Észak-Magyarország (gazdaságföldrajz)

Beküldő: Látogató

Földrajz tételek

A legkisebb gazdasági körzetünk az észak-magyarországi régió, amely három megyére oszlik: Nógrád-megye, Heves-megye, Borsod-Abaúj-Zemplén-megye. Természetföldrajzi szempontból a régió kiterjedése lényegében az Északi-középhegység.

Mezőgazdaság:

A dombvidékeken eróziós folyamatok miatt a mezőgazdaság nem jelentős. A hegységek lösszel fedett déli lankáin és a hordalékkúpokon szakosított, belterjes művelés bontakozott ki.
(belterjes (intenzív) gazdálkodás: olyan termelési eljárás, melyet a területegységre jutó nagyobb ráfordítás és nagyobb hozam jellemez.)
Ebben a régióban található Magyarország legismertebb borvidékei: Tokaji-, Egri-, Bükki-, Mátrai borvidék. Legismertebb borai az Egri Bikavér és a Tokaji Aszú.

Turizmus:

Az észak-magyarországi régió számos kulturális és történelmi emlékhellyel büszkélkedhet. A térség idegenforgalmi szempontból jelentős természeti adottságokkal rendelkezik: -jelentős termálvíz lehetőségek és folyók, változatos és érdekes tájkép, erős kulturális örökség, ismert bortermő vidékek.
Nógrád-megye: Hollókő (1987-től a világörökség része)
Heves-megye: egri történelmi emlékhelyek, borok és gyógyvizek, Mátra, Bükk
BAZ-megye: Aggteleki cseppkőbarlang, diósgyőri vár, sárospataki vár.

Ipar:

A Mátraalja és Bükkalja térségére lignit bányászat a jellemző, valamint barnakőszén bányászat az északi területeken. Ezeket főleg hőerőművekben villamosenergia gyártására hasznosítják. (pl.: Mátra Erőmű Zrt.)
A gazdasági helyzetet külföldi tőkebeáramlással próbálják fellendíteni, ez azonban még nem igazán jelentős, elsősorban bérmunka jellegű, amiben meghatározó szerepet játszik a térség gazdasági centrumoktól való távolsága.
Az észak-magyarországi régió természeti adottságait figyelembe véve a megújuló energia források terén a geotermikus energia felhasználásával terveznek további kutatásokat.