Hazánk az északi mérsékelt klímaövben van, éghajlata mérsékelten szárazföldi. Területe a kelet-európai szárazföldi (kontinentális a nyugat-európai óceáni és a földközi-tengeri mediterrán éghajlat által keltett (kölcsön) hatások színtere, amelyet a medence-jelleg is befolyásol. Ezért az időjárás változatos, szeszélyes. Az egyes régiók éghajlata kissé eltérő (11. ábra).

• Az évi középhőmérséklet 10C körüli, a januári -1,7C, a júliusi +20,5C.
• Az atlanti óceántól való távolság miatt a kontinentális hatás kelet felé egyre jobban érvényesül.
• Az évi középhőmérséklet 8-12 fok, a legalacsonyabb a hegyvidéken, legmagasabb az oszág dél keleti részén.
• A legmelegebb a július, leghidegebb a január.
• A legcsapadékosabb helyek Alpok alja, zalai dombság, középhegységek csúcsai. A legszárazabb a közép-Tisza vidéke. A csapadék időbeli eloszlása egyenlőtlen. A legtöbb eső nyár elején és ősszel esik. Legszárazabb a nyár közepe, gyakori az aszály.
• Az uralkodó szélrendszer Magyarországon a nyugatias szelek.

Óceáni hatás: a nyugatias szelek az atlanti óceán felől szállítják a csapadékot tartalmazó légtömeget. Ennek köszönhetően a tél melegebb a nyár hűvösebb, főleg a nyugati országrészben.

Mediterrán hatás is érvényesül nálunk, főleg a Dunántúl déli részén, ez azt jelenti, hogy melegebb légtömegek érkeznek hazánkba a mediterrán térség felől, ez okozza az őszi melegebb időjárást.

• A sarkvidéki légtömegek májusi fagyokat okozhatnak.
• Az évi átlagos csapadék 580 mm, az ország nyugati felén 600-800, keleten 500-600 mm. Jellegzetes a tavaszvégi-nyárleji fő csapadékmaximum (60-110 mm/hó) és az őszi – második – csapadékmaximum (50-80 mm/hó).
• A havas napok száma átlagosan 15-30, a november-márciusi időszakban. A hóval borítottság a síksági és dombvidéken 25-30 nap, 50-100 nap a középhegységekben, de hótakarómentes tél is előfordul.

A napsütéses órák átlaga 1700-2100/év. Maximumot a Duna-Tisza közén, minimumot az ország nyugati részén mutat.
Leggyakoribb és legerősebb az északnyugati szél. A szélsebesség átlagos évi középértékének felső határa 3,5 m/s (közepes szélerősség). A defláció (szélerózió) elsősorban a homok és lösz borította Duna-Tisza közi, nyírségi és nyugat-somogyi területeket pusztítja.

A tételt beküldte: Bereczki Dávid
Köszönjük! 

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!