TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A környezetvédelmi gondolat fejlődése | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A környezetvédelmi gondolat fejlődése

Beküldő: adminszamalk
Földrajz tételek

A fogalom az 1950-es években jelent meg. 1958 Clean air act = tiszta levegő törvénye. Az első környezetvédelmi témájú könyv (London) a szmog ellen (széntüzelésre vonatkozó törvény).

Elsőként biológusok figyeltek fel változásokra, tudományos jelzésekre. Egyre több műhely bizonyította, hogy a társadalom gazdasági tevékenysége súlyos károkat okoz. A gazdasági élet is megkövetelte a mennyiségi és minőségi problémák megoldását (pl. ivóvíz biztosítása). A 60-as években nemzeti kormányszervek is foglalkozni kezdtek környezetvédelmi problémákkal – elméleti szakemberek is „beszálltak” – kezdemények.

Az ENSZ 1965 óta foglalkozik a környezetszennyezés globális veszélyeivel. 1968 összehívják a világ jeles tudósait, közéleti személyiségeit – Aurelio Peccei és a Római Klub megalakulása. A 70-es években nagy hatást gyakorolt a tudományos gondolkodásra, megteremtette a globális környezetvédelem tudományos alapjait.

1969: Párizs Bioszféra Konferencia (UNESCO, FAO,WHO) – bioszféra fogalma

  • kutatási eredmények összefoglalása

  • talajok termékenysége, hasznosítása

  • hulladékkezelés

U Thant (ENSZ főtitkár) környezeti válság fenyeget, minden nemzetet érint, ezért

1972: Stockholm Környezetvédelmi Világértekezlet. 26 alapelvet fogadtak el, ezek alapján épült ki a tagállamok környezetvédelmi intézményrendszere és a nemzetközi összehangolás. UNEP: Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja, központ Nairobiban, június 5 Környezetvédelmi Világnap. Ez erkölcsi, motivációs tényező. Egyre több intézkedés született, de egyre több probléma jelentkezett.

Meadows: A növekedés határai c. könyv felvázolja a környezetvédelem első világstratégiáját. A gazdasági növekedés a felelős – ezt kell korlátozni. A politikusok részéről heves elutasítást váltott ki, főként a fejlődő térségekben. Ha a gazdaság nem fejlődik, akkor a társadalom sem fog fejlődni. Ezért valami más elv kellene.

1983: Környezet- és Fejlődés Világbizottság létrerhozása. Magyarország + 21 tagállamból érkeztek küldöttek. (Láng István MTA) Elnök Gro Harlem Brundtland norvég politikus asszony (később miniszterelnök is lett). Független szakértői csoportot hoztak létre.

1987: Brundtland-jelentés Közös jövőnk

„Kölcsönt veszünk fel a jövő nemzedékek ökológiai tőkéjéből, miközben biztosan tudjuk, hogy nem lesz lehetőségünk visszaadni azt.”

A jelentésben paradigmaváltás fogalmazódik meg, ez alapján szervezzék az országok gazdasági életüket. Fenntartható fejlődés elve, melynek lényege: a társadalmak mai szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy a jövő társadalmainak szükségleteit ne sértsük vagy akadályozzuk.

Alapelvek:

• figyelem és gondoskodás az életközösségekről

• az emberek életminőségének javítása

• a Föld életképességének és diverzitásának megőrzése

• a meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása

• a népességszámnak a Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradnia

• meg kell változtatni az emberek attitüdjét és magatartását, ki kell alakítani a környezettudatos magatartást.

A megvalósításhoz:

• lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről

• biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit

• globális környezetvédelmi szövetséget kell létrehozni

1990: Bergeni Konferencia vizsgálta a fenntartható fejlődés feltételeit. Megfogalmazták az óvatosság elvét: nem lehet addig várni a környezeti problémák megoldásával, amíg mindent pontosan tisztáznak, mert addigra a folyamatok esetleg irreverzibilissé válnak.

1992: Rio de Janeiróban az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlesztési Konferenciája (Earth Summit). Megvitatták:

  • Agenda 21 (feladatok a XXI. századra)

  • Föld Charta (a bioszféra jogairól)

  • A biodiverzitás megőrzéséről szóló egyezmény

  • Az atmoszféra védelméről (légköri CO2 szabályozásáról szóló megállapodás)

  • Esőerdők pusztulásának megállításáról

Következményei:

• nem tudták mérsékelni a fejlődő- fejlett országok közötti ellentéteket

• nagy hatást gyakorolt a nemzetközi politikai és gazdasági életre. Minden ország felmérte a környezeti állapotát, a károk mérséklésével, elhárításával kapcsolatos feladatait.

• a környezetvédelem a legtöbb országban az állami politika részévé vált.

1996: Japán világkonferencia a levegőszennyezésről 2000 2001 Bonnban a folytatás

1997: New York 173 ország küldöttei tanácskoztak a fenntartható fejlődésről /Rio II/. A riói csúcs óta a környezet állapota tovább romlott. Láng István /Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke/ „ A jó szándék megvan, de a deklarációkat senki nem tartja be. A mostani kudarc okát elsősorban a nagy gazdasági érdekellentétekben látom. Az ipari monopóliumok érdekei és a globális illetve kormányérdekek majdhogynem kibékíthetetlenek.”

A környezetvédelem stratégiai modelljei

• kezdetben az intézkedések a káros hatások megszüntetésére, minimalizálására
törekedtek. Egyre több probléma merült fel – az utólagos beavatkozás már nem volt
hatásos, stratégiaváltásra van szükség.

• Döntő legyen a megelőzés legyen. A tevékenységet kell korlátozni, szabályozni. A megelőzés stratégiája:

  • már a tervezésnél környezetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni

  • úgy kell tervezni, hogy a környezetre a legkisebb negatív terhelést jelentse az adott termék

• a környezetvédelemnek ma kompromisszumos megoldást kell keresni („jogunk van a jó levegőhöz – de ahhoz is, hogy világítsunk”)

A mai helyzet:

  • megelőzés: egyre szigorúbb normák, kemény szankcionálás

  • ha kialakul az ártalom+,- ösztönzés (KAC Környezetvédelmi Célalap)

  • rapid, gyors intézkedések

  • környezeti problémák (havaria-katasztrófa) kezelésében: kárelhárítás, rehabilitáció szakszerű elvégzése

Összefoglalva:

• 60-as évek vége. A bekövetkezett ártalmaktól mentesíteni – utólagos beavatkozás

• Római Klub: mérsékelni kell a növekedést. Sok szakember támadta, mert konzerválja a kialakult fejlettségi különbségeket. Nem mozgósító erejű, bár szakmailag sok jó eleme volt (0 növekedés). Mozgósításra, paradigmaváltásra volt szükség:

• Fenntartható fejlődés elve: a növekedést ne korlátozzuk, de szabályozzuk. A növekedés nem kell, hogy a környezet fokozottabb terhelésével járjon együtt. A fenntartható fejlődés olyan intézkedésrendszer, amely biztosítja, hogy a jelen generáció szükségleteit úgy lehessen kielégíteni, hogy en veszélyeztesse a jövő generáció szükségleteinek kielégítését.

A környezetvédelmi tevékenység térbeli szintjei

• helyi, lokális szint: a problémák egy részét helyben meg lehet oldani

• regionális szint: pl. Balaton, nagyobb összefogást igényel

• kontinentális problémák: pl. légszennyeződés

• globális problémák: ( pl. ózonpajzs elvékonyodása, globális felmelegedés, elsivatagosodás)

Nemzetközi együttműködés nélkül eredménytelen

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Franciaország gazdaságföldrajza   » A légkör jellemzése   

Nem hasznosHasznos (+1 pont, 1 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor