Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Vulkánok

Beküldő: adminszamalk
Földrajz tételek

Fogalmak:

Magma: A köpeny felső vagy a kéreg alsó részében keletkező kőzetolvadék, amely a nyomás hatására törekszik a felszín felé.
Láva: Felszínre jutó magma. A magma és a belőle keletkező láva kémiai összetétele azonos, mégis a belőlük keletkezett kőzetek az eltérő kihűlési körülmények miatt eltérnek. (Hosszú kihűlési időszak esetén a keletkező kristályok mérete jóval nagyobb lesz.)
Tufa: A felszínre kerülő vulkáni hamuból keletkezik. Szemcsemérete nagyon változó, az alapanyagban ráadásul a vulkáni bombák is belekerülnek. A tufa porózus szerkezete miatt könnyű és a kőzetek között puhának számít. (jól faragható- lásd Tokaji borospincék.)

Vulkánok típusai:

Robbanásos vulkánok: Kevés lávát viszont igen sok gőzt és gázt termelnek. Ezek robbanásszerűen áramlanak ki a kürtőből, hamut és kődarabokat sodorva magukkal. Előfordul, hogy a vulkáni krátert nagy részét is lerobbantják, ekkor kalderák keletkeznek. Pl. Krakatau, Volcano, Mt. Pelée

Kiömlési vulkánok: Csak lávát termelnek, robbanások, hamu nincs. Pl. Hawaii, vagy az óceáni hátságok területe

Vegyes típus: Mindkét típus anyagait termeli. A vulkáni működés gőz és gázkitörésekkel kezdődik, majd törmelékszórással folytatódik, végül lávaömléssel zárul. A felépülő vulkáni kúpban a tufa és láva rétegek váltogatva fordulnak elő, ezért nevezzük őket rétegvulkánoknak. Pl.: Vezúv, Etna, Stromboli

A vulkánosság előfordulási helyei:

A) Lemezszegélyekhez kötődő vulkanizmus:

a) Fiatal hegységrendszerekhez és mélytengeri árkokhoz kötődő vulkánosság:

  • Csatornás vulkánok, vagyis egy csatorna egy vulkán. A vulkánok jól elkülönülnek egymástól.
  • A vulkánok kovasavban gazdag ún. savanyú lávát produkálnak.
  • A vulkáni kúp meredek oldalú, gyakran réteges szerkezetű ún. rétegvulkán, anyaguk főleg andezit és riolit.
  • Gyakori a robbanásos működés és a tufaszórás.
  • A vulkánok működése rendszertelen, jelentős mennyiségű vízgőz távozik a kráterből.
  • Azokon a területeken fordul elő, ahol az óceáni lemez a kontinentális alá bukik, (Ezért sok a vízgőz, hiszen a tengeri üledékek sok vizet tartalmaznak.), vagy ahol óceáni az óceáni alá.
  • Pl.: Andok, Japán

b) Óceáni hátságokhoz kötődő vulkáni működés:

  • Hasadékvulkánok, vagyis nincs elkülönült vulkáni kúp, vagyis egy hasadék mentén mindenütt ömlik  ki a láva.
  • Kovasavban szegény ún. bázikus láva feltörése.
  • Lapos lejtőjű vulkánok, anyaguk elsősorban bazalt
  • Nincsenek jelentősebb robbanások, hiányzik a tufaszórás, és a vízgőzkibocsátás sem jelentős.
  • A vulkánok egyenletesebb működésűek, gyakran szinte folyamatos.
  • Az egymástól távolodó lemezszegélyekhez kötődik, óceáni hátságokhoz pl. Atlanti hátság (felszínre került része Izland), illetve ezek szárazföldekre átnyúló folytatása pl. Kelet-Afrikai-árok

B) Lemezszegélyekhez nem köthető vulkánok:

Ezek a vulkánok rendezetlen szórtsággal bárhol előfordulhatnak a lemezek belsejében is. Részben annak köszönhetőek, hogy a kéregben is lehetnek olyan mélyebb törések, amelyek lehatolnak az olvadt anyagig, és mellettük az feltörhet.

A másik csoport a gomolyáramlásoknak köszönhetik kialakulásukat. A gomolyáramlások a köpenyből l indulnak, nagyon hosszú ideig megőrzik helyüket, ezért átolvasztják a kérget. Mivel a kéreg közben mozog ezért az adott vulkán egy idő után elveszti utánpótlását, kialszik, de kicsivel odébb újabb vulkán keletkezik. Ezért ezeken a helyeken vulkánsorok jönnek létre, ahol a jelenleg aktív vulkántól távolodva egyre korosabb vulkánokat találunk. Pl. Hawaii-szk.

Mivel az óceáni kéreg vékonyabb, tehát könnyebben átég, ezért ez a típus itt fordul elő. A vulkánok zöme azonban nem éri el az óceán felszínét, ezért szigetek nem minden esetben alakulnak ki belőlük.

Vulkáni utóműködések:

A vulkán kihűlése után még sokáig szolgáltat különböző anyagokat kissé csendesebb formában. Különböző anyagú és hőmérsékletű  gázok és víz törhet fel, a vulkán kialvása után akár évmilliókkal is.

Fajtái:

Iszapvulkánok: Aktív vulkánok mellet is előfordulhatnak. Anyaguk a vulkánból feltörő víz valamint a kidobott hamu keveredéséből kialakult sár, amit a feltörő gázok” rotyogtatnak”. Nem minden iszapfortyogó vulkáni eredetű, laza, bomló anyagú talajok esetén vulkánoktól függetlenül is létrejöhetnek.
Szolfatárák: A vízgőz mellett kénvegyületek, főleg kénhidrogén és kén-dioxid tör fel. Nevét az olaszországi Solfatara-kráterről kapta. Gyakran nagy mennyiségű kén válik ki ezeken a területeken.
Fumarolák: Különböző kémiai anyagokkal szennyezett gőzfeltörés. Ha alacsonyabb a hőmérséklet, akkor helyette hévforrások alakulnak ki.
Mofetták: Széndioxid feltörés. Ha vízzel keveredik akkor savanyúvizek alakulnak ki. Erdélyben borvíznek, a Mátrában csevicének nevezik.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A Kárpát medence földtörténete   » Energiatermelés   

Nem hasznosHasznos (+20 pont, 22 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor