1, Természeti adottságok

• földrajzi helyzet, fekvés

• mérsékelt öv 4 évszak

• uralkodóak a nyugati szelek

• C, A ütközésének területe: januárban, februárban anticiklonális hatás: nincsenek horizontális, vertikális légmozgások „ a hideg levegő megül” amíg egy horizontális áramlás ki nem söpri.

• medencejelleg: beérkező vizek mennyisége, minősége

• feltöltött térszín: talajviszonyok alakulása

2, Gazdasági szerkezet

• A XX. század az indusztrializáció és motorizáció százada. A II. világháború után felgyorsul az indusztrializáció. Az ipari struktúrára jellemző, hogy a leginkább környezetterhelő ágazatok honosodtak meg (alapanyag, energia, vegyipar). A szocialista iparosítás idején kialakult a gazdaság jellegzetes térbeli allokációja: ipari tengely Bp és agglomerációja + középhegységi tengely. Ez egyben növekedési, urbanizációs tengely is → többszörös környezetkárosodást szenvedett el, ide koncentrálódtak az ipar által okozott ártalmak. Az 1960-as évektől a nagyüzemi mezőgazdaság dominált – a környezetbarátabb kisüzemi gazdaságok aránya alacsony volt. A 80-as évek közepéig gyors romlás volt jellemző, majd mérséklődött a növekedés, + intézkedéseket hoztak. A 90-es évek gazdasági visszaesésének köszönhetően javult a környezet állapota. A termőföldek 80%-t a „szétvert” nagyüzemi gazdaságok művelik – de már máshogyan. Bp-Tatabánya és Esztergom-Győr közötti terület újabban szennyeződött.

• Közlekedési rendszer: Ford T modell bevezetésével kezdődött a motorizáció. Nálunk is „berobbant” → a szállításban is a közút dominál – ez a legterhelőbb a környezetre.

• elmaradott technológiák

Magyarországon egységnyi termék előállításához 2× több alapanyagot és kb. 2×, 2,5× több energiát használnak fel, mint nyugaton. Még nem alakult ki társadalmi szinten egy egységes környezettudat → ez a nevelés feladata.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!