TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

Kelet-és Délkelet-Ázsia újonnan iparosodott gazdaságai | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Kelet-és Délkelet-Ázsia újonnan iparosodott gazdaságai

Ázsia világgazdasági súlyának erősödésében, napjainkban a kelet-és délkelet-ázsiai újonnan iparosodott országok is szerepet játszanak. Gazdasági sikerük titka az exportösztönző iparpolitika. Ennek nyomán olyan termékek előállítására törekszik, amelyek a világpiacon rendkívül keresettek, jól eladhatók. Pl.: integrált áramkörök, számítógépek, autó, gyógyszer.

A térség országai számára a célt a japán gazdaság fejlettségi szintjének megközelítése jelenti. Japán, nemcsak mint a mintaország, a korszerű technológia fellegvára, hanem fontos külkereskedelmi partnere is ezeknek az országoknak. A működőtöke-befektetések jelentős része ugyan a szigetországból származik, de jelentős a beáramlás a másik két nagy gazdasági erőtérből, az USA-ból és az EU-ból is ezekbe az országokba.

Az újonnan iparosodott országok első csoportját a Koreai Köztársaság, Szingapúr, Tajvan valamint Hongkong alkotja, amely 1997 óta ismét a Kínai Népköztársaság része. Ezeket az országokat „kistigriseknek” is nevezzük. Gyors fejlődésük már a ’90-es évekre kiemelte őket a közepesen fejlett országok soraiból. A tőkefelhalmozásuk alapját az olcsó, de rendkívül, szorgalmas munkaerő jelentette. Kezdeti sikereiket a textiliparban érték el a ’70-es években, szöveteket, konfekcióárukat gyártottak, később munkaigényes tömegárukkal jelentkeztek a világpiacon. Pl.: játékgyártás. A ’80-as években ezek az országok elsősorban beruházás- és nyersanyagigényes termékeikkel jelentkeztek a világpiacon. Pl.: vegyi áruk, acél, hajók. Majd a ’90-es években a nagy szakképzettséget, az önálló kutatás-fejlesztést és helyenként a nehézipari hátteret kívánó termékeikkel váltak a világkereskedelem szereplőivé. Kivitelük ennek ellenére meglehetősen egyoldalú, főként elektronikai cikkeket és autót exportálnak.

A Koreai Köztársaság a „kistigrisek” közül is kiemelkedik gazdaságának méretével és az elmúlt negyedszázadban elért látványos fejlődésével, amit „koreai csodaként” emlegetnek. A dél-koreai fejlődés meghatározó vonása a szellemi tőkefelhalmozás, az oktatás és a tudomány szerepének állandó növelése. A felsőoktatásban résztvevők arányát tekintve a világelsők között található. Élen jár az információs társadalom megteremtésében, ennek bizonyítéka, hogy jóformán minden felnőtt használja az internetet. Nem véletlen, hogy iparának két húzóágazata éppen az elektronika és a híradástechnika. Nemzetközi hírű nagyvállalatai félvezetőket különösen memoriachipeket, háztartási gépeket (mikrohullámú sütők, mosógépek, hűtőszekrények) valamint videokamerákat, fényképezőgépeket, televíziókat, gyártanak. Pl.: Samsung, LG. A dél-koreai gépipar két sikerágazata a Japán után a 2. helyen álló hajóépítés és az autógyártás (Hyundai, Daewoo). Az ország ipari központja, a főváros, Szöul.

Tajvan szigete, hivatalosan nem tekinthető önálló országnak, gazdaságilag mégis elkülönül a Kínai Népköztársaságtól. Az USA segélyeivel megtámogatott ország ma a régióban az egyik legnagyobb működőtőke-befektető. A szigetország élen jár a számítástechnikai termékek (hardverek és szoftverek) előállításában, csak az USA és Japán előzi meg.
Szingapúr a Föld egyik leggazdagabb országa, a világ csaknem valamennyi fontos transznacionális cégnek van itt képviselete vagy leányvállalata. Földrajzi fekvése a világon a legkedvezőbb, a világ vezető kereskedelmi központja és a legnagyobb áruforgalmat lebonyolító kikötője. A rendkívül előnyös földrajzi helyzetnek, liberális gazdaságpolitikának, az igen korszerű infrastruktúrának, a kedvező adózási és pénzügyi feltételeknek valamint a magas szinten képzett munkaerőnek köszönhetően Szingapúr a Föld egyik legjelentősebb működőtőke-importáló országa. Gazdasági életében a tőke-és technológiaigényes feldolgozóipar és a pénzügyi és üzleti szolgáltatási szektor a legjelentősebb, ez utóbbi adja az összes GDP-jének közel harmadát. A kormányzat sokat tesz a csúcstechnológiai iparágak, mint a robotgyártás és a biotechnológia fejlesztéséért. A Szingapúrban nagy múltra visszatekintő kőolaj-feldolgozásnak és az ehhez kapcsolódó vegyiparnak a jelentősége csökken, de a tengeri közlekedés útvonalába eső finomítóiban mindmáig hatalmas mennyiségű nyersolajat dolgoz fel. Az ónkohászat, a kaucsukfeldolgozás, a járműgyártás (különösen a hajóépítés), a gyógyszeripar, valamint a textil-és élelmiszeripar jelentősége ma már egyre inkább háttérbe szorul az elektronikai ipar mögött.
Hongkong 1997-es Kínához való visszacsatolása után a különleges gazdasági övezet része. Csak honvédelmi és diplomáciai ügyekben kötődik a Kínai Népköztársasághoz. Ázsia 3. legfontosabb pénzügyi központja, Tokió és Szingapúr után. A kínai „nyitás” poltikája nyomán megélénkült a tranzitkereskedelem, amelynek szálai az USA, Japán és Tajvan felé vezetnek.

Az újonnan iparosodott országok második hullámának országai Thaiföld, Indonézia, Fülöp-szigetek és Malajzia. Ezen országok fejlődése a ’80-as évek elejétől indult meg. Egy-két évtizedes késéssel követik a „kis tigrisek” által bejárt fejlődési utat. Területük, népességük jóval nagyobb, természeti erőforrásaik bőségesebbek. Kivitelükben a mezőgazdaság árutermelő szektora, a bányászat és a fakitermelés ma is jelentős szerepet játszik. A falvak túlnépesedése és a gyors természetes szaporodás miatt rengeteg új munkahelyre van igény, ez kedvezően hat a térségbe érkező beruházásokra. A délkelet-ázsiai országokba a XIX. század második felétől rengeteg kínai vándorolt be, hogy a bányákban vagy az ültetvényeken dolgozzon. Néhány évtized alatt tehetős vállalkozók, a kereskedelem és a pénzügyi világ irányítói lettek. A délkelet-ázsiai térség országai az 1997 nyarán kirobbant pénzügyi válságot követő visszaesés jelentős gazdasági visszaesést eredményezett a térségben, de azóta a gazdaság ismételten talpra tudott. A térség regionális integrációs szervezete az ASEAN.

Indonézia Ázsia harmadik legnagyobb állama és Földünk negyedik legnépesebb országa. Indonézia a Föld legnépesebb muszlim országa, lakosságának mintegy 90%-a muszlim vallású. Az országra jellemző szociális, etnikai és vallási feszültségek a jövő gazdasági kilátásait is veszélyeztethetik. Ezek a tényezők együttesen növelik a fennálló politikai rendszer instabilitását. Nem ritkák a zavargások, tüntetések, merényletek az országban.
Indonézia a közepes fejlettségű országok csoportjába tartozik. Az elmúlt évtizedekben kisebb megingásokkal, a GDP évente 4-6%-kal nőtt, s a jövőre vonatkozó gazdasági előrejelzések, a szociális problémák ellenére bíztatóak. Gazdasági fejlődését a ’70-es évek végéig a kőolajbevételeinek köszönhette. Az ettől való függőség megszüntetése hívta életre a ’80-as években a feldolgozóiparon belül az exportorientált ágazatok fejlesztését. A tőkebefektetések kezdetben Japánból, ma azonban már elsősorban az újonnan iparosodott országok első köréből érkeznek. A tőkét leginkább az olcsó munkaerő csábítja Indonéziába. Állandó kockázati tényezőt jelentenek a térség lemeztektonikai viszonyaiból eredő erős földrengések, vulkánkitörések. A ’97-es pénzügyi válság Indonéziát érintette a térségben a legsúlyosabban.
Gazdasági életének központja Jáva szigete, ahol a lakosság 60%-a él. A mezőgazdasági és ipari termelés majd 2/3-a innen származik. Ide irányul a működő tőke többsége. A főváros, Jakarta Délkelet-Ázsia legnagyobb népességű agglomerációjával rendelkezik.

Thaiföld gazdasági fejlődésének hátterében kiemelkedő szerepet játszott a belpolitikai stabilitás, a királyi család tekintélye, a hadsereg fegyveres ereje a jól működő állami bürokrácia, a buddhista vallás által teremtett hagyományok, az itt élő kínai népcsoport gazdasági szerepe és nem utolsósorban az idegenforgalom. A természetes környezet szépsége, a buddhista szentélyek, kolostorok világa egyaránt vonzzák a látogatókat. Bangkok Délkelet-Ázsia legnagyobb idegenforgalmi központja. Az ország kétes hírnévre tett az erotikus szolgáltatások terén is (szexturizmus). Jelentős a korrupció és a feketegazdaság. Malajzia a ’90-es években bekövetkezett gyors fejlődésével a második hullámban iparosodott országcsoportok élére került. A külföldi működő tőke aránya Malajziában meghaladja a közép-és kelet-európai országokban együttesen meglévő állományt. Legfontosabb ásványkincsei a kőolaj és a földgáz, az ónérc kitermelése jelentősen visszaesett. Külkereskedelmi kapcsolatai elsősorban az USA-hoz, Japánhoz, Szingapúrhoz kötődnek. Jelentős bevételi forrás az idegenforgalom, évente 10 millió turista érkezik az országba.
A Fülöp-szigetek a térség többi országához képest jelentős lemaradással küszködik. Feldolgozóipara elektronikai cikkeket, konfekcióárut, élelmiszeripari termékeket gyárt. A gazdasági élet legfontosabb központja, az ország fővárosa Manila.

Az újonnan iparosodott országok harmadik hullámához Kína és Vietnam sorolható be. Ezekben az országokban a gazdasági fejlődés alapja az olcsó munkaerő és a piacgazdaságra fokozatosan áttérő szerekezetváltási politika (szocialista piacgazdaság).

Ázsia gazdasági növekedésének motorjai azonban elsősorban nem a nemzetállamok lesznek hanem a határokon átnyúló regionális gazdasági együttműködések. A kapcsolatok előnye, hogy az egyik országból a fejlett technológia, a másikból az olcsó munkaerő, a harmadikból például a nagy felvevőpiacok társulnak az övezethez.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Ipar   » Energiatermelés   

Nem hasznosHasznos (+2 pont, 4 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor