Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A kommunikáció (Informatika Tételek)

Beküldő: adminszamalk
Informatika tételek

A kommunikáció általános modellje.

Mai információs és kommunikációs technológiák

Közhasznú információs források és használata (gyakorlati vonatkozás információ keresés)

A Shannon-Weaver kommunikációs modell fejezte ki először, hogy a kommunikáció a fogalom legátfogóbb értelmében információtovábbítás, függetlenül az információtovábbító és –befogadó, valamint a jel és a kód természetétől.

A kommunikáció legalább két felet feltételez, amelyek közösen kialakított csatornán kommunikálnak egymással. A kommunikációs csatorna nagyon sokféle lehet: levegő, telefonvonal, rádióhullám, fény. (Bár az utóbbi kettő is a levegőben terjed.)

A kommunikáció folyamata:

Információ-forrás –           adó –     információközlő csatorna –            vevő –    rendeltetési hely

Üzenet           jel                                                vett jel        üzenet

A kommunikációban az üzenet kibocsátója, a közlő, valamint a befogadó, aki a közlést kapja, játszák a főszerepet. A közlés tartalma, értelme a hír, üzenet. Az adó ezt az üzenetet jellé alakítja, amely a csatornán jut a befogadóhoz. Az adó működése gyakran a kódolási folyamatot is magába foglalja. Ugyanígy a vevő végzi a dekódolást. A kommunikátor az üzenetet valamilyen formában továbbítja, majd a befogadó ezt megfejti, dekódolja. A kommunikáció csak közös kódban folytatódhat. Azt a közeget, ahol az adatok áramlanak kommunikációs csatornának hívjuk.

(Példa: A és B ember beszélget? )

Az üzenet mindig adatotokat tartalmaz. A tárgyaknak mérhető és nem mérhető, számunkra fontos tulajdonságait adatnak nevezzük.

Egy tárgynak sok tulajdonsága – adata – lehet, amelyek együttesen kizárólag az adott tárgyat azonosítják.

Önmagában az adat nem közöl semmiféle ismeretet. Például, ha valamely tárgyról csupán azt az információt kapjuk, hogy kettő, az adat jelentését nem tudjuk értelmezni. Persze, ha ismernénk a kérdést, amire ezt a választ kaptuk, akkor az adat már értelmet nyerne.

Definíció

Az adat a tényeknek és elképzeléseknek nem értelmezett, de értelmezhető formában való közlése. Az adat tehát nem értelmezett ismeret.

Ahhoz, hogy a közölt adatot vagy adatokat értelmezni tudjuk, valamiféle környezetbe kell helyezni.

Definíció

Az agyunkban tárolt adatokat nevezzük ismeretnek.

A gondolkodás során az agyunkban tárolt adatok között összefüggéseket teremtünk, és ezen összefüggésekből kombinálva újabb adatokat állítunk elő. Az új adatokat információnak nevezzük.

Definíció

Információnak nevezzük az adatokon végrehajtott gondolati műveletek eredményét. Az információ értelmezett ismeret.

Más megfogalmazás szerint az információ hírt hordozó jelek tartalmi jelentése, bizonytalanságot szüntet meg, új ismeret hordoz. A kommunikáció során mindig információt akarunk közölni, amit adatok közlésével valósíthatunk meg.

Definíció: Az információközlés formai szabályainak összességét szintaktikai szabálynak nevezzük. A közlés tartalmi egyezményére vonatkozó szabályok összessége a szemantikai szabály.

Szintaktikai szabályok például a magyar nyelv használatának szabályai, a mondatképzés, a szórend, stb.

Szemantikai szabályok az egyes szavakhoz rendelt fogalmak.

Az információt különböző okokból (például, hogy illetéktelenek ne férjenek hozzá) kódolni szokták. A kódolás azt jelenti, hogy a bevitt adatokat valamilyen rendszer szerint átalakítják, és a továbbiakban a kódolt adatokkal dolgoznak.

A kódolás legegyszerűbb változata az ún. titkosírás, amelyben például a betűk helyett az ábécében elfoglalt helyük szerinti számokat használnak. Elméletileg bármit kódolhatunk, a gyakorlatban ez attól függ, hogy mit akarunk kezdeni a kódolt információval. A mai világban legtöbbször a gyorsabb továbbítás és a titkosírás érdekében kódoljuk az információt.

Definíció

A kódolás valamely információ átalakítása egyezményes jelekké. A kód megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszer, amellyel valamely információ egyértelműen meghatározható. Dekódoláson a kódolt információ visszaalakítását értjük.

A digitális technikában az átalakítás feltétele olyan egyezményes előírás, amely minden jelhez (például számokhoz vagy betűkhöz) egyértelműen hozzárendel egy meghatározott bináris jelet. Az ilyen előírást kódnak, a hozzárendelés folyamatát kódolásnak nevezik.

A számítógép csak kódolt formában érti meg az üzeneteinket, és az ő üzeneteit is csak dekódolva érthetjük meg.

A jel valamely fizikai (kémiai) mennyiség értéke vagy értékváltozása.

Jeleket használunk az információ továbbítására. A fizikában kétfajta jelet különböztetünk meg. Az egyik a folytonos, ún. analóg jel, a másik a diszkrét, úgynevezett digitális jel. Az analóg jel folytonos, értelmezési tartományában tetszőleges értékeket felvehet. A digitális jel értékei diszkrétek, csak meghatározott értékeket vehet fel.

Az analóg és digitális jelek mellett megkülönböztetünk analóg, illetve digitális kijelzést. Az analóg kijelzésen általában a mutatós műszereke kijelzési módjait értjük (például a faliórák), míg a digitális kijelzésen a számokkal való megjelenítést (például a digitális órák). A digitális számítógépek olyan elektronikus számítógépek, amelyek csak két állapotot ismernek. A két állapotot logikai igaz, illetve logikai hamis értéknek nevezzük. A kétállapotú jellemzőt bitnek nevezzük. A bit az angol binary digit (bináris jegy) rövidítése.

Egy bitnek két értéke lehet: 0 vagy 1.

A számítógépek az adatok digitálisan kódolt formáját, az ún. bitsorozatokat képesek feldolgozni. Bitsorozaton a 0-k és 1-esek meghatározott hosszúságú sorozatát értjük. Például az 11100111 alkotja a 8 bit hosszúságú bitsorozatot.

Egy bájtnak nevezzük a 8 bithosszúságú bitsorozatot. A byte szó az angol By Eight (nyolcasával) szavakból származik.

Ahhoz, hogy a számítógép számára az információt érthetővé tegyük, kódolni kell, azaz a számítógép számára érthető bitsorozattá kell alakítani. A számítógép csak számokkal tud dolgozni, ezért a szöveges információt kódolni kell. A számítástechnikában nemzetközileg elfogadott kódrendszer az ASCII (American Standard Code for Information Interchange) és az EBCDIC (Extended Binary Code Decimal Interchange Code) kódrendszer.

Az ASCII-kódrendszer az angol ábécé kis-és nagybetűit (a-tól z-ig), a számjegyeket (0-9), néhány írásjelet (!,?,+,%,*, stb.), vezérlőjeleket és speciális karaktereket tartalmaz.

A 256 különböző jel az egyes nemzeti karakterkészletek eltérése miatt kevés az egységes kódrendszer kialakítására, amelyben minden nemzet sajátos karakterei ugyanazzal a kóddal szerepelhetnének. Ezt a problémát oldja meg az UNICODE karakterkészlet, amely 16 biten tárolja a jeleket, így összesen 216 különböző karakter tárolására nyílik mód. Az UNICODE-karakterkészlet első 128 karaktere megfelel az ASCII-kódnak, így azzal felülről kompatibilisnek tekinthető.

Az információ megjelenési formái: beszéd, írott vagy nyomtatott anyag, hírközlés (füstjelek, rajz, dobszó, stb.), számítógépes adatbank, telekommunikációs, CD.

Az ősemberek még csak különböző hangok útján kommunikáltak egymással, majd kialakult a beszéd, a nyelvek.

Az információ továbbításának módja a történelem kezdetén a beszéd volt.

Az információ következő formája a jel volt. Az ókori Egyiptomban jeleket (hierogrifákat ) használtak az üzenetek továbbítására.

Az ékírás, majd az írás (betűk, számok) a XX. századig az információ legfejlettebb  formája lett. Külön meg kell említeni a piktogramokat, amelyek kis képek meghatározott jelentéssel. (Ilyenekkel találkozunk a pályaudvarokon, repülőtereken, stb.)

A képírás, majd a betűírás kialakulásával az írott szöveg lett a fő információhordozó. A nyomtatás (Gutenberg) megjelenésével kezdődhetett el az információ tömeges átvitele, tárolása.

A fejlődés következő állomása a beszéd átvitelére alkalmas eszközök feltalálása volt. A Morse-féle távírók, a telefonok, majd az elektromosság fejlődésével a rádiók voltak azok az eszközök, amelyek már képesek voltak a beszéd tömeges átvitelére is.

A televízió a hang és a képi információ tömeges átvitelére is alkalmas.

Ma az információt főként rádióhullámok, elektromos jelek útján továbbítják. A mai modern világban az információ komoly érték lett, amely az gazdaság és politika minden területére hat. Információs hatalmak születnek (a médiumok: sajtó, rádió, televízió), amelyek nagyban befolyásolják egy ország életét. A számítógépes hálózatok, telekommunikációs rendszerek már hozzátartoznak napi életünkhöz. Kommunikációra használhatjuk az e-mail, irc, chat programokat. Ezekről (előny, hátrány) lehet picit beszélni.

Mai közhasznú információ források: újságok, folyóiratok, könyvek (könyvtárak), rádió, tv, Internet, on-line adatbázisok.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Nagy kapacitású háttértárolók   » A hálózatok hardver elemei   

Nem hasznosHasznos (+21 pont, 27 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor