Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Magyarország gabonatermelése és malomipara

Beküldő: adminszamalk
Földrajz tételek

Magyarország gabonatermelése és malomipara

A mezőgazdaság feladata:

  • Élelmiszertermelés, élelmiszeripari növények termesztése

  • Egyéb nyersanyagok előállítása

Termelési tényezők:

  • Jó minőségű föld

  • Tőke jelenléte

  • Munkaerő (szakképzett)

Növénytermelés alapfeltételei:

  • Földrajzi adottságok (domborzat, éghajlat, talajok)

  • Növényfajták genetikai adottságai

  • Technológiai adottságok

Magyarország földrajzi adpttságai:

  • Mérsékelt öv, nedves kontinentális -> növénytermesztéshez, állattenyésztéshez jó

  • Pusztuló talajok: Nógrád, Cserhát

  • Tavaszi fagyok -> tönkreteszik az őszi búzát

  • Aszály (ritka)

A termőföld hasznosítása:

  • Szántó

  • Gyü,ölcsös

  • Kertek

  • Erdő

  • Szőlő

  • Lelegő

  • Gyep

  • Állovizek nádasia

Erdők:

  • Honfoglalás idején: 55-60%

  • 1950-es évek: 16%

  • napjainkabn: 20%

  • cél: 24-25%

A két legfontosabb gabonanövény: búza és kukorica

 az összes vetésterület felét foglalják el

fontosabbak még: rozs, árpa, zab

nagyrészt gépesített folyamtok építik fel a termelést, ehhez nagyban hozzájárulnak a kedvező területi adottságok

Ha a gépesítés magas színvonalú, akkor a munkaerőigény minimális  nagygazdaságoknak nagyon kifizetődő.

(a tankönyv megjegyzi, hogy mind a termésátlagok, mind a termésmennyiség visszaesett {1986-’92}- minden gabonanövényre)

Az őszi búza a legelterjedtebb, hőigénye nagy, csapadékigénye mérsékelt. Májusban igényli az esőt, júniusban a napsütést – ezektől nagyban függ a minősége (sikértartalma)

Talajra igényes gabona (ehh…), humuszos, fekete, mezőségi talajon adja a legjobb termést.

Persze nagymértékben függ más összetevőktől is a termés: trágya, jobb búzafajták, agrotechnikai fejlődés.

A termés ellátja az ország szükségleteit, exportra is jut

Tiszántúl (-lösztáblák: Körös-Maros köze, szolnoki-, hajdúsági-löszhát)

Heves-Borsodi síkság

Mezőföld, Kisalföld

Baranya, Dél-Tolna

A rozs (őszi vetés) veszített jelentőségéből, helyét más gabonanövények vették át. Csapadékos területet kíván, talajra kevésbé igényes – ahol nem alkalmas a talaj a búza termesztésére ott rozst termesztenek (homoktalajok). Hozamai elmaradnak a búzáétól.

Duna-Tisza köze

Délnyugat-Dunántúl

Nyírség középső és déli része

Általában a korszerű táplálkozáskultúra nagyra értékeli, mint terményt

A Rizs is egyre visszaszorult  nagyon költséges (vízrajzi adottságok is kellenek hozzá, öntözni kell, gátak, csatornák…) – amúgy meg nem is lenne versenyképes a délkelet-ázsiai rizzsel

Tisza-völgy középső szakasza (szikes talaj)

Kukorica: meghatározó szerepe lehetne, de inkább csak takarmányozásra használják

Hibridkukorica  csökkent vele a tenyészidőszak, magasabbak a termésátlagok, kisebb a hőigénye

Magyarország Európa kukoricatermelésének egyik legmeghatározóbb tagja, a baromfi- és sertés-állományt táplálják vele.

• Fagyra érzékeny, nagy meleget kíván, kis csapadékigényű. Humuszban gazdag, agyagos és fekete mezőségi talajon hozza a legnagyobb termésátlagokat.

Tiszántúl

Körös-Maros köze

szolnoki- és hajdúsági-löszhát

Duna észak-déli folyása

Őszi és tavaszi árpát egyaránt termelnek

Délkelet-Dunántúl, Mezőföld (őszi)

Kisalföld, Északi középhegység alföldi előtere(tavaszi, ez jóval egyenletesebb csapadékeloszlást kíván)  maláta és sörgyártás

Zab – Lótenyésztéssel együtt zuhanóban van…

Kisalföld, Zala nyugati fele, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi része.

Malomipar

A 19.sz-i iparosodás első ágazatai között van. Az első WW (World War, csak mer W) előtt Budapest a világ egyik meghatározó malomipari központja, gabonapiaca volt.

Gabonatermelő területek mellett találhatóak

Törökszentmiklós

Nyíregyháza

Debrecen

Békéscsaba

Kaposvár

Szombathely

Székesfehérvár

Vagy a fogyasztók közelében, jó közlekedési helyzetben

Budapest, Győr, Miskolc

A gabonatermelés infrastruktúrájaként az országban kiépült egy tároló-hálózat is.

Először szél, víz vagy lóval hajtott malmok épültek. Azt a gőzmalmok forradalmasították a malomipart, gőzgépek hajtották a malmot, és a malomkövet kicserélték kéregöntésű vashengerre. Budapestből nagy malomipari központ lett. A második világháború után végleg tönkrementek a malmok, alig maradt néhány. A malmok ma már villanymotorral működnek.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Térképészet, térképi ábrázolás   » Magyarország Gazdasága   

Nem hasznosHasznos (Még nem értékelték)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor