szóhasználatával, a különböző nyelvi rétegek keverésével.
Költészetére jellemző a nyelvi humor: játszik a nyelvvel, poétikai eszközökkel. Versei sok esetben egyben posztmodern nyelvjátékok érthetetlen szóképekkel.
Verseire jellemző a zeneiség, a mondatlejtések és a rímelés.
Újszerű tematika jellemzi: a hétköznapi, profán történésekben, mozzanatokban, a banálisban ábrázolja a különöst.
Költészetén érezhető Parti Nagy Lajos hatása.
Megpróbál különböző korszakokban élt költők stílusában írni (például Változatok egy gyerekdalra: Boci, boci, tarka…), de előfordul nála az argó, a paródia és az imitáció is.
Többféle formát használ: szonett, ballada, elbeszélő költemény, episztola, stanza (olasz versforma), dal, stb.

Bögre azúr (1999)

A kötet három versciklusból áll:

Tavaszi leves, tészta, mák: 15 verset tartalmaz

Ki elmúlt 21: szintén 15 verset tartalmaz

Változatok egy gyerekdalra: eredetileg 7 verset tartalmaz, de a hatodik vers 12 versből álló versciklus, így ez a ciklus 18 verset tartalmaz valójában.
Ebben a kötetben a verselési technikák bámulatosan sokszínű használata jellemző, és nem maradnak el a klasszikus költői technikák sem.
A költői szerep megváltozását tudatja önmagával és az olvasóval is. A költőnél a vers nem egy kivételes pillanatban támadt isteni ihlet szülötte, hanem sokkal inkább a nyelvvel és a poétikai értékekkel való játék vagy küzdelem eredménye, ahol a formaérzéknek és a nyelvteremtő erőnek kulcsszerepe van.

Őszi szonett:

A cím téma és műfajmegjelölő is egyben.
A címmel utal Verlainre, aki hasonló címmel írt dalt: Őszi chanzon.
Kisszerű téma jelenik meg: egy olyan őszi nap, mikor nappal is sötét van – ennek okát humorosan írja le: „az Úr kihörpölé arany sörét”.
Költői eszközként az ellentétet alkalmazza: pl. fölkél a nap-sötét, az ismétlést variációval: az asztalon először csak egy fanyúl van, majd egy pohár és egy levél is.
Rímelése: 1-2 vsz. páros AABB, majd: CCD DEE. Olykor erőltetett a rímelés, kancsal rímként hat az azonos alakú szavak ismétlése. levél, levél, mintha tényleg csak a hanghatás számítana és nem a mondanivaló.
Eszedbe jut, hogy eszedbe ne jusson:
A felütés képtelen ellipszist ír le, amely – ugyan értelmezhetetlen, de – távolról emlékeztet a modern költészeti hagyomány által preferált paradoxonra. (Egyes vélekedések szerint minél zavarosabb egy kép, annál szebb.)
Majd egy eseménysor leírása, „leltározása” után („leírod, aláhúzod, kiragasztod, / […] / kihúzod, megtapogatod, de mindjárt / el is teszed, és ráhúzod a cipzárt”) lebegtetésszerű, filozofikus mélységet sejtető megoldással („mikor megnyugszol, akkor veszted el”) zárja le.
A tárgy elhallgatása eldönthetetlenné teszi, hogy kimondhatatlan titokról, avagy egy triviális közhely misztifikálásáról van-e szó.

Túl a Maszat-hegyen (2003)

Verses meseregény, a Magvető könyvkiadó gondozásában jelent meg. A könyvet a szerző nővére, Varró Zsuzsa illusztrálta.
Egy ajánlással kezdődik, amely kezdőbetűit összeolvasva ezt kapjuk: Teslár Ákosnak.
A könyv igen változatos versformákban íródott: nagyrészt Anyegin-strófában, kivéve a hatodik fejezetet, amely Dante-tercinában, és a tizenkettediket, amely hexameterben.
A narrációt rendszeresen tőle eltérő verselésű betétek szakítják meg, amelyek rendszerint egy-egy szereplőt mutatnak be.
A történet főhőse egy nyolcéves kisfiú, Muhi Andris, aki elindul meglátogatni óvodai barátját, Maszat Jankát, aki a Maszat-hegyen túl lakik, ahol mindenki maszatos. Útja során számos különös alakkal akad össze: a náthás angol költővel, a Csáléval és az Egyenessel, Turgenyevvel, a burgonyával, a nagy zsiráfmadárral, Makula bácsival, Szösz nénével, a Büdös Pizsamázóval és a Babaarcú Démonnal. Eközben egyre többet megtud a Maszat-hegyet fenyegető veszélyről: a gonosz Paca cár pacákkal akarja elárasztani a békés, maszatos népet. Jankát eközben foglyul ejtik a szélsőségesen tiszta Barbár Takarítók, és meg akarják mosdatni, de Muhi Andris (Lecsöppenő Kecsöp Benő segítségével) kiszabadítja őket. Ezután Paca cár és csatlósa, Pali kalóz ejtik rabul Jankát és Andrist, de innen is kiszabadulnak, hogy végül egy hatalmas csatában küzdjenek meg a cár seregeivel.
A könyvet a szerző és Presser Gábor dolgozták fel báb-musical formájában.

Szívdesszert (2007)

Új verseskötete a szerelem külső és belső helyszíneit veszi számba, mint egy kis szerelmi enciklopédia: a kapualjakat és mozikat, strandokat és libegőket, reggeleket és estéket, féltékenységet, boldogságot.
Hétköznapi dolgokat foglal versbe, amelyek nem csak az érintetteknek szólnak, hanem mindenki magáénak érezheti őket.
A költőtől megszokott könnyed, játékos hangba ezúttal egy kis keserűség is keveredik.
Rímjátékokban azonban most sincs hiány, és a témát változatos költői formákban járja körül a kötet, az elégiától a makámáig, a szonettkoszorútól az SMS-versig („hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakker/nem áll rendelkezésre több csak 160 karakter”).

Versek csoportosítása:
címes versek: tartalomjegyzékben feketével szedve
cím nélkül versek: tartalomjegyzékben aranyszínnel szedve, szögletes zárójelben a kezdő sorból szerepel valamennyi; szonettek, s ugyanazt a témát variálják
Átok:
Negatív, József Attila Nagyon fáj című költeményének utolsó részére utal, de idézi Villont is.
Meghökkentő a kemény hang, a vesztes szerelmes szórja átkait a másik félre, ebben az átokban az örök kisajátítás vágya van, ne legyen senki mással boldog az illető.
Páros rímelésű hatszor két soros versszakokból áll; a feltételes időhatározói alárendelések a jövőre vonatkoznak.
A főmondatot általában a 2. sorba teszi, s szorosan hozzátartozik még egy hasonlítói mellékmondat is, amelyeknek szemléletessége kegyetlenül érzékelteti a szitkozódó lelki fájdalmát.
Boldogság:
Téma: életkép egy 21. századi szerelmes párról.
Az idézett Csokonai, „Kívánhatnék-e többet?” – „S ki boldogabb Vitéznél?”, de Berzsenyi: Osztályrészem c. versét is imitálja: „Kegyes istenimtől / Kérjek-e többet.”
Ezzel eléri, hogy a mindennapit különlegessé teszi.

Neved: Schneider Zoltán

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

A legkisebb gazdasági körzetünk az észak-magyarországi régió, amely három megyére oszlik: Nógrád-megye, Heves-megye, Borsod-Abaúj-Zemplén-megye. Természetföldrajzi szempontból a régió kiterjedése lényegében az Északi-középhegység.

Mezőgazdaság:

A dombvidékeken eróziós folyamatok miatt a mezőgazdaság nem jelentős. A hegységek lösszel fedett déli lankáin és a hordalékkúpokon szakosított, belterjes művelés bontakozott ki.
(belterjes (intenzív) gazdálkodás: olyan termelési eljárás, melyet a területegységre jutó nagyobb ráfordítás és nagyobb hozam jellemez.)
Ebben a régióban található Magyarország legismertebb borvidékei: Tokaji-, Egri-, Bükki-, Mátrai borvidék. Legismertebb borai az Egri Bikavér és a Tokaji Aszú.

Turizmus:

Az észak-magyarországi régió számos kulturális és történelmi emlékhellyel büszkélkedhet. A térség idegenforgalmi szempontból jelentős természeti adottságokkal rendelkezik: -jelentős termálvíz lehetőségek és folyók, változatos és érdekes tájkép, erős kulturális örökség, ismert bortermő vidékek.
Nógrád-megye: Hollókő (1987-től a világörökség része)
Heves-megye: egri történelmi emlékhelyek, borok és gyógyvizek, Mátra, Bükk
BAZ-megye: Aggteleki cseppkőbarlang, diósgyőri vár, sárospataki vár.

Ipar:

A Mátraalja és Bükkalja térségére lignit bányászat a jellemző, valamint barnakőszén bányászat az északi területeken. Ezeket főleg hőerőművekben villamosenergia gyártására hasznosítják. (pl.: Mátra Erőmű Zrt.)
A gazdasági helyzetet külföldi tőkebeáramlással próbálják fellendíteni, ez azonban még nem igazán jelentős, elsősorban bérmunka jellegű, amiben meghatározó szerepet játszik a térség gazdasági centrumoktól való távolsága.
Az észak-magyarországi régió természeti adottságait figyelembe véve a megújuló energia források terén a geotermikus energia felhasználásával terveznek további kutatásokat.

Foglalkoztatás:

A régióra nagy hatással volt a 2008-2009-es gazdasági válság, ez érezhető a munkanélküliség arányán és a foglalkoztatottak számán.

-foglalkoztatottsági arány 43% (országos 48%)
-munkanélküliségi arány 18% (országos 10%)

Foglalkozási szerkezet:
-szolgáltatás 62%
-ipar 33%
-mezőgazdaság 5%

Küldte: Brezanóczy László

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

1.Földünk nem egy összefüggő héj, hanem több egymáshoz képest elmozduló lemezből áll.

Nagylemezek: É-amerikai, D-amerikai, Afrikai, Csendes-Óceáni, Eurázsiai, Ausztrál-India és Antarktiszi lemez
Kislemezek: Arábiai, Fülöp, Nazca, Kókusz, Karibi lemez.

2.Lemezek mozgása

a.)távolodás ( óceáni hátság távolodása )
Az óceáni lemezek határán hátságok és mélytengeri árkok vannak. A földben munkálkodó konvekciós erők időnként szétnyitják a két kőzetlemez határfelületét, s ekkor bazaltos láva kerül az óceánba. Itt gyorsan lehűl, s hozzáforr a kőzetlemezek széléhez, ezáltal vulkanizmussal létrehozva az óceáni hátságot (hasadék vulkánok). Eközben a lemezek másik széle a szárazföldi lemez alá bukik, s beolvad a litoszférába. Az alábukás helyén mélytengeri árok keletkezik.

b.)közeledés, alábukás
- Óceáni vs. kontinentális: a kőzetlemezek távolodásának következménye, az óceáni a kontinentális alá bukik, beolvad az asztenoszférába, a felszínen mélytengeri árok keletkezik. Az alábukás heves vulkáni tevékenységet eredményez, s gyűrt hegységet emel a magasba. A szárazföldi lemezen törések, repedések keletkeznek, amelyeken keresztül megindul a vulkanizmus. (pl. Dél-Amerikai Pacifikus-hegységrendszer)
- Óceáni vs. óceáni: az idősebb, nagyobb sűrűségű bukik a fiatalabb alá, s vulkáni szigetíveket emel a magasba, illetve a két lemez találkozásánál mélytengeri árok keletkezik. (pl.: Japán szigetek)
- Kontinentális vs. kontinentális: a legjobb példa rá az Eurázsiai lemez és az Afrikai lemez ütközése. A volt Tethys tenger üledéke a két lemez között volt közeledve egymáshoz ezt felgyűrték és kiemelték a fiatal hegységrendszert. Eközben a meggyűrt üledékréteg egy része a mélybe kerülve magas hőmérsékleten nagy nyomás hatására megolvadt, majd kikristályosodott, így létrehozván a hegységek központi gránittömbjét. (pl.: Eurázsiai hegységrendszer)

c.)elcsúszás:
A kőzetlemezek mozgásának harmadik lehetséges típusa amikor két szomszédos kőzetlemez közeledés vagy távolodás nélkül egymással párhuzamosan mozog. Lemezszegélyeik hatalmas vetődés mentén egymás mellett elcsúsznak. Ilyen például a kaliforniai Szent András-törésvonal. A törésvonal mentén nagyon gyakoriak a földrengések.

3.Vulkanizmus:

A legtöbb működő vulkán a lemezszegélyek mentén alakul ki.

a.)Típusai:
-bazaltos vulkanizmus: ( Mo-n Badacsonn )
Bazaltos kőzet. A lávája magas hőmérsékletű 1100-1200Co . Hígan folyós állagú. Főleg fémet tartalmaz. Felszíni formái: párnaláva, bazaltfennsík (pl.:Izland), pajzsvulkán (pl.:Hawaii)
-andezties-riolitus vulkanizmus:
A magma hőmérséklete 800-900Co. A láva a beolvadó kőzetlemezből származik. Kisebb a fémtartalma, világos.

-rétegvulkán:
Az andezites-riolitos vulkán hozza létre. A kitörést robbanás és törmelékszórás kíséri. Például: Olaszo. –Etna,Vezúv; Japán –Fuji

b.)A vulkáni utóműködés veszélye-földrengések.
-A földrengéseket a szilárd kőzettestek elmozdulása okozza.
-A földrengések mélységbeli kipattanásának helyét rengésfészeknek (hipocentrum) nevezzük. A föld középpontja és a rengésfészek között van a rengésközpont (epicentrum).
-Vizsgálata szeizmográfokkal történik. A földrengések nem véletlenszerűen oszlanak el a földön. Mint a működő vulkánok, a lemezhatárokhoz kötődnek.
-Mérése: Mercalli-skála. A rengések hatásait veszi figyelembe. A skála 12 fokú. Nem műszeres méréseken, hanem tapasztalati tényeken alapszik.

Küldte: Botos Anikó

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

A római városok fejlődése:
- a várak közelsége
- egyházi központok
- földrajzi tényezők (kereskedelmi utak találkozása, folyók, bányák közelsége)
• Városok jöttek létre Itáliában, Dél-Franciaországban, angol, észak-francia és német területeken
• Sajátos helyzete volt a városlakónak: nem volt nemes, de jobbágy sem, szabad ember volt.
• A polgár szabadon rendelkezett tulajdonával, szabadon adhatta-vehette. A városi önkormányzat biztosította számukra.
• Az önkormányzat fő jellemzői:
- szabad bíróválasztás
- bíráskodás;
- saját adószedés (egy összegben történő adózás);
- saját igazgatás
- szabad plébános-választás.
• Közösségek megszervezését először a távolsági kereskedők kezdték meg, személy- és árubiztonság céljából. A 11. század folyamán sokan csatlakoztak a kereskedők telepeihez.
• A kereskedők vezetésével szervezett közösségekbe, ún. kommunákba tömörültek érdekeik védelmében.
• A kommunákba tartozók jogokat harcoltak ki maguknak (árumegállító jog).

Patríciusok tartották a kezükben:
- A város vezetését
- főbírói vagy a polgármesteri tisztet
- városi tanácsot (szenátus).
• Ezek mind. a vagyonos távolsági kereskedők közül kerültek ki. Házaik a városközpontban épültek.
• A polgárság zömét a házzal és műhellyel rendelkező iparosmesterek alkották.
• A mesterek szakmánként céhekbe tömörültek..
• A céhek érdekvédelmi szerveződések voltak:
- biztosították a piac szabályozását (minőség, mennyiség),hogy mindenki meg tudjon élni.
- korlátozták az iparűzők számát: csak annyi mester léphetett be a céhbe, amennyi meg tudott élni.
- céhen kívüli iparűzőket, az ún. kontárokat üldözték
- először évekig inasként kellett szolgálni, majd legényként dolgozni.
- ezt követően hosszú vándorúton, idegen városok mestereinek tudását kellett elsajátítani.
- végül egy remekmunka elkészítésével lehetett mesterré válni.
• A lakosság nagy részét a polgárjoggal nem rendelkező plebs alkotta.
• Alkalmi munkákból éltek. Folyamatos volt a jobbágyok városba vándorlása, melyet a magas halandóság tett szükségessé, lehetővé pedig, hogy a városban eltelt egy év és egy nap elteltével ura nem követelhette vissza jobbágyát („a városi levegő szabaddá tesz”).

A városok:
- fallal vették körül.
- utcák szűk sikátorokká váltak
- nem volt csatornázás => minden szemét, ürülék ott hevert az utcákon
- zsúfoltság következtében járványok, betegségek alakultak ki => magas halandóság

• Az iparban technikai fellendülés alakult ki.
• Fellendült a vízi energia felhasználása => a vízimalmok elterjedése. (gabona őrlésénél, fák fűrészelésénél, ezek hajtották a kovácsok fújtatóit, kalapácsait)
• szélmalom is terjedt el (megjelent a textiliparban a lábítós szövőszék,fonást meggyorsító rokka)
• Az európai ipar ekkor már exportra is termelt megjelent => posztó, selyem, bársony is.
• Az ezüstpénz mellett újra megjelent az aranypénz is, így Nyugat-Európa aktívan bekapcsolódhatott a világkereskedelembe.
• A közlekedés kezdetlegessége (utak hiánya, szekér) miatt a távolsági kereskedelem a luxuscikkek szállítását bonyolította, elsősorban vízi úton. A

Távol-Kelet fűszereit, iparcikkeit a Földközi-tengeren szállították Nyugat-Európába. Cserébe nemesfémet és más nyersanyagokat szállítottak.
• Jelentős kereskedelmi útvonal alakult ki a Balti- és az Északi-tenger térségében.
• Keletről heringet, prémeket, gabonát, viaszt, borostyánt és egyéb nyersanyagokat hoztak. Cserébe Nyugatról iparcikkeket (posztó, fegyverek, szerszámok), bort szállítottak nagy teherbírású hajókon. E kereskedelmi útvonalat az észak-német (Rostock, Bréma, Hamburg) és a flandriai városai uralták.
• Érdekeik védelmében szövetséget hoztak létre 1161-ben, melyből a 13. században a Hanza Szövetség fejlődött.
• Egyetemek alakultak ki a városokban, megalakulásukat a pápa engedélyeztette.
• Nagyúri udvarokban alakult ki a lovagi életideál. Fő erényeik az erő, bátorság és a hűség volt.
• Lovagi ideálok jelentek meg a lovagi költészetben.
• Új stílus jelent meg: gótika
• Megjelent a humanizmus eszméje, mely az embert állítja a középpontba.

Beküldte: Prikkel Csilla

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!