Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A kommunikációs modell

Beküldő: adminszamalk
Informatika tételek

A kommunikáció fogalma

Kommunikáció – az információ, vagy az üzenet átvitele az egyik helyről a másikra

A kommunikációhoz az alábbi fő elemek szükségesek:

  • adó – a jelek továbbítására szolgáló berendezés, az információforrás helyén
  • vevő – a jelek vételére szolgáló berendezés, azon a helyen, ahol szükség van a küldött információra
    • összeköttetés – az adó és a vevő közti közeg, amely átviszi, közvetíti az üzenetet

Zaj: a közleményhez keveredő, zavaró jel. Minden olyan jelet, ami nem része az információnak, zajnak tekintünk.

Zaj elleni védekezés:

  • Analóg jel esetén: zajszűrés, szigetelés. Például a hang esetében hangszigetelés, elektromos jel esetében elektromágneses szigetelés. Cél a jel/zaj arány növelése
  • Digitális jel esetén: hibajavító eljárásokat és ellenőrző bitek használnak.
  • Általában redundanciával lehet védekezni , hibákat javítani.

Redundancia:

  • Minden  információ tartalmaz ismétlődő jeleket.
  • Az adatmennyiség jóval nagyobb, mint az információmennyiség.
  • Ez az alapja a tömörítésnek.
  • A redundáns adathalmazban a hibák nagy valószínűséggel javíthatók-annál biztosabban minél nagyobb a redundancia.

A kommunikáció főbb jellemzői

–        sebesség: az a sebesség, amivel az üzenet terjed. A futárok idejében az ember, vagy a ló sebessége volt. Később ezt a vonat és egyéb közlekedési eszköz megnövelte, míg manapság az elektromos és optikai kommunikáció idején elérte a természettörvények által megengedett maximális értéket, azaz a fény sebességét.

–        hatótávolság: az a legnagyobb távolság, amelyen az adott módszerrel a kommunikáció történhet. A füstjelek pl. két közeli hegycsúcsot kötöttek össze, míg ma a műholdas közvetítés az egész világot.

–        adattömeg: azon információ praktikus mennyisége, amit egy üzenettel át lehet vinni. Ezt gyakorlati okok korlátozzák. A szóbeli üzenet néhány mondat, a füstjelek is csak egyszerű üzenetek átvitelét teszik lehetővé. Az elektronikus eszközökön átvihető üzenet mennyisége is korlátozott.

A kommunikációs technikák fejlődését az ösztönözte, és ösztönzi ezután is, hogy egyre nagyobb adattömeg átvitelére van szükség egyre rövidebb idő alatt. A fejlődés oda vezetett, hogy a sebesség és az adattömeg helyett egy új paramétert, az adatátviteli, vagy információátviteli sebesség fogalmát vezették be.

–        adatátviteli sebesség: az átvitt adatmennyiség (információ) és az átviteléhez szükséges idő hányadosával definiált mennyiség. A kommunikációban az adatátviteli sebesség az egyik legfontosabb paraméter, mivel ez határozza meg az adás és a vétel fizikai módját és technikáját és viszont.

A kommunikációs folyamatok típusai

–        A résztvevők száma szerint

  • Két ember közötti kommunikáció
    A közvetlen emberi kommunikáció során általában személyes kontaktus alakul ki a résztvevők között, akik így könnyebben és biztosabban dolgozhatják ki a viszonyulási stratégiájukat.
  • Tömegkommunikáció
    • a befogadók földrajzilag szétszórtan helyezkedhetnek el
    • számolni kell bizonyos kulturális különbségekkel
    • a sokaság heterogén összetétele miatt nem lehet szó szervezettségről, csupán egy laza kohézió köti össze a résztvevőket

–        Az üzenet kódolásának jellege szerint

  • Verbális kommunikáció
    A verbális kommunikáció alapja a nyelv, eszközei a beszéd és az írás.
  • Nem verbális kommunikáció
    A nem verbális kommunikáció eszközei látszólag csak másodlagos, kiegészítő kommunikációs eszközök, valójában a verbális kommunikáció eszközeivel egyenértékűek:

    • mimika
    • tekintet
    • mozgásos kommunikáció
    • gesztusok
    • testtartás
    • kulturális szignálok
    • írásjelek

–        A közvetítő csatorna szerint

  • Primer csatorna
    üzenet közvetítésében nem vesz részt egyetlen technikai eszköz sem (az üzenettovábbító közeg csupán a levegő).
  • Szekunder csatorna
    a közlőnek vagy a befogadónak valamilyen technikai eszközre van szüksége ahhoz, hogy a kommunikációs interakció létrejöjjön. A szekunder csatorna esetében a kommunikációs aktus résztvevői többnyire térben és időben is távol vannak egymástól (tipikus szekunder csatorna: újság, plakát).
  • Tercier csatorna
    mind a közlő, mind a befogadó technikai eszközt vesz igénybe az üzenet továbbításához, illetve fogadásához (tipikus tercier csatorna: televízió, rádió, telefon, számítógép).


Elektronikus kommunikáció

Az elektronikus kommunikáció az a módszer, mellyel a különféle információt elektromos energia formájában, a fény sebességével közölnek. Az eredeti információt (hang, fény, mechanikai energia,…) tehát előbb mindig át kell alakítani elektromos energiává, amit azután vezetékeken, kábelen továbbítanak, vagy elektromágneses hullámok formájában a térbe sugároznak. A vevő az elektromos energiát visszaalakítja eredeti (vagy más, az ember vagy a feldolgozó gép által értelmezhető) formájába.

Kommunikációs folyamat a mobiltelefon haszálatakor:

A kommunikáció irányától függ, hogy ki az ADÓ és a VEVŐ.

Közlemény az, amit a telefonba beszélünk.

Jelátalakító:a készülékben levő mikrofon + hangszóró.

Csatorna: az  elektromágneses mező, amin a rádióhullámok haladnak.

Kommunikáció az Interneten

–        E-mail, levelezőlista, vitacsoport

–        IRC – Az Interneten keresztüli valósidejű “beszélgetés”

Számítógép segítségével, a számítógép-hálózaton keresztül, kettő vagy több felhasználó között történő valós idejű szöveges kommunikáció. A felhasználók által begépelt üzenetek a csevegésbe bekapcsolódott minden felhasználó képernyőjén megjelennek.

–        Netphone – telefonálás az interneten keresztül

–        Telnet – a saját számítógépéről be tud jelentkezni egy másik (mindegy, hogy a világ melyik részén lévő) számítógépre. A klasszikus (és legkevésbé gyakori) felhasználás, hogy ha például külföldön van, bármelyik gépről be tud jelentkezni az Internet szolgáltatója gépére, és el tudja olvasni a leveleit, új leveleket tud írni stb., anélkül, hogy nemzetközi telefonhívást végezne.

–        Webkamera

–        Videokonferencia

Elektronikus levelezés

Az elektronikus posta (e-mail) olyan rendszer, amelynek segítségével más felhasználók számára fájlokat vagy üzeneteket küldhetünk. A küldő és a fogadó fél azonos vagy különböző típusú számítógépeken dolgozhat. Az elektronikus posta hasonlóan működik a mindennapi életben már megszokott postai szolgálathoz. A hálózathoz csatlakozó felhasználók mindegyikének saját postaládája van. Amikor ide valamilyen postai küldemény érkezik, az mindaddig ott marad, amíg el nem olvassuk és ki nem töröljük. A hagyományos postához hasonlít az is, hogy a felhasználó számára csak akkor tudunk üzenetet küldeni, ha ismerjük a címét. Ha a postai rendszer valamilyen oknál fogva nem képes az üzenet kézbesítésére, akkor mindent megtesz annak érdekében, hogy azt a küldő félhez visszajuttassa, bár félrecímzett üzenet esetében előfordulhat, hogy az üzenet útközben valahol “elveszik”.

Az elektronikus posta azonban nemcsak arra alkalmas, hogy az ismerőseinkkel levelezzünk, hanem iratok továbbítását, könyvek elektronikus változatának megszerzését is biztosítja, mint az elektronikus újságokhoz való bejelentkezést, vagy egyéb olyan információ megszerzését, amit számítógépeken tárolnak. Az elektronikus posta segítségével még adatbázisokban is lehet keresni. Ha az e-mail segítségével üzenetet akarunk küldeni, akkor ismernünk kell a fogadó címét, valamint azt, hogy a különböző témacsoportokba vagy elektronikus sajtóba bejelentkezzünk.

Levelezőprogramok: Eudora, Microsoft Exchange, Pegazus-mail, Microsoft Outlook és Outlook Express, Netscape Mail, stb.)

A bemenő és kimenő információ többnyire szöveg formátumú (a mellékletek lehetnek kép hang formátumúak is), a kódolást és dekódolást a levelezőprogram illetve a kapcsolódást biztosító protokollok és hardver elemek végzik, az átviteli közeg az Internet.

Az elektronikus levelezés mechanizmusa

A levél megírása a feladó levelezőprogramjának a szövegszerkesztőjében történik, melyet a feladó elküld. A címzett a megérkezett levelet a saját levelezőprogramjában olvassa el. A két esemény egy sereg programot hoz működésbe, melyek a levél kézbesítését végzik az Interneten keresztül. Most ezt az utat próbáljuk megismerni.

Levél küldése

A levelezőprogram a megírt levelet általában nem közvetlenül a címzettnek adja, hanem egy úgynevezett SMTP szervernek adja át. Előfordulhat, hogy a messzi túloldal felé vezető út zsúfolt, esetleg műszaki probléma akadályozza a gyors, azonnali kézbesítést. Ez esetben szerencsés, ha a levél nem a felhasználó gépén várakozik növelve ezáltal a felhasználó költségeit, hanem egy állandóan Internetre kötött számítógépen. Ez az SMTP szerver. Az ő feladata, hogy a levelet továbbítsa, vagy az esetleg sikertelen levélküldést újra-újra próbálja. Az SMTP a Simple Mail Transfer Program angol elnevezés rövidítéséből ered, mely egyszerű levéltovábbító programot jelent. Ahhoz, hogy az SMTP szolgáltatást igénybe vehesse a levelezőprogramunk, vagyis képes legyen levelet küldeni, be kell állítanunk az SMTP szerver címét. Ezt az Internet szolgáltatónktól vagy a rendszergazdánktól kell megkérdezni.

Az SMTP szerver kikeresi a neki átadott levélből a címzett e-mail címét és átadja a levelet célcímen működő SMTP szervernek. Az ottani SMTP szerver beteszi a címzett személy postaládájába az általunk küldött levelet.

Levél fogadása

A felhasználó gyanítja, hogy új levele érkezett, ezért megnézi a postaládáját, az ott lévő új leveleket letölti a saját gépére. A postaláda általában nem a felhasználó saját gépén található, hanem az Internet szolgáltatónál egy erre a célra üzembe helyezett számítógépen.

A beérkezett levelek saját számítógépre történő letöltése hálózaton keresztül történik egy POP3-nak (Post Office Protocol — Postaláda Protokoll) vagy IMAP-nek (Internet Message Access Protocol — Internet Üzenet Hozzáférés Protokoll) nevezett protokollon keresztül. A saját gépünkön található levelezőprogramban be kell állítanunk annak a gépnek a címét, amely a beérkezett leveleinket tárolja. Ki kell választanunk a letöltéshez használt hálózati protokollt is, mely POP3 vagy IMAP általában.

A beérkezett levelekhez, mint a hagyományos levelesládánkhoz nem férhet hozzá bárki, csak az, aki ki tudja nyitni. A postaládánkhoz egy jelszó tartozik, csak annak adja át a szerver a beérkezett leveleket, aki ismeri a levelesládánkhoz tartozó jelszót. A jelszót és a fiókunk nevét általában az Internet előfizetés megkezdésekor kapjuk meg az Internet szolgáltatónktól.

A beérkező leveleinket tároló szerver címét az Internet szolgáltatónktól vagy a rendszergazdánktól kell megkapnunk. Tudnunk kell azt is hogy melyik protokollt lehet használnunk. A POP3 vagy IMAP szerver nevét és a levelesládánk nevét a levelezőprogramunkban be kell állítanunk.


Hálózati etikett

A világháló egy hatalmas szellemi értéket képviselő rendszer. Éppen ezért a felhasználóinak vállalniuk kell azokat az írott és íratlan szabályokat, amelyek a hálózat ésszerű, és egymást nem sértő használatát szolgálják. A cél nem a felhasználás korlátozása, hanem a lehetőségek teljes körű és biztonságos kiaknázása.

Az Internet közösség etikátlannak és elfogadhatatlannak tart minden olyan cselekvést, amely arra irányul, hogy valaki

–        megpróbáljon jogosulatlanul hozzáférni az Internet erőforrásaihoz,

–        más célra használja az Internetet, mint amire felhatalmazást kapott,

–        megzavarja az Internet működését,

–        pazarolja az Internet emberi és fizikai erőforrásait,

–        tönkretegye vagy megbontsa a számítógépes adatbázisok sértetlenségét,

–        megsértse a személyiségi jogokat, betörjön mások magánéletébe.

Levelezési etikett

A papíralapú levelezésnek közismertek a szabályai. Ezeket lényegében az elektronikus levelezés során is be kell tartanunk, még akkor is, ha elmondható, hogy az elektronikus levelezés sokkal kevésbé formális, mint a hagyományos, tehát a konvenciókhoz kevésbé kötelező ragaszkodnunk, például magyar nyelven gyakoribb a tegeződés. Mindazonáltal kinek-kinek magának kell megítélnie, hogy milyen mértékben él ezzel a szabadsággal.

  • Mivel a levelezés lényeges kérdése a gyorsaság, ne várakoztassuk sokáig partnerünket, legalább egy sort küldjünk neki, miért nem válaszolunk.
  • Mindig (és lehetőleg a leginformatívabb módon) töltsük ki a Subject (tárgy) rovatot.
  • Az automatikus válaszfunkció segítségével idézhetjük levelezőpartnerünk levelét, így az biztosan tudja, mire válaszoltunk.
  • A csupa nagybetűs szöveget sokan KIABÁLÁSNAK (screaming) érzik és nehezebben is olvasható, mint a kisbetűs vagy a vegyes (kisbetűket és nagybetűket egyaránt használó) szöveg.
  • Mivel a levél különböző átjárókon (gateway) keresztül jut el a címzetthez, és ezek nem mindegyike tudja megfelelő módon kezelni az ékezetes betűket, ezért célszerű ékezet nélkül írni; külföldre minden esetben. Használhatunk ún. repu:lo” e’kezetet is. Ne írjunk 65-70 karakternél többet egy sorba! Ne írjunk soremelés nélküli, lezáratlan sorokat, mert ezeket sok rendszer nem tudja kezelni!
  • Hasznáhatunk érzelmeink kifejezésére “érzelmi jeleket”

–        🙂 Normál mosoly, gúnyos vagy vicces kijelentés esetére.

–        😉 Kacsintó mosoly kacér vagy gúnyos megjegyzéshez.

–        🙁 Szomorúság.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Elektronikus levelezés (e-mail) (Informatika tételek)   » Memóriák   

Nem hasznosHasznos (+31 pont, 47 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor