Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A felszíni vizek minősége

Beküldő: adminszamalk
Földrajz tételek

A vízminőség relatív: meghatározott, időben és térben azonos elvekre épülő követelményrendszerre van szükség.

Mi a tiszta víz?

Minden országban más- és más a követelményrendszer ⇒ fontos lenne az egységesítés pl. Duna esetében, de ez politika-függő.

A magyar minősítési rendszer az 1990-es évek elejéig fokozatosan alakult ki. Az 1970-es évek második felében elfogadták a KGST vízminősítési rendszerét. Három minősítési osztály:

I. tiszta, vagy jelentéktelen mértékben szennyezett, egyszerű technológiákkal társadalmi, gazdasági igény kielégítésére alkalmassá tehető.

II. kissé- vagy közepesen szennyezett. Bonyolult technológiákkal tehető felhasználásra alkalmassá.

III. szennyezett vagy nagyon szennyezett. A vízi élővilágot károsítja, használatra alkalmatlan.

E rendszer alapján legszennyezettebb:

– Séd-Sió-Kapos-Koppány rendszer a Közép-Dunántúl ipari üzemeitől szennyeződik

– Hortobágy-Berettyó-Kösej rendszer Debrecen szennyezi el

– Sajó Borsodi-medence nehézipara szennyezi el

Ez a rendszer a bakteriológiai minősítést nem vette figyelembe. 1995-től bonyolultabb, szigorúbb rendszert vezettek be, holland minta alapján 100-150 komponens vizsgálata, értékelése alapján 5 osztály:

– pH – szerves mikroszennyezők -N P-háztartás – O-háztartás Ez alapján a pécsi víz a legszennyezettebb.

Felszíni vizek

A medencejelleg miatt a felszíni vizeink 95% határainkon túlról érkezik. Ez mennyiségileg és minőségileg is kiszolgáltatott helyzetet jelent. Pl. Duna szennyezettségének 75%-t kapjuk.

Bevétel: 114 km3/év víztömeg Duna vízgyűjtőjéhez tartozunk. Ebből a vízmennyiségből csak kb. 30 km3/év használható fel. Ez a mennyiség térben és időben differenciálta áll rendelkezésre. Folyóink vízjárása ingadozó. Kis vízhozamok nyár végén, ősszel jellemzők. Árhullámok tavasszal, kora nyáron fenyegetnek. Probléma, hogy nem ekkor van szükség erre a vízre – fontos a vízgazdálkodás optimális tervezése. Duna: 2800 m3/sec a közepes vízhozam, 1000 a kisvíz, 6-7000 a nagyvíz és nagyon erős áradáskor 10 000 is lehet a vízhozam.

Mennyi vízzel lehet számolni?

A teljes vízmennyiséget nem lehet készletként kezelni.

– Minden országnak gondoskodnia kell az élővilág létfeltételeinek biztosításáról

– Biztosítani kell a nemzetközi vizi utak használhatóságát

– Figyelembe kell venni az alvízi országok igényeit

Ezek alapján készletként 30 km3 vehető figyelembe.

Duna: Rajkánál I. osztályúként érkezik, Győr-Esztergom között II. osztályúvá válik (döntően a szlovákiai terhelés miatt). Mára a bal oldali mellékfolyók terhelő hatása csökkent, a jobb oldaliaké nem változott. Budapestnél „ lórúgást” kap II. osztályú, majd a felhígulás eredményeként Pakstól ismét I. osztályú. Mohácsnál már nem rosszabb a kimenő víz minősége, mint ami hozzánk bejön.

Dráva: végig I. osztályú

Tisza: folyamatos romlási tendencia tapasztalható. A belépésnél I. osztályú- majd az iparvidékek terhelése miatt II. osztályúvá válik. A bal oldali mellékfolyók szennyezett vízhozamai rontják a minőségét. A Körösök minősége is folyamatosan romlik. Vegyi és biológiai szennyeződés is jellemző, utolsó pl. fonalas fehérgomba. A Hernád-Bodrog is jelentős szennyeződést hoz, nálunk is sok tisztítatlan szennyvíz kerül a Tiszába. A Maros szennyeződése miatt a határkörnyék is szennyezett (II. osztályú)

Balaton: a 60-as évektől szociál + egyéni turizmus fejlesztése – az infrastruktúra fejlesztése ezzel nem tudott lépést tartani. Megnőtt a szállodai férőhelyek, vikend-házak száma, nőtt a terhelés. Ugyanakkor nem volt csatornázás, minimális a szennyvíztisztítás. A napi terhelés 1 m fő fölött (napolaj, anyagcseretermék szennyeződés). Ez a helyzet folyamatos vízminőség-romlást okozott, a tó veszített idegenforgalmi vonzerejéből. A 70-es évektől szigorúbb előírások, üzemek megszüntetése, fokozottabb ellenőrzés. Hatás a 80-as évek közepére érzékelhető: stabilizálódott a vízminőség. További javító intézkedések történtek, biológiai szűrőberendezéseket alkalmaztak (Tapolcai-medence), Kis-Balaton visszaállítása. A 90-es évek elejére:

  • a keleti medence vize I. osztályú, parttól távolabb ivóvíz minőségű

  • középső medence Tihany- Szigliget között, a belső rész szintén ivóvíz minőségű, parton labilisabb

  • nyugati medence Szigligettől Keszthelyig a legszennyezettebb, legvariabilisabb. Elsősorban itt voltak problémák – néha a strandokat be kellett zárni.

1992: sokkszerű halpusztulás. A keleti medencében kékalgásodás több tényező összhatására (nagyon meleg víz, szélcsend). Fő forrást a bemosódó P N műtrágyák jelentették. Ez volt a figyelmeztetés, melynek hatására újabb intézkedések történtek: Kis-Balaton II mocsaras, lápos terület, melyet már a rómaiak kezdtek lecsapolni majd művelésbe venni. Most visszaállították. A Zala tápanyagokban feldúsult vizét szétterítették, a gazdagodó élővilág sok tápanyagot kivon belőle, így a Balatonba megtisztulva kerül a Zala vize.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A folyók felszínformálása   » Természet és társadalom   

Nem hasznosHasznos (+6 pont, 8 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor