Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Európa gazdaságföldrajza (Érettségi Tétel)

Beküldő: adminszamalk
Földrajz tételek

EURÓPA REGIONÁLIS FÖLDRAJZA:

EURÓPA :

területe : 10 mill 508ezer Km

lakosság száma: 700 mill., ha az orosz és török részt is beleszámolom, viszont ezek nélkül 500 mill fő.

népsűrűsége : 74,5 fő/km a legsűrűbben lakott földrész.

Gea istenasszony teremtette. A legszebb földrész.

Európa, Ázsiának egy félszigete, sőt két félszigete. ( Európa a törzs + a Skandináv félsziget ) A Földközi-tenger és a Vörös-tenger valaha összefüggőt.— Most a Szuezi-csatorna köti össze.

Gibraltár egy hegycsúcs a tenger alatt. Rajz  :

összefüggésben van Európa és Afrika.

Self tengerek észak  Európa táján. Ha 200m-t sűllyedne a vízszint, ami már egyébként volt is , és lesz is majd a jövőben, ( regressziós visszahúzódás )akkor láthatnánk, hogy Anglia a kontinenshez tartozik. A kisszigetek is északon mind a kontinentális talapzaton ülnek.

Az Ural hegység nem tartozik se egyik, se másik részhez sem. Ez inkább politikai határ, mint földrajzi. Szerkezetileg nem lehet lehatárolni. Az Ural folyó, Kaszpi-tenger, Égei-tenger…. ez nem földrajzi, hanem kultúrtörténeti lehatárolódás.

Európa meghatározó volt a kultúrájával, műveltségével a történelemben. Mezopotámia az Eu-I kultúra bölcsője, majd a Nílus völgyébe terjedt át —- folyami, öntözéses kultúra.

Kína: Jangce mentén, rizs kultúra, de ez nem érhette el Eu-t , mert az orosz tábla egy nagy lakatlan terület. 2,5 -3 ezer Km-t kellene a sivatagon át megtenni. Délre a Szahara.

A Görögök voltak az ókori kultúra legnagyobb teremtői. A rómaiak pedig a legnagyobb terjesztő és a legnagyobb civilizáció megteremtői. A középkorban , az ókori kultúrát megfojtották. Reneszánszba a megújulás : az ember szabad akart lenni. A kultúra középpontja áttevődik az Atlanti part északi részére. A mai napig ez az uralkodó.

Az Írek és a Skótok más kulturális szinttel rendelkeznek, mint az Angolok.

A balkáni és az ázsiai kultúra között hatalmas különbség van. A balkán kultúra fejlettebb, mint az ázsiai.

Anglia —- Benelux —– Erdély : ettől ÉK felé protestánsok, DNY felé katolikusok, ÉNY felé egy darabig a szellemi és anyagi kultúra a legmagasabb.

Max Webber : ahol protestánsok élnek, ott a kultúra és az anyagi szinvonal magasabb. —– Erkölcsi normává tette a gazdaságot, kereskedelmet, tőke felhalmozást.

Katolikusok : szegényebbek és műveletlenebbek. Ők nem tudták összeegyeztetni a vallást és a kapitalizmust.

A görög katolikusok: ortodoxok, primitívek, a népet hipnotizálták, tudatlanságba szorították.

Északról délfelé haladva csökken a műveltség. Róma ma már közép tájékon helyezkedik el.

A magasabb műveltségű nép alkalmasabb a magasabb civilizáció megteremtésére.

Keletkeztek Amerikában is kultúrák, de azokat az európaiak elpusztították.

EURÓPA SZERKEZETI FELÉPITÉSE

1.)

Az ókort megelőző képződmények. :

– Balti-pajzs : merev, szilárd kéregdarabja Eu-nak. Mozgásra kevésbé hajlandó, ezért a környezetében lévő mozgásokat befolyásolja. Ez a felszínen van. ( Finno.)

Az ókori hegység tagjai : -Kaledoniai – hegység rendszer

– Armnikai – hegység rendszer  ( Norvégia )

– Vareszkuszi – hegység rendszer ( Fr, Német, Cseh )

Ezek a hegység rendszerek lekoptak, összetöredeztek és megemelkedtek. Az ércképződés lévén, az ércek kibányászhatóvá váltak. ( Norvégia, Svédország )

Az ókor végén a tenger elborította a hegységek jó részét, amelyek lábánál hatalmas szerves anyag halmozódott fel. szén – korszak

A másik nagy szerkezeti egység : Eurázsiai-hegység rendszer

Ennek tagjai :

– Atlasz-hegység, Afrikában kezdődik a hegység rendszer

– Átnyúlik Spanyol országba: Bettikai Kordillerák

– Franciaországban a Riviérán folytatódik a tenger alatt.

– Pireneusok

– Alpok, amely lekanyarodik dél felé és Szicíliába tér vissza

– A másik irány a Kárpátok

– Balkán – hgy.

– Kisázsiai Pamír-hegység

Ez a fiatal lánchegység rendszer a világ legszebb  tájait produkálja. Nem É- D

hanem Ny- K-I irányú.

Az ezen hegységek által körbe fogott medencék, tökéletes síkságok a folyók révén. Az észak Német és Lengyel síkság kivétel ez alól.

Orosz tábla :

Az ókor óta egymásra rakódnak a korok kőzetei. A háborítatlan táblán egyedül az Ural hegység van. Rajz :

A folyók oldalán is láthatóak.

Más más jelentőségük van a gazdaság szempontjából. Az utolsó jelentős nyomokat a jégkorszak hagyta. A jég London — Berlin — Krakkó — Kijev — Ob torkolata mentén húzódott. A jégtakaró lecsiszolta a felszínt és kicsipkézte a hegységeket. A korszaknak volt egy velejárója a porhullás. A két jégkorszak között löszhullás. Ebből lett a fekete föld. A legjobb termőföld = a csernozjom.

Német- alföld és Lengyel – síkság : Itt sok törmeléket rakott le a visszavonuló jég. Itt nem volt löszhullás.  A folyók              derékszögben megtörve kerülgették a törmeléket. Többségük az Atlanti – óceán felé fut ki. A legnagyobb tenger járásokat mérik. A hatalmas tölcsér torkolatok hajózásánál ez fontos. A tengereknek fontos szerepük van a terjesztésben. Norvégia ma a világ egyik legnagyobb bérfuvarozója.

TERMÉSZETI TÉNYEZŐK

Éghajlat :

Európa partjai mentén fut végig a Golf-áramlat. Eu Ny-I partja rendelkezik a föld egyik legnagyobb pozitív hőmérsékleti anomáliájával. Norvégia egész évben hajózásra alkalmas. Nyugati légáramlások behatolása. ( Egyenlítői légkörzés, PASSZÁT , Nyugati szélrendszer, Északi szélrendszer. )

Eu déli része a mediterrán övbe tartozik. Nyáron szárazság, télen csapadékos. Ez meghatározza az itt termeszthető növényeket.

Főn szél : száraz, lebukó, csapadék mentes.

Az Amerikai hegységek É-D irányúak. Az Eu-I hegységek beengedik a Ny-I szeleket. Ezek csapadékot hoznak. Kialakul egy monszun periódus. A víz lassabban melegszik és hűl, mint a szilárd kőzet.

Nyári monszun : a víz felől fúj a szél a szárazföld felé.

Téli monszun : a föld felől fúj  a szél az óceán felé. + a sarkok felől leömlő hideg légáramlás. Innen áramlik Ny, DNy felé. ( Szibéria ) Magas nyomású központ.

– Hideg, derült, száraz tél

Ha a déli szél : csapadékot okoz.

– Izlandi szigetek : alacsony nyomású terület : innen ciklonok áramlanak ki.

– Azori szigetek : nyáron meleg levegőt áramoltat.

A nyugati csapadékosabb terület a mérsékelt égövhöz, az óceáni részbe tartozik. A Búza, Kukorica, Rozs, és a szarvasmarha tenyésztés jellemzi.

Meleg kontinentális terület : Magyarország, Románia

Száraz kontinentális terület :

Hideg kontinentális terület :

EURÓPA BENÉPESÜLÉSE

Az Afrikai kontinensről 200 ezer évvel ezelőtt érkeztek ide.

Ázsia felől 50 -60 ezer évvel ezelőtt.

Ezek keveredéséből alakultak ki a mai népcsoportok.

Típusok :

– mediterrán : D-ről — Itália, Spanyolo.

– alpi : Kis-Ázsiából — Balkán, Dél Németo., és Fro. déli része

– dinári : Keleti Alpok, Balkán, Lengyelo déli része

– északi : Skandinávia, Német-alföld, ( ős germán )

– Kelet balti : ÉK és K Európa

A többség a párhuzamos kialakulás mellett van. Indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak.

1.) örmény, indoiráni, hellén

2.) balti, szláv, germán

3.) kelta, itáliai újlatin

1990. a legtöbben Európában a szláv nyelvcsaládhoz tartozók vannak.

34%-a a népességnek.

30%  germán

27%  latin

3%     finnugor

2%     török

___________________

118 millió török

94   millió német

61              angol

59              francia

58              olasz

44              ukrán

37              lengyel

30              spanyol

23              román

21              holland – flamand

14              magyar

Eu népessége egy évszázad alatt megduplázódott.

A XIX. sz. második felétől a II. v.h. -ig  volt a legnagyobb mértékű növekedés. Eu népessége a világénak a 1/4-e volt a XX. sz. elején, ez lecsökkent mára a 13,4%-ra.

Eu népessége 3-3,3 millióval nő évente. 500 millióból 9,2 millió nem Eu-i. DK-Eu-ban jelentős a szaporulat.

Nem csak mennyiségi, hanem minőségi és területi változások is voltak. Ezek a változások az ipari forradalommal kezdődött.

Strukturális változások :

– tömeges belső vándorlás

– város és falu elkülönülése

– foglalkozási átrétegződés

– területi átrendeződés

– Új városok születése

Ny — K felé halad ez a tendencia, folyamat. Ez a különbség még most is jelen van. A K-I részt sokféle nép özönlötte el, a kulturális fejlettség visszahanyatlott. A Ny-t az eredeti tőkefelhalmozásból kivette a részét. Az iparosodás miatt a nagy folyamatok váltak jellemzővé. — városokba áramlás — sűrűn és kevésbé lakott területek. Az urbanizáció folyamata végigjárta a ______  folyamatot :

Városba áramlás — város környéke egybe szerveződik a várossal ( agglomeráció ) — városból való kiköltözés ( szuburbanizáció, ellenurbanizáció ) — gentrifikáció, reurbanizáció. Rajz:

5  millió feletti : Párizs, London

Foglalkozási struktúra átalakulása : Rajz

NÉPESSÉG TÖMÖRITÉS :

1.) A gyári nagyipar létrejöttekor : a kőszén és a vasérc lelő helyekre vonzották az embereket. ( Saar, Ardennek, Pennine, Szilézia, Donyec-medence, Románia, Spanyolo )

2.) A fővárosokba telepedett a könnyű ipar — népesség. Párizs, London, Berlin, Moszkva, Bécs, Budapest.

3.) A kikötők mentén : Hamburg, Bréma, Rotterdam, Bristol,

4.) Folyók mentén : Budapest,

Mára a kikötők szerepe módosult. Behozott élelmiszerek feldolgozó helyeiből a nehéz és vegyipari feldolgozó helyekké váltak.

KETTÉVÁLT EURÓPA FEJLŐDÉSE

Európa országainak nagy része EU tagok.

Gazdasági fejlődés elmúlt 50 éve.

II. v.h. utáni szakasz két nagy periódusra lehet osztani.

I. periódus : 45 -70-es évek elejéig tart

Ez a fejlődési szakasz sok mindenben hasonlított a Magyarországi fejlődéshez.  Az igazi ugrópont a 70-es évek eleje, ami köthető az első olajválsághoz. Ettől kezdve Eu új gazdasági növekedési ciklusba lépett át. Európának keleti fele nem volt képes megtenni azokat a lépéseket, amelyeket viszont Ny képes volt. Kelet Eu megmaradt egy ciklussal előbbi korszakkal.

Magyarország gazdasági fejlődése 45 – napjainkig :

Kb. 5 ciklusra osztható :

I. 50-es évek

II. 60-as évek

III. 70-es évek

IV. 80-as évek

Társadalmi berendezkedésünk a szocializmusra épült. Ezek az országok nem fogadták el a Marshall segélyt, amelyre építhettük volna a gazdaság megújulását. A gazdasági szervezet építésében erőltet iparosítás ment végbe.

jell : a marxista szemlélet szerint a gazdaságon belül a legfontosabb szektor a nehézipari szektor. A gépgyártást végző iparágak fejlesztését kell szorgalmazni. A nehézipar minden ágazatát ki kell fejleszteni. Ehhez nem volt meg a megfelelő hátterünk, és leginkább a tőke hiányzott. A szükséges erőforrás, csak saját belső erőforrás lehet. —- A mezőgazdasági értékek elvonása és a fogyasztás elvonása.

Nemzeti jövedelem :

Bruttó összérték : Amit egy évben megtermel egy ország.

Az felhasználható :  – fogyasztás

– felhalmozás

Közgazdászok szerint az optimális arány :

régebben : 80:20

jelenleg : pl. Malázia : 39%

Taiföld :  40%

Nálunk az első korszakban35 -40% volt a felhalmozás, a fogyasztás pedig ennek megfelelően csökkent.— az életszínvonal csökkenés.

Nagy Imre féle politika ezt a gyorsított  iparosítást visszaállította. Az agrárolló összezárása. A mezőgazdaság is lélegzethez jutott.

Rákosi: nem ehetjük meg az arany tojást tojó tyúkot. — felhalmozás

Ez az iparfejlesztés igazándiból olyan szerkezetű volt, amely nagy anyag és energia igényű volt. Az I. v.h.-val abba maradt fejlődést folytatta. Az 50-es években nálunk olyan volt, ami máshol félévszázaddal korábban ment végbe. Az ipar odatelepült, ahol az energia és az anyag forrása volt.

Ipartengely — felborult az ország —- Kivételes gyors fejlesztés áldozata lett.

Gyorsan növekvő városok és magas arányú bevándorlás. Nagy arányú  extenzív fejlesztést jelent, amely munkaerő igényt támasztott. A másik oldalon elindult a mezőgazdaság kollektivizálása. A mezőgazdasági területek  kidobtak magukból egy nagy tömeget, elsősorban fiatalokat.—- eláramlottak a városokba.—- magas népesség mozgás. A rozsda övezetek ekkor jöttek létre. Ezeket hátrányos helyzetűeknek tartják.

A 60-as évek  nem  a nehézipar fejlődését jelentette, hanem a feldolgozó ipar fejlődését jelentette. Amelyek nem kötöttek, annyira helyhez — máshol is elhelyezhetők voltak. A felbomlott egyensúlyt próbálták így helyre hozni. —- Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs fejlesztése. Ezek a fejlesztések főleg a fővárosból kitelepített területeken jöttek létre. — Ez a második ciklus.

Vidéken az ipar néhány központra koncentrált, de nem volt szükséges a népesség áttelepülésére. — Kialakultak a napi ingázók. Ekkor legmagasabb az ingázók száma 20%.az ingázók száma.

Ez a két fejlesztési ciklus összevethető az európai fejlődési ciklussal. Itt is ott is fordista fejlődés ment végbe. Ez a Ford által megteremtett üzemformát jelentette. Koncentrált nagyvállalat nagy mennyiségű termék előállítása. Sajnos amíg nálunk az ipar a régi technikát telepítette, addig Ny-on a legfejlettebb technikát telepítették. — cél ott is a bővítés, de az állam beavatkozó tevékenységének eredményeként a fogyasztást igyekeztek a nagymértékben bővülő termeléshez igazítani. Az a helyzet állt elő, hogy a lakosság azt fogyasztott, amit termelt. Ugyan ez a szitu alakult ki Ny-on is, ott egy gyors gazdasági fejlődéshez gyorsan növekvő fogyasztás társult. Boldog béke évek időszaka. Addig nálunk a beszabályozódás és a hiánygazdálkodás vált jellemzőbbé. A népesség jövedelme nő és az igények is differenciálódnak. — az igények is megnőnek. Ezt a mi gazdaságunk nem tudta követni, kielégíteni.

A mezőgazdaság termeléshez kapcsolódik az élelmiszer ipar fejlődése. Intenzitási görbék a mezőgazdaságban:

Belgium a központja, Magyarországnál deformálódnak a görbék, mert a KEU-I piacon belül különleges helyzetbe került az adottságai miatt. A kutatásokban új fajtákat tenyésztett ki, sok a műtrágya felhasználása is.

Intenzív a mezőgazdasági fejlődés. Az élelmiszer ipar a külpiaci igényekre alapozódott. A rendszer váltás után ez a piac összeomlott és mi itt maradtunk a szarban.

70-es évek : itt válik ketté a Ny és K fejlődése

Nyugat új gazdasági növekedési ciklusba lép, míg mi megmaradunk a régiben. Megjelent  az egyre nagyobb differenciált szolgáltatások iránti igény a társadalomban.

Az ipar csökkentette a benne foglalkoztatottak számát, de nőt a szolgáltatások száma. A hiánygazdaság + a termékeinket nem tudtuk eladni külföldön, + nőt az igény az import iránt. Majd az olajválság. —- Intő jelként szolgált. Ekkor kezdtük megenni az arany tojást tojó tyúkot.

A politika megpróbálja teljes foglalkoztatottságot fenn tartani, a termelés növekedésére törekszik. Egyre több lett az állami szolgáltatások köre. Mind ezeket valamiből finanszírozni kellett, a hazai bővülése visszaesett az olajválság idején. Ennek fedezéséhez pénzre volt szükség. A mezőgazdasági  termelés volt export képes. Ekkor kezdtük fölvenni a hiteleket, ezzel elhalasztottuk azt a kötelezettséget, amit akkor meg kellett volna tenni, és egy másik generációra hagytuk. A hitelfelvételt arra használtuk fel, hogy megszilárdítsuk a kialakult helyzetet. A XIX. sz. végi termelési apparátust  és struktúrát finanszíroztuk a hitelekből. Magas állami szociális juttatások. A megtermelt értékeket koncentrálta az állami költségvetésbe. Ma is még több mint 50% ami oda koncentrálódik. — A legnagyobb pénzzel az állam rendelkezik. Az állam osztja vissza, ez nagy részben a lobbyk harca. Sok informális út. Tehát  amikor a 70-es években hazánkban struktúra váltást kellett volna végrehajtani, a kísérletek  ennek a helyzetnek a megváltoztatására, torzók voltak. Nem voltak elég következetesek, megtörtént egy nagy nemzeti bevándorlás. Ebből csak K felé volt némi kilépés, ami csak visszahúzott.

80-as évek : Sok új jelenség születik meg. pl. : magán gazdálkodás

50%   fővárosban

1/4      Ny Dunántúlon

1/4     Községek között

Második gazdaság : az összes munkaidő ötödét jelentette, amit itt ledolgoztak.

Kezdett átalakulni a bankrendszer. Azt hitte a társadalom, hogy a szocializmus reformizálása folyik nálunk. Ny-on azt mondták, hogy mi vagyunk a legvidámabb barakk, vagy Gulyás kommunizmus.

Kelet eltátotta a száját. Kapitalista Magyarország.

Piaci viszonyok is kezdtek létezni az országban. A szocializmus aláásásáról van szó. A poszt szocializmus előkészítése történt hazánkban. 1988-ban Európa megállapodást kötött Magyarországgal. Azután jött a rendszer változás. Amelyet igazándiból nem is lehet  olyan nagyon időponthoz kötni. A régi rend és az új vezetők fehérasztal mellett, hogy többpárt rendszer és választások legyenek.

Nyugat Európa 73-ban új gazdasági fejlődési szakaszba lépett át. —- Posztfordizmus.  Amikor a rendszer váltásról van szó, arról van szó, hogy átlépünk, nem konzerváljuk az előző korszakot.

Tény : Megváltoztak a gazdaság szereplői .  Ebben vannak olyanok, akik újonnan jelentek meg, mások eltűntek, és megint mások maradtak.

Meghatározó szereplők : – állami szövetkezetek

– ipari szövetkezetek

–  állami vállalatok

Mindenféle kollektív tulajdon, magán tulajdonba ment át. A tulajdon viszonyok gyökeresen változtak meg. Ny Európa a Posztfordizmus idején az állam igyekezett megszabadulni az állami tulajdonoktól. A gazdaság új szereplői : a magántulajdonosok Rt-k és Bt-k

A megváltozott gazdasági szereplők lévén, a vállalti szervezet is átalakult. Korábban az volt jellemző, hogy a vidéken létrejött ipar vagy ipartelep központjai a fővárosban volt. A Makóra érvényes döntéseket Budapesten hozták. A régi vállalati formák megszűntek vagy átalakultak. Ha döntéseket hoznak, akkor helyben hozzák azokat.

Terület fejlesztés szempontjából a legfontosabb tényező :

A gazdaságban a helybeni döntések szaporodtak el és lettek értékesek.

Endogén erők : mind az, az erő, energia ami létezik felértékelődik.

Megszülettek az önkormányzatok, amelyek hivatottak a döntések meghozatalára. Fellebbezés szempontjából csak az a fontos, hogy törvényes-e vagy sem. A központi köldökzsinór el lett vágva. A központ jelentősége leértékelődött. A magyar gazdaság minden oldalon mély válságba zuhant. Az elavult mezőgazdasági technika és az eladósodott  mgazdaság és a felvevő piac megszűnése —- a teljesítő képessége a felére csökkent.

A gazdasági változás olyan káosz mellett ment végbe, ami mellett a legokosabbak sem tudják megmondani, hogy hányadán is állunk. Mennyi föld is van magánkézben? Elszaporodtak a magán és törpe birtokok. Ha nem munkaintenziv, akkor képtelen árutermelésre. Az iparstruktúra teljesítő képtelenné vált. Magas költséggel állítják elő. —- Eladhatatlan, versenyképtelen —- Válságövezetek. Állami dotációk, hogy a foglalkoztatottságot fenn tartsák. A rendszer váltás egy  dilemma, képes lesz-e hazánk áttérni a Posztfordizmusra vagy folytatjuk a régit. Dotálta a rozsda telepeket, de ez a TAXIS sztrájk idején megtört. 1996 március 5. Bokros csomag. Hazánk ismét megpespet.

Az állam kivonuljon néhány  helyről, mert nincs pénz.

Munkanélküli tömeg —- ezeket dotálni kell. Nemzeti össztermék negatív. Rohamos eladósodás.  Ekkor következet be a Bokros csomag, amely radikális változást ígért, ami Ny Európában már másfél évtizeddel előbb végrehajtottak. A társadalommal békében kell élni, ha visszakanyarodunk, akkor megint visszamaradunk.

A rendszerváltással megjelent Ny Európa hazánkban, amelyek a Posztfordizmust jellemzi. A gazdasági szereplők csoportját, nem csak ezekből  tevődik össze, hanem a multinacionális vállalatokból. Felértékelődik :

– a tudás igény

– az információ            ——-

– az infrastruktúra

– a rugalmasság

A termelés települése megválasztható, teljesen új szempontok szerint. Ahol innovációra képes munkaerő van, —- vagyis mozgékony a termelés települése. A világ gazdaságába szeretnének ezek a cégek bekapcsolódni.  A nemzetközi kapcsolatok válnak fontossá. A helyi endogén erők fontosabbá válnak, ezek azonban település szinten nem tudnak élni, csak környezeti szinten. Tehát település és környéke szintén életképes. Ez a társadalom identitását is módosítja. A társadalom identitása inkább a helyi érdekekhez kötődik.

A kérdés az, hogy ez a multinacionális cégek mennyire és meddig jönnek be.

Kialakult egy ÉNY-I tengely, a tőke 50%-a Budapesten van. Magán vállalkozások főleg Ny-on és Budapesten vannak. A többi szétszórtan található meg az országban. Itt ment végbe a tőkefelhalmozás. Itt van a legnagyobb számban jelen a magántőke. Ez vonzza a nemzetközi tőkét, és ez van közelebb a nyugati határhoz.

POSZTFORDIZMUS :  tömeg termelés + vállalati szerv + fogyasztópiac, hanem jelentett egy szabványosított tervezést is, amihez megfelelő technika, ehhez megfelelő munkaerő volt szükséges, ez pedig a nagyüzemi szakmai munkás volt. Aki iskolában megtanulta a szakmáját, iskolában meglehetett tanítani. Nagyüzemi szakmunkás meghatározó társadalmi csoport. A többi csapattal szemben állt. Ez a nagyüzem úgy érezte jól magát, ha a kooperáció minél közelebb van hozzá, és minél térbelileg koncentrálódjanak. —– Az urbanizálódásnak kedvezett, sőt ezt követelte meg.

A posztfordista gazdaság minden olyan lényeges jegyet megváltoztatott, a társadalom jólétének növekedésének következtében. Megváltozott az igény, jelentős fogyasztási struktúra ment végbe. Ez a fogyasztási struktúra nem dotálja a tömegeket, ez egyedinek kedvez. Változatosság térben és időben. Felértékeli a szabadidő felhasználását. —- ipar kialakulását vonja maga után.

Környezet védelem.

Ma a környezet védelem beépül a gazdaságba a költségvetésbe. A megváltozott fogyasztási struktúrához a gazdaságnak alkalmazkodni kell. Ehhez igazodni kell : tömeg termelés csúcstechnológiával,  tudomány igényes, és tudás igényes, különleges cikket gyártók. —- A foglalkoztatásban a qaterne és a tercier ágazatok előre törnek. A 65 -70% dolgozik szolgáltatásban a fejlet országokban.

Az új technikák és technológiák kidolgozásához és feltalálásához , magasan kvalifikált agyakra van szükség. Magasan képzett sok helyen alkalmazható egyénekre van szükség. Együtt általános érvényű képzettségre váltható fel. Az érettségizettek előnyben vannak, mint a szobafestők. A gazdasági tevékenység egész folyamata megváltozik.

A dolgok jellege megváltozott. A termelés helyére a gyártás lépett. A gyártás, elosztás, fogyasztás, szabályozás

Vállalati szervezeti forma : A világgazdaságot a transznacionális vállalatok befolyásolják. Az előállított termékek nagy hányada ebben van benne, aki ebből kimarad, az ott marad, aki bekapcsolódik az halad. Belső összetartás, belső innováció. A lényeg, hogy már nem a koncentrált nagyüzemek a fontosak. A transznacionális vállalatok a kidolgozást és a szervezést vállalják. A gyártást a bedolgozók végzik. Összefüggnek egymással —- Nem hatalmas szériákat gyárt, hanem csak  összeszerel. Így az igényekhez alkalmazkodni tudó, gyorsan változni képes.

Jelentősen módosul a társadalmi szerkezet : magas fokú iskolával rendelkezők száma megnő.     Az előbbi osztály polarizálódik, a középosztály rétege kitágul. Két pólusú fejlődés megy végbe. Marginalizólódási folyamat.

A munkanélküliség vele járó és hosszútávon együtt él vele, egyre többen kerülnek a perifériára. Megváltozik az állam viszonya a világhoz. A koncentrálható pénzek is csökkennek, a transznacionális vállalat ügyeibe se tud bele szólni, a munkaerő alkalmazásába sem. —- Az állam egy csomó szolgáltatásról kénytelen lemondani.

Térbeli folyamatokra is kihatással van. A gazdaság a térbeli dekoncentráció felé halad. A gyártás kihelyeződik, kettős vonatkozás. A hagyományos ipari termelés periféria — gyorsan iparosodó országok.

Másik térbeli hatás: a termelés bárhol megjelenhet, vagyis az a korábbi népesség koncentrálással szemben ellentétes. Mára pedig az ellenurbanizáció vált jellemzővé.

A falusi népesség gyorsabban nő, mint a városi. A gazdaság strukturális változása a gazdasági és társadalmi térbeli folyamatokat összességében összefoglalja.

A termelő eszközök nemzetközivé válása. Nemzetközi integráció felé mutat. Ezen nemzetközi integrációk közül a legsikeresebb az EU.

Az EU-nak a szerződés megkötése óta szokás nevezni a közösséget. Ennek a létrejötte gazdasági kérdés és politikai alku kérdése volt és ma is az.

Adam Smith      az EU megteremtésének a híve volt.

Viktor Hugo

Eötvös

Újból Churchill vetette fel 1946-ban a Fultoni-beszédben és a Zürichi-beszédben. — Ez még csak a gondolat felvétele.

Az első lépés két úton történt :

– 1948 Hágai-kongresszus. 800 európai szellemű közember, tudós, polgár gyűlt össze. Az Európa Tanács létrejöttét hozta létre.

–  A század közepe táján Luxemburg és Belgium vámunióra lépése. Londonban született meg az egyesülés terve.

Benelux államok létrejötte.

Több egyezmény.

1951-es Európai Szén és Acél Közösség létrehozása, amely a Francia, Német megbékélés jegyében született meg.

1957-ben létrehozták az Európai Atomközösséget és Európai Gazdasági Közösséget.

I. szerződés a szénre és az acélra vonatkozik, minden részére.

II. szerződés az atomra, de mindenre

III. átfogó szerződés, amely nem érinti az előbbi kettőt, csak arra érvényes amit az előző kettő nem szabályozott.

Európai Uniós szerződés létrejötte. Távlatban megvalósítandó Európát vázolták fel. Ennek lényege léte, három alappilléren nyugszik.

1. Európai Közösségek : 3 szervezet. Magába foglalja az előző három szervezet működési apparátusát. 1967-ben egyesítették őket.

2. Közös Külkereskedelmi és Biztonsági politika

3. Bel és egészségügyi együttműködés

A három pillér közül a legerőletesebb az első. Ez a legfejlettebb. A harmadik szerződésnél a legnehezebb az egyeztetés és a koordináció.

70-es évek időszaka az EU virágkora. Gyors eredmények születtek. pl. GDP. 61-73 évi átlagban 4,8% volt.

Ha EU 4,5% mai egész 15 ország. 74-75 gazdasági válság a növekedés visszaesett 2%-kal.  93-ban mínusz.

II. v. h.-ban Európa meggyengült. Az USA megnövekedett gazdasági hatalommal rendelkezett. Ezt másképpen ellensúlyozni, csak összefogással lehetett. Másik oldalon Szovjetunió – katonai hatalom megnövekedése.

A háborús fenyegetettség létrehozta a NATO-t . Ennek gazdasági hátterét létre kellett hozni. Ezért az USA is támogatta.

EFTA létrejötte EU-val később. 73-ban felvették őket.

Technikai forradalom : Kisország tőkeereje nem bírta, sem a piaca nem bírta, ezért is jó volt a közösség. A kutatások költségei is megnövekedtek. A kutatási fejlesztéseket nem tudták, olyan mértékben fejleszteni. Közös kutatási bázisokat hoztak létre. Energetikai Közlekedési Távközlési Informatikai  rendszerrel való összekapcsolása, mint gazdasági tényező az integráció irányába hatott.

EURÓPAI UNIÓ

Mastrichi szerződés 1992.

– az addig meglévő szerződéseket lette meg az Európai Unió pillérének.

– elhatározták, hogy a szervezet neve Európai Unió

Pillérei : 1. Európai Közösségek összessége

2. Kül – és Biztonságpolitika

3. Bel – és igazságügyi együttműködés

1. Európai Közösségek

Az európai integráció első megjelenési formái

eredete : II. v. h. Anglia – Belga és Holland kormányok száműzetése — gazdasági együttműködésben állapodtak meg : Biztosítják a tőkét, árut, munkaerőt, szolgáltatások szabad áramlását. — Európai Unió alapja

Később csatlakozott Luxemburg.

1960-ig működött.

1951. — Német – Francia megbékélés — Montánunió  — létrehozták az európai szén és acélközösséget. Csatlakozott Olaszország.

—- első európai közösség, amely létrejött szén- és acél termelésben mindent szabályoztak. A 6 ország teljes együttműködése megvalósult.

1957. Római szerződés — EURATOM Közösség

atomenergia termelésre és felhasználásra vonatkozó egyezmény  ( 6 ország )

— Európai Gazdasági Közösség

a gazdaság egészére kiterjedt, kivétel amit a másik két szerződés szabályozott.

Mindhárom közösség létrehozta a működési szervezeteit  ( külön apparátusokat, egy irányítási szervet hoztak létre, részei :

I.. Miniszterek Tanácsa ( 1993 óta Európai Közösségek tanácsa )

II. Bizottság ( Európai Unió függetlenített apparátusa )

III. Európai parlament

1975 a német külügyminiszter kezdeményezésére

— tanácskozó testület

EURÓPI TANÁCS = Európatanács nem az EU tagjai a tagok

Európai Unió legfőbb szerve

– alkotói és résztvevői a tagországok állam- és kormányfői

– évente kétszer ülésezik

– cél : azokat a kérdéseket, amelyeket más fórumokon nem tudnak dönteni, határozzanak

– hét fős apparátus szolgál ki minden delegációt ( az ülésteremben csak ennyien tartózkodhatnak )

+ ülésen kívül 17 fős apparátus —- a felmerülő problémákat egy összekötő viszi ki, hogy utána tudjanak nézni.

– a miniszterek tanácsa és az Európai Tanács hatásköre nincs élesen elválasztva, az ügyek összekeverednek

MINISZTEREK TANÁCSA :

Külügyminiszterek

Annyi tagja van, ahány tagország ( 15 tag, országonként egy ) — külügyminiszterek adják —

ÁLTALÁNOS ÜGYEK TANÁCSA :

Mivel minden szakterületen dönteni kell, vannak SZEKTORIÁLIS TANÁCSOK ( pl. ipari miniszterek tanácsa, stb.  )

– döntéseket hoznak

– irányelveket határoznak meg

– ajánlásokat tesznek

– többségi szavazattal eldönthető kérdések száma nő ( Mastricht előtt – egyhangúan kellett dönteni )

– minősített többséghez 63 szavazat kell ( 87 a teljes )

A kül országok kül. arányban szavazhatnak. Szavazatok :

– No., Fro., NB., I., = 10

– E = 8

– Belg., Görögo., Holl., Portug., = 5

– Au., Svédo., = 4

– Dánia., Iro., Finno., = 3

– Luxemburg = 2

Az EURÓPAI UNIÓ TAGJAI :

– alapítók : Belg, Holl, Lux,  Ny-Németo, Fro, I

– csatlakozott : 1973. NB, Dánia, Iro

1981. Görögo.

1986. Spanyolo, Portugália

1995. Svédo, Au, Finno

EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSÁNAK MŰKÖDÉSE:

Döntéshozó :  egyes szakminiszterek

Állandóan működnie kell, de a miniszterek nem lehetnek mindig jelen —-

ICOREPER RENDSZER = állandó képviselők bizottsága

180 munkacsoport tartozik ezekhez. A minisztereket a megbízottak képviselik az üléseken.

EURÓPAI KÖZÖSSÉG :

Az első 3 közösség közös apparátusának létrejöttekor lett KÖZÖS PIAC. Ezt hívják ma Európai Közösségnek.

II. BIZOTTSÁG :

A bizottság az igazi Uniós szervezet. Szupranaciónális/ nemzetek feletti szervezet. A közösségi ügyeket képviseli, nem a nemzeti ügyeket. A Bizottság hatalma az utóbbi években nagyon megnőtt.

Az EURÓPAI UNIÓ kormánya : két részre osztható.

– Bizottsági Kollégium

– 13 ezer fős apparátus

Egyes tagországokat biztosok képviselik. ( Nagyobb tagországokat 2 fő, a kisebbeket 1 fő képvisel )

Az egye kormányfők ajánlják a képviselőket, meg lehet vétózni. —- Általában az  egyes kormányok bizalmi emberei. ( Általában a kormánypártból, ahol két képviselő van, ott egy kormánypárt, és egy ellenzéki )

Főigazgatóságok : ( hierarchiában a bizottságok alatt van ) 23 főigazgatóság van – speciális feladatok, funkcionális tagolódás.

A bekerülésnél pályáztatási rendszer van.

Feladata :

– javaslatok kidolgozása és felterjesztése a Miniszterek Tanácsa elé

– a megszületett határozatok végrehajtásának megszervezése

Befolyása az 1. Pillérre: nagy

2. Pillérre : csak egyes esetekben érvényes

1948. NYUGAT-EURÓPAI UNIÓ :

9 európai ország a tagja. Katonai szervezet, tagjait ( ha ” sérelem ” éri ) fontolgatás nélkül köteles a többi tagállammal megvédeni. Csak európai tagja van, de Európán kívül is beavatkozhat.

Mastrichti szerződés — a Nyugat -Európai Unió az Európai Unió biztonsági szervezete lett, a NATO alárendelt európai szervezete.

3. Pillér : a bizottságnak gyakorlatilag nincs hatalma.

III. PARLAMENT

626 képviselő a tagja. A kül. nagyságú országok kül. számú képviselőt választhatnak. — Rendes választás útján.

Németo 99, Fro 87, NB, I —- legtöbb képviselő

Luxemburg 6 — a legkevesebb képviselő

Szupranaciónális szervezet, a képviselők nem nemzeti hovatartozás szerint tagolódnak, hanem pártok szerint ( de megjelenik a frakciókon belül a nemzeti érdek)

1979 óta 5 éves időszakokra választják a képviselőket. — Ehhez hangolják a többi szervezet működését. A parlament kezdetben csak formai szervezet volt.

Feladatai : – tanácsadás

– felülbírálás

– ellenőrzés

jelentősége egyre nő.

Egyéb szervezetek :

– szociális és gazdasági bizottság

– bíróság ( nem = Hágai Bíróság ) a szerződések felett őrködik, de az egész Uniós mechanizmusra kiterjed befolyása

– európai számvevőszék A pénzek felhasználását ellenőrzi

– európai beruházási bank Az Európai Unió rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználását végzi

* Unión belül

* segélyprogramok

EURÓPAI UNIÓ ÉS GYAKORLATI MŰKÖDÉSE :

– Montánunió

– Euratom

– EGK

szerződései adják + két kiegészítő szerződés.

1987. EU-I egység okmány

1992. Mastrichti szerződés ( = EURÓPAI UNIÓS  szerződés )

—- az integrálódás feladatainak, követelményeinek megfogalmazása

Európai Egyesült Államok megvalósítását fogalmazza meg

– közös pénz

– bel- és igazságügyi együttműködés határok nélkül, stb.

Két egymással szembenálló világ volt, amikor ezek a szerződések létrejöttek — ma már nem mind aktuális.

I. Ma már nincs se pol-I, se gazd-I, se katonai szembeszállás

2. Németo. egyesülése — kinyílt NyEU. határa kelet felé

3. USA viszonya Európához jelentősen megváltozott

A világ 3 nagy gazdasági növekedési pólusa közül az egyik az EURÓPAI UNIÓ

Táblázat : 1991-es adatok

EURÓPAI UNIÓ társadalmi össztermék : 5514 millió dollár

USA társadalmi össztermék : 5446 millió dollár

—- kb. megegyezik az EU tagországok által előállított társadalmi össztermék az USA által előállított társadalmi össztermék. ( + azóta az EU-nak van 3 új tagja  – Au, Svéd, Finno )

A népességet tekintve is az EU a legnagyobb. 16 ezer dollár az egy főre eső GDP az USA-ban 22 ezer dollár.

17887 EKÜ az egy főre eső GNP az új  tagokkal együtt.

+ 32%-os eltérés Dániában

+ 29 %                  Németo

+ 9%                      Fro

+ 4%                       I   ,  több, mint az átlag

94% NB

77% E

40% Port.

36% Görögo   , az európai átlagot nem érik el

Az EURÓPAI UNIÓ létrehozásának egyik alapcélja a technikai rés leküzdése. Az USA-val és Japánnal szemben fennálló technikai fejlettségek különbsége.

1973. Olajválság

USA, Japán gyorsan felismerte — átalakította a gazdaság egész struktúráját ( NYEU-nak évekbe telt a felismerés. )

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS PERIÓDUSAI :

I. 1961-73 – növekedés időszaka NYEU-ban, jóléti államok és jóléti szolgáltatások megszervezésének időszaka. Jelentős állami beavatkozás gazdasági növekedés.

II. 1973 – 1984 – struktúra váltásra volt szükség, de Európa nem hajtotta végre. —- gazdasági szerkezet válsága jellemző NYEU-ra

Recessziós időszakok : 1974 – 75

1980 – 83  növekvő infláció és munkanélküliség, beruházási ráta csökkenése, külkereskedelmi mérleg hiánya.

III. 1984 – 1991 – élénkül a gazdaság, növekedés ( nem nagy, inkább csak stabilizáció) Felismerték, hogy szükség van a gazdasági változásokra. — anyagi alapok megteremtése. Az állami beavatkozás nem tartható fenn olyan mértékben, mint eddig.

IV. 1991 – 1994 – a megindult növekedést egy recesszió követi.

Ma :  Transznacionalizálódás a NYEU-I gazdaságban . —- A világ legnagyobb multinacionális vállalatai között egyre több az európai. A gazdasági fejlődés motorja Németo. —- gazdaságnövelő  hatása kiterjed több európai országra. —- Megkönnyíti azoknak az országoknak a helyzetét, amelyek be akarnak jutni az EU-ba. Egy növekedési ciklussal előbbrébb  tart NYEU, mint mi.

NYEU ÉS MI :

( táblázat )

Kornai János közgazdász – az elmúlt 4 évtized szakaszai

GAZDASÁGI SZFÉRA SZAKASZAI :

1960-as évek elejétől – 1989-ig reformszocialista bázis.

1989-től : posztszocialista bázis. Rendszerváltástól eltelt időszak, 1995. Márc. 12-ig. ( BOKROS CSOMAG )

BOKROS CSOMAG JELNTŐSÉGE :

1. 60-as évektől kiépül egy jóléti állami szolgáltatás ( a megtermelt nemzeti össztermék 70%-ot osztották szét jóléti szolgáltatások formájában.

– ingyenes oktatás

– ingyenes eü

– teljes foglalkoztatottság

– stb. )

A lakosság jövedelmének jelentős hányada állami pénz volt — fiananszirozása külső forrásokból, kölcsönökből történt, alapját a magyar gazdaság nem tudta megteremteni.

2. rendszerváltás :  politikai struktúraváltás, + gazdasági struktúraváltás is az Antall- kormány elkezdte a struktúraváltást.

Benzináremelés — taxissztrájk

A kormány lemondott a reformokról a hatalmon maradás érdekében. kb. 20%-kal csökkent a munkából származó jövedelem. A kormány tovább növelte a társadalmi juttatásokat. — a nemzeti termelés nem tudta biztosítani a jóléti szolgáltatások alapjait.

NYEU : A struktúraváltás idején nőtt a munkanélküliség és az infláció. — o-n is meg kell fizeti a reform árát.

( – segélyek – PHARE, stb.

– külföldi nagy tőkeberuházások )

Ma: Az ország népességének nem egész 1/3-a tartja el az ország 2/3-t. Növekszik a nyugdíj, ingyenes oktatás, ingyenes eü, munkanélküli segély. — alapját meg kell keresni <-> a termelés nem növekszik —- népesség jövedelmének nagyobb arányú elvonása.

Végre kell hajtani a struktúraváltást ahhoz, hogy ne süllyedjünk ennél is mélyebbre. —- Nincs más út, mint a jóléti állami szolgáltatások jelentős  csökkentése — kiváltja a társadalom ellenállását.

REGIONÁLIS FÖLDRAJZ

BENELUX ÁLLAMOK

Az EU előfutárai : 1922-től Luxemburg és Belgium gazdasági unióra lépett, ehhez csatlakozott 1944-ben Hollandia — Biztosították az áru, a munka és a tőke szabad áramlását a három  ország között.

Németország domborzata :

– síkság Ny-I  területe

– Ardennek

– Északi – tenger kikötője

— Németalföldi síkság ( Hollandia, Belgium )

Európai történelemben játszott szerepe :

– XII – XIII. sz.-ban kezdődött

– Gyarmatosítás  —- Hollandia fontos területeket szerzett, a világ csaknem minden táján.

(tengerparti helyzetének eredménye + kézműiparban iparosodás a XII – XIII.sz-ban )

Itt vívták meg az első ipari forradalmat. — Kialakult  a tőkés társadalom.

1566 – 81 – Északi tartományok kivívták a függetlenségüket  ( későbbi Hollandia ) Belgium továbbra is Habsburg uralom alatt állt.

1651. Anglia: hajózási törvény —- angol árut csak angol hajó szállíthat az angol gyarmatokra és -ról.  —- átvette Anglia a vezető szerepet.

Napóleon ideje alatt az egész terület francia fennhatóság alá került — 1815. Hollandia és Belgium egységes államot alkotott és megszabadultak a francia fennhatóságtól. 1830. levált Belgium., ekkor lett Hollandia és Belgium a mai.

Belgium: tőkés fejlődés műhelyévé lépett elő a XIX. sz-tól , Európa fontos állama lett.

TERMÉSZETFÖLDRAJZ :

– tengerpart — a világ felé ” Európa kapuja ” Közép, K, D Európából, ide futottak az utak.

– síkság — különböző erőt képviselnek a mezőgazdasági termelésben.

– tengeri feltöltés   kül. termékenységű talajokat hozott létre.

– folyami feltöltés

– jég munkája

– É-tengeri part állandóan süllyed ( évente kb. 2mm ) —- jelentős területek vannak a tengerszint alatt.

– Ardennek ( ókori hegységrendszer egyik tagja ) — előtérben kőszén képződött. Jelentős lepusztulás, feldarabolódás az ókor óta.  —– ércbányászatban játszott szerepe fontos. Vadregényes, szurdokvölgyes rendszer, erdő borítja ( erdőgazdaság ) táj: számos vár a sziklákon ( látvány )

BENELUX ÁLLAMOK

Európa legkisebb területű országai közé tartozik.

Összterülete : 66490 km ( + vízterület )

Belgium : 30,5000 km              10millió lakos

Hollandia : 33,8000 km               15,1 millió lakos

Luxemburg : 7,6000 km               400.000 lakos

_____________________

25,5 millió lakos

—- kis területen igen sok ember —- nagy népsűrűség. ( Hollandia a világ legsűrűbben lakott ország ) Nagy népességet eltartani csak intenzív gazdálkodás mellett lehet.

BELGIUM ÉS HOLLANDIA ÖSSZEHASONLITÁSA :

1. Hollandia népessége etnikailag egységes (I indoeurópai nyelvcsalád germán csoportja )

Belgium kettéosztott népességű / nemzetiségű Délen : keltákból alakult vallonok, francia nyelven beszélnek. ( Belgium története során a többséget alkották, a kutúrára jelentős hatással voltak. )

Északon : germán csoport tagjai, a flamandok ( ma már ők vannak többségben – gyors népességnövekedés ) —- állandó nemzetiségi ellentét. ( középső kisebb területen német népcsoport. )

2. Hollandia népessége az utolsó fél évszázad alatt gyorsabban növekedett, mint Belgiumé.

Hollandia : 1950-es évekig kb. 0,5 ezrelék, mára kb. 1/6-ra csökkent —- A gyors gazdasági fejlődéshez szükséges munkaerőt Hollandia maga tudta biztosítani, külföldi munkaerő nem érkezett. ( Kevés idegen a gyarmatokról ment, amikor azok megszűntek kb. 700ezer fő  —  nem igazán idegenek, mert a gyarmatok lakossága holland állampolgárságú volt. )

Belgium : a gyenge népességszaporodás nem tudta fedezni a II. v. h. után a munkaerő szükségletet —- külföldi munkaerő ( ma ezek alkotják a szegregálódó városi lakosságot )

3. Mindkét ország igen belterjes mezõgazdálkodást folytat .

Hollandia a mezőgazdasági  terület az összterület kb. fele —- főleg állattenyésztés.

* szarvasmarha ( a rét és legelőgazdálkodás magas szinten áll, az állattartás feltételei minden szempontból kedvezőek.)

* sertés

* baromfi ( tojás nagy exporttétel )

Hollandia népesség 3,5%-a agrárkereső

Belgium népesség    2,1%-a agrárkereső

Hollandia mezőgazdasági kivitel nagyobb, mint mezőgazdasági behozatal —- Hollandia nettó exportőr. Összkivitalének 1/5-e mg. ( hús, tejtermék, sajt, zöldség, virág – tulipán, tojás ) Mindkét országban magas a mg-I  intenzitás, a ráfordítások is magasak.

Belgium jelentős mennyiségű gabonát kénytelen iportálni, mg-I exportja nem fedezi az importját —- negatív mérleg.

4. energiagazdálkodás

Hollandia : Földgázmennyiség hatalmas. Kőolaj, kőszén — behozni kénytelen.

Belgium : Hatalmas Kőszén vagyon. Megszűnt a szénbányászat  ( amit gazdaságosan  lehetett kitermelni, azt már kitermelték. ) Energiahordozóból behozatalra szorul, energiaszükségletének 60%-át atomenergiából fedezi.

5. Mindkét országban a legfontosabb iparág a fémfeldolgozás.

2. hely élelmiszeripar           Hollandia

3 hely  vegyipar

2. hely   ruhagyártás              Belgium

3. hely vegyipar

Hollandia legkorszerűbb technikák ( Marshall-segély a II. v. h. után ) — iparszerkezete és felszereltsége korszerűbb, mint a belga. A volt gyarmatokról sok árut szállítanak be, ezt Hollandiában dolgozzák fel.

Belgium : textilipar jelentős szerepe ( brüsszeli csipke )

Mindkettőnél a gazdaság kulcs iparága a vegyipar, jelentőssége nagy. A gazdaság meghatározói a monopóliumok és a külföldi tőke érdekeltsége.

Hollandia : Royal Duch Shell  nagy monopólium. Unilever élelmiszer és az elektronikai ipar is nagy monopóliumok.

6. Európa kapuja

A tengeri hajózás + belső közlekedés fejlettsége ( világon az első helyen áll )

Hollandia belvízi hajóutak. ” Isten a tengert a Hollandok a partot teremtették. ”

Hollandia területei : 2 terület — határ: tenger felett 1m-es szintvonal jelöli ki.

Keletre : ” fest- vidék ”  Nagyrészben jég által alakított felszín, morénák területe. Régen: sok tőzegláp — kiszárították, termőfölddé alakították át. Felszín : podzolt talaj — a terület termőképessége kicsi. Ez volt Hollandia szegényterülete.

Nyugatra : ” Mars-vidék ”  Tengeri feltöltött  terület, jó minőségű termőföldek . Magas színvonalú mezőgazdasági termelés lecsapolt területek. —- Jó termőterület.

Hollandia – küzdelem a tengerrel

területén több beltenger ( egyre kevesebb szárazföld ) XIX., XX. sz. megpróbálják a tenger által elhódított területeket visszahódítani.

Delta-terv : Rajna torkolatvidékének átalakítását célozza meg.

Katasztrófák :

1421. vihardagály : 1500 ember halálát okozta

1574 vihardagály : 400 ezer ember halálát okozta

1953 vihardagály : 90 falut öntött el a víz. —- védekeznek.

1. magasabb területeket alakítottak ki, ahova elmenekülhetnek

2. ezeket a magasabb területeket gátakkal kötötték össze

3. tengerpartnál : cölöpökkel építkeznek 7 -8  méteres cölöpökre építik a lakóházakat a kiszárított területeken is.

Amszterdam : kb. 700 ezer cölöp van leverve. Csatorna körkörös, ezeket hidak kötik össze.

Belgium : 2,5 km hosszú gát az Ínser-tónál. —- a tengertől visszahódított területeket a magas sótartalom miatt nem lehet művelni.

1. sótartalom csökkentése

2. humusz pótlása —- kb. 10évet vesz igénybe, míg a terület művelhető lesz.

Kristályelv : szabályos rendszerben telepítették a falvakat a kiszárított területeken.       ( több alközpont ) Rajz :

Deltaterv : Rajna — folyami elöntés. Gátakkal szabályozták. —- Osztriga tenyésztés megmaradt. Zsilipek, gátak építése ( legnagyobb zsilip Rotterdamnál )

7.Mezőgazdaság

Hollandia : legintezivebb mezőgazdasági kultúra Hollandiában fejlődött ki. — Németo. és Anglia nagy felvevőpiac. ( EU gazdaságpolitikája megakadályozza a mezőgazdasági  konkurenciát. ) Legjelentősebb : É-ÉNy-I területeken – szarvasmarha-tenyésztés ( világtermelés jelentős része — Világ elsők a tejtermék exportban. Edam, Gonda, Linburg — sajtközpontok.

Sertés és baromfi tartás.

Északon : juh tartás ( Frizz-szigetek )

Takarmány : gabona ( szántó területek 1/3-a ) Búza délen, Rozs északon, zab, árpa, cukorrépa, burgonya gyümölcsök alma, körte , virágkertészet.

Randstadt = patkóváros

Hollandia központi Ny-I területe, összefüggő urbanizált terület, kb. 6 mill. ember él      ( népesség kb. fele )

Legjelentősebb ipari központok :

– Amszterdam ( nem hivatalos főváros ) népesség kb. 1mill. Hidak és csatornák városa. Gyémánt csiszolás jelentős. ( gyémánt kereskedelem legnagyobb Belgium – Antwerpen ) Ipari központ, + kereskedelmi és pénzügyi központ.

– Eindhoven : holland nehézipar központja, komplex nehézipari bázis kijárat az Északi-tengerre. Minden nyersanyagot importál.

–  Rotterdam : legjelentősebb és a világ legnagyobb forgalmú kikötője. 580 ezer ( agglomerációval együtt 1mill ) a népesség.

1957.EUROPORT : a város szívétől a tengerig húzódik 30km hosszan. Évente 30ezer tengeri hajó és 180ezer folyami  hajó forgalma. Ipari tevékenysége : kőolajfinomitás.

–  Utrecht : Amszterdam — Rajna csatorna halad át — belvízi hajózás fontos. Kulturális központ :  egyetem. Vasútközlekedés központja.

A Randstadtot előre megtervezve fejlesztik. A patkó közepén : zöld szív ( mg.i termelés központja )

–  Hága :  Igazgatási főváros és királyi székhely.

Belgium :

növénytermesztés :  – cikória

– dohány

Antwerpen és Brüsszel között “zöldövezet ” —- ellátja a környező városokat.

Ipari növények : cukorrépa

állattenyésztés : szarvasmarha

mg : erdőgazdálkodás

Ipari fejlettség XIX.sz. nehézipari bázis : Brüsszel, Brugge, Antwerpen, Oostende Liége — színesfémkohászat.

Antwerpen, Rotterdam vetélytársa —- a világ egyik legnagyobb kikötővárosa, de már kisebb a jelentősége, mint Rotterdamnak.

EU központja.

flamand 57%

vallon 32%     népesség

Brüsszel kétnyelvű Központ. Több nagy autógyárnak vannak összeszerelő üzemei Belgiumban.

Luxemburg : világ első a vaskohászati termelés egy főre eső termelésében. Érdekeltek  az EU létrejöttében —- számos EU-os intézmény a Benelux államokban találhatók.

Németország

Európában a legnépesebb ország több, mint  81 millió lakos található.

Területe: 356 945 km

Népsűrűség: 224 fő/km

1990 október 3-án egyesült a két Németország. Története 1000évnél is hosszabb

időre nyúlik vissza. A Frank birodalomból jött létre 843-ban a Werdum  szerződés

révén. I. Ottó ( 936-973)- Nagy Károly birodalmát grófságokra osztotta fel, és élére

bizalmasait állította a hercegségeknek és grófságoknak a királya I. Ottó, de itt még

nincs egység, belülről tagolt, de kívülről egységes erőt képvisel az ország. 962-ben

Ottót a Pápa császárrá koronázza — Német-Római Császár lett.

962-1806 első császárság korszaka.

1871. második német birodalom, ez 1918-ig tartott: I. Vilmos és II. Vilmos

Valódi központi hatalom megteremtése — gyors gazdasági fejlődés — népesség

növekedés <-> hiányzik a piac — cél: területhódítás — I. v. h. , amit a németek elvesztettek.

Hitleri fasizmus következménye a II. v. h. Ekkor már a harmadik nagyhatalom lett az

ország – ipari bázis, munkaerő. II. v. h. is veszteséges az ország számára. USA, Anglia, Franciaország, Szovjetunió megszállta és négy övezetre osztotta az országot.1949-ben USA, Fro. és Anglia megalakította az NSZK-t, ( 1949. 09.20.) Szu. erre válaszképpen 49. 10. 07. NDK-t hozta létre. Innentől kezdve 1990-ig a két No. fejlődése egymástól lényegesen különböző úton haladt. Annak ellenére, hogy NSZK próbálta segíteni az NDK-t ( Közös Piacban belső tag).

FÖLDRAJZI FEKVÉSE: Előnyt jelent

– közvetlen kapcsolat az Atlanti-óceánnal két tengeren keresztül — jelentős szerepe van a kikötőknek.

– Északi-tengerrel kapcsolat, tölcsér torkolat — hajózás védelme

– nyugat, dél: fejlett országokkal kapcsolat – kereskedelem

– kelet: gazdaságilag fejlett — kapcsolat egész Európával

Vareszkuszi-hegységrendszer:

Közel vannak az ércek a felszínhez, ez elősegíti a bányászatot. Ruhr-vidék, Saar-vidék szénlelőhelyek. Konyha és kálisó képződés. Barnaszén és lignit az ország ÉNY-I részén található. A hegységrendszer tagoltsága következtében a különböző területeken más a forgalom, más a növényzet.

Rajna-völgye: különleges mikroklímával rendelkezik, ezért magas a mezőgazdasági kultúra. Jelentős a szőlőtermelés — bortermelés (Rajnai rizling)

Délen: az Alpok vonala húzódik. A domborzat befolyásolja az éghajlatot.

No. gazdaságosan használta ki az adottságait.

Népesedési viszonyok:

224 fő/km – legnagyobb népsűrűség Európában.

II. v. h. majdnem 70 millió lakos lecsökkent 60 millióra

II. v. h. után népességnövekedés következett be — természetes szaporodás következtében. Beáramlás történt Kelet-No. területére, hazatelepült németek főleg Lengyelországból, és Szu.-ból.

Kelet-No.: fogyó népesség jellemzi

Nyugat-No.: gyarapodó, a nemek aránya is más

Kelet-Berlin és Nyugat-Berlin:

1961-ben megépül a Berlini fal, ami Nyugat-Berlint vette körül. — A lakosság be volt zárva, ezért sokan elmenekültek, így fogyó társadalom jött létre. Ez a város romlásához vezetett ( halott város). Igaz, hogy Nyugat-Berlin halott város, viszont nyugati színvonalú.

Jelentős mértékben növekedett a népesség a 60-as évektől, a vendégmunkások révén. Ma: 5,8 millióan vannak. A népesség 7,8 százaléka: török, jugó, olasz, görög, lengyel.

Gazdasági átstrukturálódás:

– mezőgazdaság: 8%

– ipar: 44%

– szolgáltatásban a többi

Városias ország, a lakosság 80%-a városlakó. 80 nagyváros van. 3 milliós város: Berlin, München, Hamburg, Stuttgart, Frankfurt, Köln, Düsseldorf, Luisburg, Essen, Dortmund, Bréma, Hannover, Leipzig, – 500 ezres városok.

Jelentős koncentráció jellemző a gazdaságilag fejlett területekre, ott magas a népsűrűség: – Észak-Rajna vidéke

– Saar-vidék

A nemzeti jövedelem a népességgel arányban van.

Nyugat-No. gazdasága:

A 70-es évek: gazdasági növekedés 12%-os

Tényezői:

– Marsall segély 5 milliárd dollár tőke, ami amerikai tőke, ezáltal az amerikai technika jelent meg.

– Német nagyipar nagy része ezen a területen épült

– Nyersanyagforrás többsége is itt van

– Magasan képzett szakembergárda, mely alacsony munkabérért dolgozott

– Gyorsan fejlődő nehézipar megteremtése

– A v. h. következtében, a hadigépezet előállítása miatt a lakosság nem tudott tartós fogyasztási cikkeket felhalmozni, ezért szükséges volt a fogyasztásipar fejlődése is.

– A nemzeti jövedelme többségét a gazdasági életre fordították, mivel már a hadiiparra nem kellett. —

No. Európa leggyorsabban fejlődő állama lett.

Ma: – USA-t ostromolja

– EU össztermékének 1/3-át adja

– világtermelés 7%-át adja ( így a 3. helyen áll)

– legmagasabb az EU. országai közül a munkanélküliség

Német gazdaság jellemzői:

Koncentrált gazdaság jellemzi, üzemi koncentráció. Több, mint 100 ezer üzem. 4%-a 500 főnél többet foglalkoztat.

Tőkekoncentráció is jellemzi. Nagy monopolvállalatok jellemzőek az országra, pl.: Siemens, Benz

Területi koncentráció is jellemzi, a foglalkoztatottak több, mint fele a gazdaságilag fejlett területeken dolgozik. Ruhr-vidék: koksz, nyersvas, —- elektromos üzem

Széngazdaság, kálisó- és kősógazdaság. Olcsó a szállítás, mert vízi és csővezetékeken  szállítanak. Belső piac jellemzi, tőkegazdaság. A műszaki tudományok révén fejlett termelési technológiával rendelkezik. Képzett munkaerő.

Legfontosabb: energiagazdaság, elektromos áram termelése: – barnaszén ( a világ össz barnaszén készlet 1/4-e itt található

– atom

– feketeszén

-kőolaj

– vízierő

Legnagyobb szénlelőhely: Ruhr-vidék

Kohászatra magas területi koncentráció jellemző, 50%-a Ruhr-vidéken található.

Gépgyártást főleg autógyártás jellemzi. A világon a 3. elektrotechnika és elektronikai ipar, vegyipar.

A világ egyik legfejlettebb mezőgazdasága, szükségleteinek  1/9-ét fedezi, importra szorul.

Japán

Területe: 377 000 km

Négy szigetből áll: Hokkaido-sziget,

Shitoka-sziget,

Kyoshu-sziget,

Hunsugh-sziget

Észak és dél között 3000 km a távolság.

Éghajlata: a monszun kiszámíthatatlan,  nyáron a víz hűvösebb, mint a szárazföld.

A szél a szárazföld felé fúj, ezért sok a csapadék. Átlagosan a csapadék 1800 mm      ( délen 4000 mm). Két tengeráramlása van, egy hideg és egy meleg. A hideg a világ síparadicsoma: Sapporo. Északról dél felé a gabonát felváltja a déligyümölcs. Teatermelés jellemzi az országot. A tűlevelű erdőt felváltja az örökzöld. Az ország területének 80 %-a hegyvidék, 60 működő vulkánja van. A művelhető földterület csekély. Erdőterülete kb. 25 millió hektár. A rendelkezésére álló ásványi nyersanyag kevés.

Gazdasági élet:

1603: Sogun-hadsereg parancsnok átvette a hatalmat a japán császártól. Székhelye: Tokió.

1867-ig a sogun uralkodott, erős központosított hatalom jellemezte ezt az időszakot. Feudális viszonyok jellemezték a világtól teljesen elzárkózott.

1868: Meidosi császár visszaállította a császárságot. Innentől kezdve Japán elindult a modernizáció felé. Nyitott lett a világ felé. Kötelezővé tette az iskolalátogatást, állami segítséggel elindították az iparfejlesztést.

USA-Szu.-val rivalizálás — Japán a Nyugat elővetett bástyája — USA támogatja, ezért nem fordított fegyverkezésre pénzt, ezért gazdaságilag fejlett.

Természeti adottságok:

Népesség

1920: A japán társadalom az átmenet utáni időszakba kerül. Utána népességnövekedés kezdődött, majd ez megállt. életkörülmények javulása következtében az élettartam nő, a világon az egyik leghosszabb élettartalmú ország.

Területi elhelyezkedés — természeti viszonyok, gazdaság

A legnagyobb népsűrűség legfejlettebb ipari területekre jellemző.

Tokaido-vonal: Tokió, Nagoya, Kiote, Yokohama, Osaka

3 nagy ipari tömörülés — ipari népesség nagy

Népesség átstrukturálódása és a területi átstrukturálódás között párhuzam van — városba áramlás.

1920: 16,1 % városlakó, ma: 76,2 %.

Japán településrendszer: körülbelül faluk és városok

3 településkategória:

– shi – nagyváros 30 ezer lakos feletti

– machi  vagy cho – 30 ezer lakos alatti kisebb város + néhány falu

– mura vagy son  – több kisebb falu

Népesség átrendeződése:

– városba áramlási folyamat, a faluban maradtak az öregek. Az asszonyok maguk művelték a földet, a férfiak a városba mentek.

– ingáznak a falu és a város között

Japán az energiatermelését fejlesztette magas szintűre: kőolaj, földgáz, atom. Minden másból kevés állt a rendelkezésére — modernizálni kellett. Nagy hajógyártó, ezért nagy szállitókapacitással rendelkezik.

Behozatalra szorul: szén, kőolaj, vasérc, rézérc, bauxit, fa és só, ezért a kikötőkben alakul ki az ipar.

– kp. – Tokió, Yokohama, Nagaszaki a keresők 25 %-a itt dolgozik, összipari termelés 30%-át itt állítják elő. Kb. 15 millió fő a lakosság.

– vegyipar, kőolajfeldolgozás, elelktroipar, gépkocsigyártás, főleg Nagoyara jellemző, jelentős feldolgozóipar.

– Hosaka, Kiotó: ipari termelés 24 %-a elektronikai, elektrotechnikai ipar a beltenger partvidéke.

– Kyoshu-sziget: termelés 3 %-a a kőolajfeldolgozás

– 500 km-es partvidéki övezet

A kikötőktől távolabb kell szállítani tengerparti hajózás, vasúti szállítás.

Mezőgazdaság:

5,5 millió hektár művelhető

80 %: szántó

10 %: rét

10%: gyümölcsös

Állattenyésztés jelentősége is nő  rizstermesztés folyik a szántóterületek 39 %-án, jelentős exporttermék.

Japán fogyasztásában a halnak nagy szerepe van. Fogyasztás: gabonafélék csökken, egyes főzelék és hús csökken.

Jelentős hal, rizs, árpa, marhahús.

USA

területe : 9mill. 363.123 km majdnem akkora, mint Európa területe. Nagyából 1mill. km-rel  kisebb. A 4. nagyságú országa a földnek.

Népessége : 260,8 mill. fő.

Átlagos népsűrűség : 27fő / km

Az Atlanti-part vidék sűrűsége és a Nagymedence népsűrűsége messze van egymástól.

Az országnak kontinens nagyságú a kiterjedése. A szélesség 25 -50-ig. Túlnyomó része a mérsékelt övbe terjeszkedik ki.

Hőmérséklet eloszlás : átlag hőmérséklet D — É csökken.

Csapadék : K —– Ny csökken, de azért az ország K fele nedves kontinentális éghajlati övbe tartozik. Ettől Ny-ra lévő területek a fél száraz és a száraz övbe tartozik.  A csapadék eloszlása : a mezőgazdaság termelésében érvényesül. Az ország keleti részén : —- a kialakult talaj is zonálisan változik. Övezetek alakultak ki. Pl. gyapot öv, kukorica öv, búza öv.

A Mississippitől Ny felé haladva

Hosszan É —- D legelő, erdő, övezet

Két óceán fogja közre. Elzártság és védelem is. Az Atlanti-part mentén nagyon jól tagolt. A Mexikói-part is jól tagolt és hatással van az éghajlatra. A Ny-I part nem igazán alkalmas a kikötés szempontjából. Nem tagolt.

Appelach-hgy : ÉNy — Ny irányú

szélessége : 200 -250 km

Hossza : 350 – 400km

Az ókori hegységrendszer egy darabja. Jelentős szénlelőhely .

Parti – sikság K : mérsékelt övre szürke és podzolt talaj. Délen pedig vörös talaj van —- jó minőségű talajok boritják. Legintenzivebb városellátó terület alakult ki.

Nagy préri tábla : Ez a hatalmas tábla a világ legnagyobb mezőgazdasági produktumát előállitó  mezőgazdasági terület.

USA fekvésének —– É felé teljesen nyitott. Északi – tengeri légköri hatás. Ennek a légkörnek a hatását szabadon érezhetik az egész ország területén. Nagy pusztitást végezhet a talajban. Jelentős méretű talajt hordhat le. Szélsőséges hőmérsékletet hozhat.

Kordirrellák : A Pacifikus – hegység rendszer tagja. Ennek a keleti szegélye a Sziklás-hgy . Ny-l szegélye a Kaskade és a Siarra-Nevada alkotja. A kettő között nagy száraz medencék foglalnak helyet. Hatalmas mennyiségű színes fémet tartalmaz. Egy keskeny parti övezet helyezkedik el. —-  Parti hgy. Ezen belül medencék legnagyobb Kalifornia-völgy. Kiváló termő talajjal rendelkezik. Délen meleg. Északon hűvösödik.

A Kaskade Ny és ettől Ny-ra öntözni kell. —- ezért főleg erdős területek találhatók itt.

A Kaskade mögött alakul ki a szárazság, mert főleg lebukó szelek kerülnek oda.

Geológiai felépitettsége : Az ország D : – kőolaj

– kősó

– foszfát

Tulus – vasérc hatalmas, de nem a legjobb minőségű. Ma már inkább Kanadából importálnak be jobb minőségűt.

USA -nak a természeti adottságai révén lehetősége van a gazdaság minden irányú magas fejlettségét elérni.

Tudjuk, hogy Amerikát Colombus indult felfedezni. Gyarmatositás ettől indul meg :

– Fr. , Holl., GB

Végül az Angol ipari forr.—- népesedési és gazdasági növekedés révén Anglia lett a legerősebb hatalom. USA benépesitésében nekik volt meghatározó szerepük. Az angol teéepesek 13 coloniája 1763-83 között függetlenségi háborút vivott.  1776-ban létrejött az USA. Amikor elismerték a függetlenséget, úgy mégegyszer ekkora területre terjesztették ki a hatalmukat. 1803-ban hét évtized múlva. Magához csatolta Lousianai területeket.

A többit vásárlással szerezte meg : 1819-ben Florida

1845 Texas – Új Mexikó

46 Oregon, Washington

48 Nagymedence

Utolsó vásárlásai : 1867-ben Alaszka

98-ban Hawai

1 évszázad alatt alakult ki a mai területe. Az ideérkező népesség magával hozta mindazt a technikai és emberi kultúrát, amit megélt saját hazájában. —- Sok féle náció települt be. legtöbb : -Brittek

– Irek, Németek, Skandinávok. – Svédek

Nincs Európának olyan országa, ami ne adott volna az USA népességéhez. Ez a sokféle kultúra összeadódott itt az új hazában.

Németek, Irek, Svédek a marhatenyésztés magas kultúráját hozták magukkal. Főleg ilyen területeken telepedtek le. Az USA-ban teljesen más világott alakitottak ki. —- A legteljesebb szabadság világa. —- A lehetőségek széles skálája állt előtte a 18. 19. században.

Választhatott, hogy iparban, vagy mezőgazdaságban akar-e dolgozni és hogy mekkora területet kiván bérelni. Minimum 65 hektár területet kellett bérelni. ( 1,75 $)

Egyetlen kötelezettséggel találta szemben magát : a saját maga fenntartásával. —- Állandóan töprengeni kellett és újitani. —– az ipari forr. Rohamosan zajlott le az USA területén. A mindenféle találmányokban felülmúlták az eredeti hazát. Gyors fejlődést eredményezet.

Század végére megelőzte : Fr., No., GB., Együttes termelését előzte meg.

Demokrácia szimboluma volt. Dél egy kicsit torzitotta.

USA a világ első számú gazdasági hatalmává vált. Máig is tartja. Ezt a II. v. h. utáni helyzet is elősegitte. — EU legyengült. Ezzel ellentétben USA mindkét háborúból megerősödve került ki. A  többieket támogatta. Az amerikai  termékekkel szemben óriási keresletet jelentett. Ez nem csak az ipart érintette. Amig korábban : extenziv termelés folyt, most ezt az igényt nem tudták kielégiteni. —- magas szintű trágyázás, gépesités, fajtanemesités

A termelékenysége nagyon megnőtt, a tőke igénye megközelitette az ipar igényeit. Sok kis farm befuccsolt. Koncentrálódási folyamat ment végbe. A gazdaság egészét érintette. A gazdaság belső struktúrájában nagy belső változás ment végbe. Ehhez persze népesedési területi folyamatnak is végbe kellett mennie. Mára a nemzeti termék 2/3 a szolgáltató ágazatok állitják elő.

Kondratyepp-ciklusok : Posztfordizmusra való áttérésben ők játszották a főszerepet. Itt ment először végbe a változás. A szellemi innováció vált a legfontosabbá.

Népszámlálás 1790-ben 5mill. a népesség száma és ennek 1/5-e a négernépesség. A népesedés nagyon gyors ütemben ment végbe. Ennek három szakasza van.

– 1620 – 1830 : A természetes szaporodás 3%-os volt. Nagy mennyiségű európai áramlott be az országba.

–  1830 – 1910 : A mai állam terület népesedéséről van szó. Ekkor indul meg nagyarányú városodási folyamat. Nagyarányú a bevándorlás, a természetes népesedési folyamat lecsökkent. Ekkor a bevándorlás jellemző sajátossága az országnak. A vasút épitésénél az ásziaik is megjelentek.

–  1910 – napjainkig : Ezt a szakaszt további szakaszokra lehet osztani.

– 1910 – 1920 : Mérsékelt a természetes szaporodás. Eleinte intenziv, majd mérsékelt bevándorlás figyelhető meg. Meghatározták, hogy kik települhetnek be.

– 25 -40 : Csökkenő természetes szaporodás és csökkenő bevándorlás figyelhető meg.

– 40 utáni szakasz : Szintén csökkenő természetes szaporodás és bevándorlás jellemzi. Ezen kivül jellemzővé válik az átlag élet kor megjelenése, ami 72 év. Elöregedési folyamat játszódik le.

A legnagyobb népsűrűségi területek az Északi körzetben van. Eredendően innen indult a nyugat meghóditása. Innen indult ki a mindenféle ösvények. Meghatározott útvonalon törtek előre. Először a vadászok jelentek meg, aztán a földművelők, ezen kivűl az aranyláz ami mozgatta az embereket  nyugatra. A Keletről Nyugatra való mozgást  nagymértékben a vasút is segitette. A bevándorlás az Atlanti-partra koncentrálódott és innen széledtek szét a bevándorlók az ország belseje felé.

A két világ háború miatt biztonsági és részben gazdasági okok miatt :

Ny : megerősödött gazdaságilag

D : a kőolaj miatt az itteni gazdasági struktúra is átalakul.

Mindig az a helyzet állt elő, a kevésbé fejlett területeken : , hogy az ott lévő munkaerő olcsóbb volt. —  A működtetés kevesebbe került. Oda megy a tőke, ahol kevésbé szervezett munkásokkal találkozik. Magasabb jövedelmi szintek alakultak ki. —– nagy népesség áramlást inditott meg.

D — – É népességáramlás

Ma : É —- Ny

D —– Ny

D —- É

A legújabb az É-ról való eláramlás. A népesség csökken, mert a bevándorló népesség kisebb, mint a kiáramló. Ny a leggyorsabban fejlődő rész.

A népesség összetételében ma, meghatározó arányban a fehérek vannak. 83,2%-a

1990, fokozatosan csökken az arányuk. Leggyorsabban a feketék száma növekedett. 8,14 mill. —- 26,4 mill. van ma , tehát a számuk megháromszorozódott. Az indiánok aránya a századfordulón félmilliót sem érte el. Ma már 1,5 millió az indián arány. Csak a rezervátumokban élőket számitották régen. A leggyorsabban szaporodnak.

Ázsiaiak : a II. v.h. után ugrott meg a számuk, amig Eu-ból az agyelszivás maradt meg. Ázsiából politikai okok miatt nőt meg a bevándorlás. 3,5mill. volt a számuk ma a lakosság 1,5%-a.Ma a város lakok külön negyedeket alkotnak.

Négerek felszabaditása után Északra való vándorlás megnő.  Megnő a négerek száma. Ma Washington többsége néger.: 70,4%

Detroit : 63,1%

San Louis : 40,6%

Cleveland : 43,8%

Chicago : 39,8%

Utóbb már az össznépesség negyede bevándorló. Elöregedés megy végbe. Nem éri el az a mértéket , mint nálunk. Átlagos életkor : 28 év.

A termelő ágazatokban dolgozók összesen a foglalkoztatottak 39%-a.

A 80-as évek közepén szolgáltató ipar 61%-a dolgozott, ma már az össznépesség 71%-a.

A népesség területi elhelyezése : területileg koncentráltan helyezkednek el.

Ha az urbanizáció folyamatát megfigyeljük :

1790-től a városok száma 24 volt. Az egyik első várost a Spanyolok alapitották. Santa F.

1850-től kezdve egy nagy városiasodási folyamat indult meg. Jelentős mértékben megnőtt a városok száma. 1947-ben  39,7%-a városlakó.

1950-ben 4741város volt már. A népesség 64% él városokban. Minden 2500 fő feletti település már városnak számit. Ma a népesség 78,8%-a városlakó.

Az amerikai urbanizálódás sajátos területi vonatkozása : Az ország területeit kerületekre osztották.  Az Appelech – hgy -től Ny -ra  :

Szekciók : Egy kerületet 36 részre osztottak fel. 1 rész 65 hektárnyi. Ez volt a legkisebb. Szabályos négyzetek a farmok. Tehát 65 hektár vagy annak a többszöröse. Ezekhez igazodva futnak az ország utak. A terület felosztás határozta meg a települések alaprajzát is. A városok többsége újalapitású, az alaprajzuk nagyon egyetemes. Sakktábla alaprajzok.

– Baltimor – Philadelphia – Boston – Washington a legjelentősebb gazdasági és népesség tömöritő város vonal.

A másik nagy megapolisz övezet, amit Chipits-nek neveznek. Itt 30 mill.  ember tömörül.

A 3. övezet a – San Francisco – L A – San Diego

A következő övezet Dél : Huston – Nex Orleans – Florida vonal. Sajátosság a város Hierchia éles tűben létezik. Rajz.

New Yourk : a világ központja, a maga 20 mill. lakosával, elővárosaival együtt.

Ez alatt két város helyezkedik el. Rajz.

Közigazgatási központok : Atlanta, Denver Kansas City, Seatle, San Louis.

A népesség túlnyomó többsége városok hierchiai szervezetében élnek.

Regionális megye székhelyek központja : – 1/3-a

– 1/3-a nagyobb városhoz tartozik

– 1/3-a kulturális központhoz  tartozik.

Vonzás területei : nagyvárosok, farmok, kisebb városok, falvak

Elsősorban Közép Ny-I területen terülnek el. Az összes többi területen a nagyvárosok vonzásában élnek. Ez N.Y. esetében 1000 település. Ezek igazgatásilag önálló területek.

Belsőgyűrűk : szuburbia ez jött  létre legelőször Az eredeti városból menekültek ki. —- Gettosódás, folyamatos leromlás jellemzi.

A térbeli struktúráját : a város együttesek összessége határozza meg, de szervezetileg, gazdaságilag összefügg. Egy közösséget alkotnak. Ha elérik a szomszédos várost, akkor létre jönnek a megapoliszok.

Sajátos ezeknek a városoknak a belső térbeli felépitése. Hasznositási struktúrája aszerint változik, hogy az utca hálózat mekkora területet vesz igénybe. Kereskedelem: a központok felé haladva egyre több. A telek árak meghatározzák. A Központ felé egyre magasabbak az árak.  – Hitel élet, kereskedelem

A lakóterület egyre nagyobb kifelé haladva  a peremek felé. A város központokból a tehetősebbek költöztek ki. Ezek után ment a kereskedelem és a szolgáltatás.

Gentrifikáció : megújitása a városközpontoknak.

USA gazdaságának is sajátos jellemző vannak.

Az előállitott társadalmi össztermék mennyisége :

EU : 5517,4 mill.

USA : 5446 mill. dollár

Japán : 3141 mill dollár

A világ országai sorában messze az első helyen van. A termelő ágazatok  nagymértékben visszaszorultak. Ezzel párhuzamosan a termelő tevékenységeket kihelyezik. A kevésbé fejlett országokba eszközölt befektetések révén, kétszer annyi munkahelyet létesitett.

Jellemző : a nagymértékű területi specializáció.

Mezőgazdaság jellemzői :  a már emlegetett természet földrajzi okok. A végbe ment urbanizációs folyamat. Kialakultak a nagy termelési speciális övezetek. Gyapot övezet: gyapot részesedése legalább 40%-ot ért el az össztermelésből.

– tej övezet

– Kukorica övezet

– Tavaszi búza övezet északon

– Őszi búza övezet délen

– Vegyes gazdasági övezet

– Ettől délre gyapot övezet

-Délen szubtrópusi gyümölcs övezet

A préri Ny-I területein Ny- K sávban

Ez a területi rend alakult ki a mezőgazdaságban.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A Föld alakja és mozgásfolyamatai   » Kína   

Nem hasznosHasznos (+1 pont, 3 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor