A térképek csoportosítása jelrendszerük alapján

1. Síkrajz: vízrajz, települések, vasutak, vezetékek, növények, határok ábrázolása

2. Domborzati rajz:

1. Színek: (barna, zöld, kék): a magasság és a tengermélység növekedést ábrázolják. Minél magasabb a hegy vagy minél mélyebb a tenger, annál sötétebb színt használnak. A szintvonalak közti részt festik ki.

2. Árnyékolás: a térkép domborzatrajzait árnyékolással szemléletesebbé lehet tenni. Mivel ha csak árnyékolunk, a magasság és a lejtés nem egyértelmű, ezért gyakran kombinálják a szintvonalas vagy színfokozatos ábrázolással. (Az árnyékot vető domborzatra a fényforrás szöge 45°)

3. Szintvonalak: Szintvonalnak az azonos tengerszint-feletti magasságokat összekötő, önmagába visszatérő barna színű görbe vonalakat hívjuk. Meredekebb domborzaton sűrűbben, enyhébben emelkedőn ritkábban helyezkednek el. Alapszintvonalak 5-10 méterenként, minden ötödiket megvastagítják. Az eséstüske a lejtés irányába mutat.

4. Csíkozásos módszer

3. Névrajz: domborzati elemek, vizek, települések, területek neveit és adatait tartalmazza.

Felmérési térkép:

• Topográfiai

• Általános, Földrajzi (atlasz 18-19. old.)

• Helyrajzi (ez nemtommilyen de nagyvalószínűséggel pontolyan…)

• Vízrajzi (54-55)

Tematikus térképek (szaktérképek):

• Gazdasági (34-35)

• Növényzeti (61/b)

• Úti (autós) (ilyet nem találtam az atlaszban)

• Barlang (meg ilyet se, de szerintem adja magát)

• Vallási

• Időjárási

• Szerkezet – morfológiai térkép

Egyéb:

• Dombortérkép

• Földgömb

• Éggömb

• Csillagtérkép

• Turista

• Autós

• Információs (ahol leírják, hogy egy faluban melyik templomot nézd meg, és hogy juss, oda úgy, hogy előtte meglátogatod a környék egyetlen és felújított ó-reneszánsz-barokk vízköpőjét)

Közös jellemzők:

Atlaszokban vannak (ehe ehe)

Saját, speciális, minden térképre jellemző jelrendszer (ún. jelkulcsban feltüntetve)

A jelek lehetnek alaprajz szerint ábrázoltak (város), meghatározott alakúak (vasút), és magyarázójelek (feliratok)

A síkrajzú térképek a természetes és mesterséges tereptárgyakat jelekkel ábrázolja (forrás, kút, út…)

A domborzatot többféleképpen rajzolhatják: Színfokozatos (kék-zöld-barna), szintvonalas, árnyékolt (általában együtt az előbbiek valamelyikével)

 (bővebb felvilágosítás és ábrás magyarázat az atlasz 2. oldalán)

Méretarány: az a kicsinyítési arány, amely megmutatja, hogy a térképen az egy centiméter a valóságban mennyi centiméter (1: 100 000, tehát 1cm = 100 000 cm, vagyis 1 km)

Nagy méretarányú, részletes térkép 1: 500 – 100 000

Közepes méretarányú: 1: 100 001 – 500 000

Kis méretarányú: 1: 500 001 – 200 000 000

Kétféle hálózat fordulhat elő a térképeken egy olyan keresőháló, amely általában A betűnél kezdődik és pontott van vége, illetve egy földrajzi fokhálózat [északi szélesség, keleti hosszúság satöbbi].

Megjegyzés:

• a keresőháló turistatérképeken mérésekre is alkalmas, egy kocka általában megegyezik egy négyzetkilométer területtel (tehát egy éle egy kilométer…)

• szintvonal: az azonos tengerszint feletti magasságú helyek pontjait összekötő, önmagába visszatérő görbe. (alap és főszintvonalak)

• Atlasz := Steifel földrajzi atlasz, az a nagy kék meg zöld…

• Szerencsére a méretarány szerinti beosztás mindenhol másféle

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!