TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A forró övezet | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A forró övezet

Beküldő: BenDee
Földrajz tételek

A forró övezet

A forró éghajlati övezet az északi és a déli szélesség 30°-a között helyezkedik el. Az övezet a passzátszélrendszer uralma alatt áll. Az évi középhőmérséklet mindenütt meghaladja a 20%C-ot. A passzátszél felszálló ágának (a hőmérsékleti egyenlítőnek) mindenkori helyéhez erős csapadékképződés, leszálló ágához pedig száraz időjárás kapcsolódik. Az övezetet tehát nem a hőmérséklet-, hanem a csapadékeloszlás alapján oszthatjuk fel részekre.
• az egyenlítői öv: ahol majdnem minden nap esik az eső,
• az átmeneti öv (és monszunvidék): ahol nyáron esik az eső és
• a térítői öv: ahol akár évekig nem esik az eső.

Az egyenlítői öv:

Területei: Dél-Amerikában az Amazonas-medence, Afrikában a Kongó-medence, Ázsiában pedig az Indonéz-szigetvilág.
Éghajlatát egyetlen, forró, fülled, csapadékos évszak jellemzi. Az évi középhőmérséklet 25-27%C. Az erős felmelegedés miatt a gyorsan felszálló levegőben már délelőtt megkezdődik a gomolyfelhők képződése, amelyekből kora délután felhőszakadásszerű, gyakran jégveréssel kísért zivatar zúdul alá. Az évi csapadékmennyiség 2-3000 mm. A fülledt levegő páratartalma állandóan magas, az erős párolgás a lehullott csapadék 75%-át visszajuttatja a légkörbe.
Természetes növénytakarója az esőerdő. A magas hőmérséklet és a bőséges esők éltette esőerdő a Föld fajokban leggazdagabb növénytársulása. Az esőerdőben 80-100 fafaj található 1 hektáron. Az azonos fák azonban kilométerekre is lehetnek egymástól. Az esőerdőkben többszörös felső, középső és alsó lombkoronaszint alakult ki, amelyekben fánlakó- (pl. orchideák) és kúszónövények (liánok) vívnak állandó harcot a fényért. Az esőerdő állandóan zöld, a levelek ugyanis nem egyszerre hullanak le.
Az állatvilág egy része is – a növényekhez hasonlóan – a fákon él (majmok, rendkívül gazdag madár – és rovarvilág.)
Talaja a tápanyagokban szegény trópusi vörösföld. Az elhalt növényi részek gyorsan lebomlanak, humusz alig képződik, az erős kilúgozás a tápanyagokat a mélybe mossa. A vörösföld színét a nehezen oldódó és így felhalmozódó vasvegyületekből kapja.
Folyói bővizűek (pl. Amazonas, a Kongó)
A felszínformálás is az éghajlathoz igazodik. Az esőerdők alatt a szilárd kőzetfelszínt vagy 100 m vastag málladéktakaró fedi. A gyorsan képződő málladék bőséges hordalékot biztosít a nagy vízhozamú folyóknak. Az erdőirtások nyomán felerősödik a lejtőleomlás, a talajerózió, gyakoriak a csuszamlások.
A kisszámú lakosság megélhetését elsősorban a növénytermesztés szolgálja, az állattenyésztés a kórokozók miatt háttérbe szorul. Az erdőégetéssel kialakított parcellákon gumós növényeket (manióka, jamsz, batáta) termesztenek. Az ültetvényeken kakaót, banánt, kaucsukfát termesztenek monokultúrális módon.

Az átmeneti öv:

Az átmeneti öv nem arra utal, hogy ott – féléves váltakozással – szinte az egyenlítői, illetve a térítői öv természeti jelenségei köszönnek vissza.
Fontosabb területei Dél-Amerikában a Guayanai- és a Brazil-felföld, Afrikában Szudán, a kelet-afrikai magasföldek, illetve Ausztrália északi területei.
Éghajlatában a passzát fel-és leszálló ágának eltolódásához igazodvam két évszak – csapadékos és száraz – különíthető el. Mivel a csapadék az illető félgömb nyarán érkezik, az övet a nyári esők övének nevezzük. Az évi középhőmérséklet 23-27%C. Az Egyenlítőtől a térítők felé haladva a nedves évszak hossza 9-10 hónapról 2-3 hónapra, az évi csapadékmennyiség 1500 mm-ről 300 mm-re csökken.
Növénytakarója, a szavanna, facsoportokkal átszőtt ligetes mezőség.
A szavannákon – a csapadék csökkenésével – egyre gyengébb a kilúgozás, egyre nő a humusztartalom, a talajok színe rozsdavörösből fokozatosan sötétre vált.
A tágas szavanna a nagy testű állatok, sőt a Föld legnagyobb testű szárazföldi állatainak (elefánt, orrszarvú, zsiráf, nagymacskák) birodalma.
A folyók erősen ingadozó vízjárása a csapadékeloszláshoz igazodik (pl. a Niger).
Felszínformálását – évszakos váltással – a mállás és a hő okozta aprózódás irányítja. A felszín gyorsan pusztul, mivel a málladékot a csapadék leöblíti, a felaprózott törmeléket a folyók az esős évszakban elszállítják.
A lakosság az ugaroló-talajváltó földművelés során kölest, gyapotot, földimogyorót, cukornádat, a hegyvidékekben kávét termel. Az állattenyésztők szarvasmarhát, juhot, kecskét legeltetnek.

A térítői öv:

Fontosabb területei Dél-Amerikában az Atacama-sivatag, Afrikában a Szahara, a Namib-sivatag, a Kalahári, Ázsiában az Arab-sivatag, illetve Ausztrália belső sivatagai.
Éghajlatát egész évben a passzát leszálló ága határozza meg, emiatt a csapadék mennyisége (100-250 mm/év) csekély, eloszlása pedig szélsőséges és kiszámíthatatlan. A napi hőingás rendkívül nagy (25-30°C). Itt mérték Földünkön a legmagasabb hőmérsékletet: 57,7°C-ot a líbiai Szaharában.
A gyér növényzet mély gyökerekkel, vízraktározással (pl. kaktuszok) és – levelek helyett – tüskékkel, tövisekkel védekezik a párolgás ellen. Az övben csupán gyenge váztalajok alakulhattak ki.
A térítői sivatagok állatai (kígyók, rágcsálók) napnyugta után „kelnek életre”.
E területeken többnyire csak bő csapadékú vidékeken eredő, fokozatosan csökkenő vízszállítású folyók vergődnek át (pl. a Nílus). A folyómedrek többsége, a vádik az év túlnyomó részében szárazak és csak időszakos esőzések, vagy a környező hegységek hóolvadása során telnek meg rövid időre vízzel.
A térítői övben a hő okozta aprózódás és a szél felszínformálása uralkodik. Az erős napi hőingás miatt a kőzetek gyorsan aprózódnak. Az apró szemű homokból a szél épít változatos buckákat.
A lakosság növénytermesztést (datolyapálma, gyapot, köles) csak oázisokban folytat, a nomád pásztorok állata a juh, kecske, a teve.

A trópusi monszunvidékek:

Trópusi monszunvidékeket találunk Afrikában a Guineai-öböl északi partján, Ázsiában Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint Ausztrália két északra nyúló félszigetén.
A trópusi monszunvidékek éghajlata, csapadékeloszlása (száraz, napsütéses, „tél”, rövid, de forró „tavasz”, esős, fülledt „nyár”) az átmeneti övre emlékeztet. A csapadék területi megoszlásban a domborzat játsza a döntő szerepet: A Hindusztáni-félszigeten pl. a Himalája láncai sajtolják ki a legtöbb esőt (Cserrapundzsi átlaga 11000 mm/év, eddigi maximum 25900mm/év). Felszínformálását erős mállás uralja, a csapadékos időszakokban igen gyakoriak a nagy földcsuszamlások.
A nedves szavannáknak megfelelő, dél-ázsiai monszunerdőt dzsungelnek is nevezzük. Állatvilágának jellegzetes képviselői az indiai elefánt és a tigris. A mezőgazdaság jellegzetes termesztett növénye a rizs, a cukornád, a juta és a tea.

Beküldte: Szalai Anita

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A Hold megismerése   » A talajok állapotának jellemzői   

Nem hasznosHasznos (+17 pont, 17 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor