TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

Talajképződés, talajok | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Talajképződés, talajok

Beküldő: Látogató
Földrajz tételek

A földkéreg legfelső, laza, termékeny rétege.

A talaj összetevői: a talaj vázrésze (agyag, homok, vályog), a humusz, a talajnedvesség és a talajlevegő.

Talajképződés alakító tényezők

• Talajképző kőzet: a talajképzés alapanyaga, tömörsége, lazasága, mállékonysága, szemcsézettsége befolyásolja a talajképződés folyamatát
• Domborzati tényezők: módosítja a többi tényezőt: a tengerszint feletti magassággal az éghajlatot, a lejtő meredekséggel a besugárzást és a vizek beszivárgását
• Éghajlat: hőmérséklet – gyorsítja az aprózódást, a mállást, a csapadék mennyiségét
• Csapadék: mállási, anyagszállítási, biológiai folyamatokat befolyásolja, a párologtatás hatására vagy hiányában eltérő vízgazdálkodású talajok jönnek létre: egyensúlyi, párologtató és kimosó típusok
• Szél: fokozza a párologtatást, a talajt elhordja

Talaj fizikai tulajdonságai

• Szerkezete: rögös, morzsalékos, szemcsés, poros
• Vízbefogadó és megtartó képessége
• Hőgazdálkodása

Talaj kémiai tulajdonságai

• Kémhatás → savanyú, semleges, gyengén és erősen lúgos

Talajképződés

A talaj keletkezésében résztvevő tényezők hatásai állandóan változnak, ezért a talajok fejlődnek és pusztulnak. A kőzettörmelékek (anyakőzet) csak akkor alakulnak talajjá, ha a rajta megtelepednek alacsonyabb rendű szervezetek és pusztulásukkal felhalmozódnak bennük szerves anyagok. → humuszképződés (humifikáció)
Humusz: nagy molekulákból álló, sötét színű szerves vegyületcsoport, fontos szerepet játszik a növények tápanyag ellátásban (N és P tartalmaz). A talaj termékenysége humusztartalmától függ.
– magasabb rendű növények meggyorsítják a folyamatot
– a talajlakó állatok felkeverik, a talajt → elősegítik a morzsalékosság kialakulását, a víz beszivárgását, a légcserét
A víz által oldott talajsók mélybe vándorlása: kilúgozás → talaj termékenységét csökkenti, a humuszt nem képes a víz elszállítani, nem vesz részt a kilúgozásban. A kioldott anyagok a talaj valamely szintjében felhalmozódnak.
Talajnedvesség: a talajszemcséket körülvevő hidrát burok
Talajlevegő: a talajszemcsék között levegő, a talajlakó élőlények légzése és bomlása miatt több CO2-ot és HNO3-at tartalmaz.
Talajvíz: a talajszemcsék közötti réseket teljesen kitöltő víz, a talajszintje felé emelkedve belvíz
(Jó talaj: A kedvező fizikai és kémiai tulajdonságú talajok morzsás szerkezetűek, megfelelő mésztartalmúak, humusztartalmuk 3-4%, jó hő- és vízgazdálkodásúak, pórusai raktározzák a nedvességet és biztosítják a levegőt a talajlakó élőlények számára.)
Talajszelvény: a talajok kialakulásának, szerkezetének vizsgálatára kialakított földbeásott gödör.
Függőleges metszési felületű feltárás, szintjei:
• A szint: a talaj élőlényekben és humuszban gazdag felső rétege, kilúgozási szint
• B szint: humusztartalma kevesebb, élőlények száma is fogyatkozik, átmeneti, falhalmozódási szint
• C szint: anyakőzet

Talajtípusok

Azonális talajok: földraji övezetektől függetlenül kialakult talajok, domborzati adottsághoz, kőzethez kötődnek.
– Rendzina: mészkőterületek vékony, fekete talaja
– Öntéstalajok: folyók menti ártereken alakulnak ki, domborzati adottsághoz kötődnek
– Váztalaj
– Homoktalaj: szabadon mozgó homokfelszíneken
– Réti talaj: ártereken vagy lápok feltöltődésekor jön létre
– Láptalajok: lefolyástalan, sokáig víz borította területeken jön létre pl.: Hanság
– Szikes talajok: bennük általában nátriumsók halmozódnak fel, száraz terülteken képződnek, P>Cs → a nátriumsók nem lúgozódnak ki, a felszín közelébe kerülnek, felhalmozódva a talajt elszikesítik pl.: Solti-síkság

Zonális talajok: földrajzi övezethez kapcsolódnak, képződésének két legfőbb tényezője az éghajlat és a természetes növénytakaró.
– Tundratalajok: a hideg övezet éghajlata alatt képződnek, gyenge bennük a humuszképződés, kis mélységben is egész évben fagyottak, nyáron felsőrésze felenged → gyakoriak a mocsaras, lápos területek
– Podzol: a hideg mérsékelt öv fenyőerdői alatt képződik, A szintben világosszürke, csekély humusz tartalom, B szint vöröses barna → vasfelhalmozódás, C szint – jégkori kőzettörmelék
– Barna erdőtalaj: a valódi mérsékelt öv csapadékosabb tájain, a lombhullató erdők alatt alakul ki, magas humusztartalom
– Fekete mezőségi talaj (csernozjom): a valódi mérsékelt öv nedves mezőségeinek talaj, képződés: P=Cs, humuszrétegének vastagsága: 60-100cm, anyakőzete általában lösz, földünk legtermékenyebb talaja
– Gesztenyebarna talaj: a száraz mezőségek talajai, humusztartalma kevesebb, mint a csernozjomé
– Laterittalajok: meleg, nedves éghajlatok talaja, különböző kőzetek mállásának terméke, nagy vas-oxid tartalma miatt sötétvöröses színű, alacsony humusztartalom
– Vörös- és Sárgaföldek: meleg mérsékelt öv/ szubtrópusi monszun
– Terra rossa és fahéjszínű talajok: meleg mérsékelt öv/ mediterrán

Talajerózió

A talaj pusztulása, kiváltó okai a csapadék, a szél, a jég és az emberi tevékenység.
Csapadék: a növényzettel borított, kevésbé lejős területek talaját kis mértékben pusztítja. A dombvidékeken a zivatarok lehordják a talaj felső rétegét és vízmosásokkal szabdalják a felszínét. A mélybe szivárgó csapadék átitatja a vízzáró réteget, a felettük lévő talaj lejtőcsuszamlásnak esik áldozatul. A savas esők hatására a talajok elsavanyodnak, ami az erdő pusztulásához vezet.
Szél: a száraz, gyér növényzetű vidékeken elhordja a humuszos réteget.
Mezőgazdasági művelés: felgyorsítja a talaj pusztulását, talajtömörödéshez vezet (munkagépek) → talaj nem szellőzik
Legnagyobb talajveszteség: kínai löszvidékeken, trópusi monszun területeken

Talajvédelem

Meg kell előzni a talajréteg elvékonyodását, védekezni kell a talaj fizikai, kémiai tulajdonságainak romlása ellen.
– sáncolás – lejtők keresztbe szántása→ talajlehordás ellen
– talajvédő növénytermesztés → vetésforgót alkalmaz, megfelelően öntöz és körültekintően adagolja a vegyszereket
– erdősávok telepítése → szélerózió megakadályozása
– trágyázás → növények által felvett tápanyagok pótlása
A növényvédő ellenszerek gyakran nem csak a kártevőket, hanem azok természetes ellenségeit is elpusztítják. Az öntözés növeli a kilúgozást, vagy másodlagos elszikesedést okoz. A talajok szennyezése közvetett, a szennyező anyagok a levegőből ülepednek ki és a vizekkel szivárognak a talajba, a talaj savanyodását, nehézfémek feldúsulását okozzák.
Dokucsajev a nagy éghajlati és növényövek (zónák) szerint alakította meg a Talaj-zónák első tudományos osztályozását. Felismerte a talaj és a növény közötti kapcsolatot.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Ipar   » Arab országok gazdasága   

Nem hasznosHasznos (+1 pont, 1 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor