A környezeti tevékenység csak úgy tervezhető, ha ismerjük a környezet állapotát. A környezet állapotáról nehéz szakmailag megfelelő jellemzést adni, mert

• nehéz objektívnek maradni

• hiányos az információ-bázis, a monitoring-rendszer

• módszertani problémák megoldatlanok (pl. Duna vizének beszámítása)

• szinergikus hatások nem ismertek

• a környezet állapota dinamikusan változik, mihez viszonyítunk?

• az állapot dinamikus a minősítés statikus

A tudatos társadalmi cselekvést meg kell tervezni, ehhez kell egy környezeti információs rendszer – ez a monitoring-rendszer, melynek feladata:

• az információ összegyűjtése

• az információ feldolgozása

• az információ alkalmazása

• az információ közzététele

Milyen információk állnak rendelkezésre?

- mért – számított – becsült (nagy lehet a hibahatár)

Rendszeres méréseket a 80-as évek végétől végeznek, azóta még rövid idő telt el. Egységes rendszer Magyarországon még nem jött létre. Nehezíti ezt, hogy az egyes környezeti elemek miniszteri felelőssége megoszlik ( pl. hulladékkezelés KÖM talaj-és földvédelem FVM ), és hogy a rendszer kiépítése, működtetése, fenntartása rendkívül költséges. Eltérő fejlettségű, minőségű a különböző szakágak rendszere.

1, Földtani monitoring:

• a földtani monitoring régi információbázisra támaszkodik. A vizsgálatokat nem környezetvédelmi céllal kezdték.

- felszín megfigyelése – fúrási eredmények nyilvántartása

Környezetvédelmi cél: a felszínmozgásos területek, barlangkataszter elkészítése, a földfelszín környezetérzékenységének értékelése. A vizes monitoringnak is adnak információt (felszín alatti vizek, tárolókőzet jellemzése).

Ásványvagyon Bizottság + MÁFI révén sok információ áll rendelkezésre, de továbbra is hiányzik a bányászat közvetlen és közvetett hatásának felmérése.

• Talajtani monitoring: nemzetközi viszonylatban is úttörő volt Magyarország a genetikus talajtérkép elkészítésében. Az átnézetes talajtérképsorok mennyiségi- és minőségi információkat tartalmaznak (MÉM NAK). A rendszerváltással a rendszer megroggyant, piacosították. 3 m új földtulajdonos, a birtoknagyság 1,5 ha. Nincs pénz a növényvédelemre, fel kéne támasztani. Célmonitoring: Szigetköz, erdőpusztulás, nemzeti parkok, természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek, Tisza speciális vizsgálata.

2, Vizes monitoring:

Az egyik legfejlettebb, legnagyobb múltú, több mint 100 éves. A vízhozam- és vízállásadatok ma is felhasználhatók.

• vízmérce-hálózat: több, mint 100 éve működik. A 90-es évek elején több, mint 6000 észlelő állomás volt, melyek különböző gyakorisággal különböző paramétereket mértek hetente,két hetente, havonta, kéthavonta, félévente. Pénzhiány miatt többet megszüntettek, ma 1000-2000 van.

• a felszín alatti vizek megfigyelése is nagy múltra tekint vissza.

300 karsztvízfigyelő állomás

1500 talajvízfigyelő állomás 90-es évek eleljén

71 forrásfigyelő sok megszűnt

180 rétegvízfigyelő

Bányászati vízkivétel ⇒mára lecsökkent, megszűnt, így regenerálódnak az elapadt források (pl. Tata Fényes-források, Hévízi-tó).

• 50 éve kezdődött a vízminőség rendszeres vizsgálata. 850 csapadékmérő, 50 párolgásmérő állomás heti vagy gyakoribb adatszolgáltatás. ÁNTSZ az idegenforgalmilag frekventált helyeket rendszeres kémiai, bakteriológiai vizsgálatát végzi. 10 000 ivóvíztermelő kutat is vizsgálnak (melyeknek a vize a közműhálózatba kerül)

3, Levegő monitoring:

Nem egységes figyelőrendszer. Egy minisztériumhoz kellene tartoznia. Az emissziófigyelést a környezetvédelmi felügyelőségek végzik. Saját mérések és önbevallás alapján döntik el, hogy kell-e büntetést fizetni. Szúrópróba-szerűen ellenőriznek, a hamis adatszolgáltatást büntetik. Hatósági kontroll-mérések. A kommunális és a közlekedési rendszer emisszióit modellszámítás alapján végzik.

Transzmissziós mérések: a légszennyező anyagok terjedésének mérése. OMSZ végzi. K-puszta (Kecskemét mellett) ahol talajhőmérsékletet, párolgást és csapadékot is mérnek. Az immissziós méréseket az ÁNTSZ végzi – ez a leghiányosabb. A légszennyező anyagok zömét a vonalforrások adják (közúti járműforgalom ellenőrzése). Korábban ezt a rendőrség végezte, ma átadta a Közúti Felügyeletnek. Automata mintavevő-elemző-információtovábbító állomás Budapesten van 8 gázanalizátor-mérő: Kosztolányi D tér, Moszkva-tér, Keleti-pu). Kijelzők: Deák-tér, Városháza (SO₂, NO₂, por, korom).

Az 1000-1200 állomás egy része elavult. A 90-es évek óta némileg javult a helyzet: hatósági mérőkocsikkal kontroll- és egyedi (megbízásra) méréseket végeznek.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!