Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A Modern Információs Társadalom jellemzése

Beküldő: adminszamalk
Informatika tételek

Jellemezze az Információs társadalmat, mint történeti-fejlődési folyamatot! Mutasson rá a Föld fejlett, és kevésbé fejlett országai (társadalmai) közötti főbb különbségekre!

Definiálja az Információs Társadalmat, mint folyamatot, és mint állapotot! Beszéljen az információ szerepéről az Információs Társadalomban! Mutassa be példákon keresztül az Információs Társadalom pozitív gazdasági-, szociológiai- és pszichológiai hatásait és jellemzőit! Beszéljen az Információs Társadalom negatív jellemzőiről és hatásairól!

Az Modern Információs Társadalom jellemzése

Az információs társadalom, politikai és társadalmi behatárolása

Napjaink vezető, befolyásos gazdasági- és politikai társadalmai, túllépve az ipari társadalmak fejlődési szakaszán, egy minőségében új társadalmi berendezkedés felé haladnak, az információs társadalom állapota felé. De miközben az általános fejlődést azzal jellemezzük, hogy haladunk az információs társadalom felé, arra is kell gondolnunk, hogy ez jó esetben is csak a világ népességének 25-26 százalékára vonatkozik, azaz azokra a fejlett társadalmakra, ahol magas fokú a szellemi erőforrásoknak a társadalomban, ezen belül a gazdaságban való hasznosulása. Tehát a Föld össznépességének csak a negyedére vonatkoztatva beszélhetünk információs társadalomról. A társadalomtudósok elsősorban a Nyugati Világ társadalmait jellemezik az információs társadalom fogalmával. Ezen országokban a társadalom minden területén (civil szféra, gazdaság, politika), az információs és kommunikációs eszközök fejlődésével (eszközök, folyamatok automatizálása, számítógépes vezérlése) és széles körű elterjedésével, lehetségessé vált az információs technológiák (táv- és hírközlés, számítástechnika) könnyű és biztonságos, a széles tömegek számára is elérhető alkalmazása. Az alábbiakban, amikor az információs társadalom jellemzőit, próbáljuk meghatározni, akkor elsősorban ezekre az országokra és társadalmaikra gondolunk.

Pozitív hatások, jellemvonások:

Definíció: Információs társadalom, mint folyamat. Információs társadalom, mint állapot.

Mivel a teljes körű információs társadalom kialakulásának folyamata még nem zárult le, igen nehéz egyértelműen definiálni az információs társadalmat, és meghatározni a lényeges jellemvonásait. Célszerűbb az információs társadalmat folyamatként jellemezni mintsem, mint meglévő kikristályosodott állapotként leírni. Ha megpróbáljuk a főbb fejlődési jellemzőket meghatározni, akkor elmondhatjuk, hogy a mai „információs társadalom” az emberi együttélés új módja, ahol az információ központi szerepet foglal el, a társadalom életében és a társadalomi folyamatokban. Ennek az információnak a hálózatba szervezett előállítása, feldolgozása, tárolása, visszakeresése játssza a fő szerepet, és ez az információs hálózat a társadalom minden egyes tagja számára gyorsan és olcsón elérhető. A folyamat infrastrukturális hátterében az információs és kommunikációs technológia és az új információgazdaság áll. Az egymástól független telekommunikáció (táv- és hírközlés) és számítástechnika integrálódása, új minőségi információs szolgáltatások megjelenésével jár együtt: Internet, mobiltelefon, kábeltévé, műholdas közvetítés, videó. És mindez az emberek életének és társadalmi helyzetének a változásában is megnyilvánul. Az információ, az informatika egyre inkább főszereplője a társadalmi-, gazdasági- és a politikai élet minden területének, és fő szerepet játszik a társadalmi szintű döntési folyamatokban.

Gazdasági, műszaki hatások, jellemvonások

A globális számítógépes hálózat kialakulásával lehetővé válik a gazdasági, politikai és társadalmi történések folyamatos figyelése globális szinten is. A világgazdasági szervezetek és cégek a szükséges információkkal birtokukban könnyebben tudnak kidolgozni globális stratégiákat. Az információs hálózatok lehetővé teszik a térbeli távolságok áthidalását, és megváltoztatják a tér és az idő fogalmát. A hálózat (Internet) a gazdasági élet szerves részévé válik ugyanúgy, mint korábban a mechanikus gépek. Megjelennek az intelligens, technikai eszközök, berendezések és gépek, amelyek mikroszámítógépeket tartalmaznak. A számítógépes termelésirányítás és tervezés (CAD) könnyíti a termelési folyamatot, kisebb az egy termék előállításához szükséges nyersanyag-, energia- és munkaóra-ráfordítás. A kereskedelmet jelentősen átalakítja az Internetes reklám, az elektronikus üzletkötés, és a számítógéppel végzett banki ügyletek (E-banking).

Társadalmi, Szociológiai hatások

A szociológiai változások egy része a gazdasági változásokból adódik. Az információs társadalomban a társadalmi munkamegosztás is megváltozik. Csökken a munkavállalók körében az iparban foglalkoztatottak száma, és bővül szolgáltatói szektor aránya, de azon belül is az információkezeléssel foglalkozók arányának növekedése a legjelentősebb. A fizikai munkát végzők számát meghaladja az információs szektorban (szellemi-, szolgáltatói) dolgozók száma, akiknek elsődleges feladata az információk megalkotása, feldolgozása, tárolása és továbbítása, mivel hatalmas információmennyiség kezelése szükséges ahhoz, hogy a társadalom az új, állandóan változó körülmények között működni tudjon. Lehetővé válik a távmunka. Az egyes régiókban, városokban és településeken olyan fejlett távközlési és informatikai infrastruktúra létezik, amely lehetővé teszi a korszerű on-line információs szolgáltatásokra épülő gazdasági, oktatási és kulturális tevékenységet, valamint közhasznú szolgáltatások kialakítását és elterjesztését. Ez az információs infrastruktúra biztosítja a kormányzat (önkormányzat), a non-profit szféra (egészségügy, oktatás, kultúra), a gazdasági szervezetek és az állampolgár közötti korszerű elektronikus információcserét, kapcsolatot. Globális szinten pedig a különböző országok és földrészek lakói közti gyors és hatékony kommunikáció is lehetővé válik, amely a globalizáció világában fontos tényező.

Pszichológiai hatások, jellemvonások

A globális hálózathoz kapcsolódó emberek szabadon, olcsón, gyorsan és szinte azonnal juthatnak hozzá hírekhez, méghozzá több, egymástól független forrásból. Az összes információszerzési mód, a legkülönfélébb emberi foglalatosságok természetes közege, egyre több ember számára az Internet. Emellett a hálózatot használó ember, bonyolult szerteágazó emberi kapcsolatrendszerbe csöppen, egy új virtuális társadalom polgára lesz, amelynek megvannak a jellemző egyedi szociológiai törvényszerűségei, és amely rendelkezik a valóságos emberi társadalmak minden alapvető jellemzőjével, a pozitívakkal és a negatívakkal egyaránt. Ugyanúgy beleütközhet az emberi szűklátókörűségbe, gonoszságba, ugyanúgy megtalálja az emberi jóérzés, barátság, szolidaritás példáit, ugyanúgy lehet társadalmi csapdák áldozata, vagy spontán, önzetlen kezdeményezések részese és haszonélvezője, mint a megszokott valós társadalomban.

Az információ központi szerepének növekedése, az Internet megjelenése és a computerek sokrétű felhasználása mellett, az információs társadalom másik jellemzője az emberek mobilitásának növekedése. Ezt tovább erősíti a saját, feltölthető áramforrással működő, hordozható számítógépek (laptopok), a kisméretű számítástechnikai eszközök, a személyi asszisztensek (PDA) valamint a vezeték nélküli hálózatok és kommunikációs technológiák megjelenése és elterjedése.

Negatív hatások, jellemvonások.

Az információs társadalmi folyamatok termelési alapjait az új gazdaság, az úgynevezett információgazdaság ( hálózati gazdaság) jelenti, amely akárcsak az együttélés más területei erősen globalizálódik, és nagy kockázatokat rejt magában, mivel negatív hatásai, mint például a társadalmi bizonytalanság növekedése, a munkahelyek megszűnése, új  társadalmi egyenlőtlenségeket és feszültségeket szül. A társadalmi és gazdasági élet tervezhetősége csökken, mert a globalizáció logikája az, hogy miközben mindenre és mindenkire hatással van, nem lehet tudni, hogy az egyes események milyen visszaható következményekkel járnak.

A gyors változások miatt az ember, az emberi munkaerő nem tudja követni például a pénz és a munkahelyek globális mozgását. Az információ kizárólagos birtoklása és az információkhoz való egyenlőtlen hozzájutás szintén újabb egyenlőtlenségeket szül.

Az információs társadalom új logikai szervezőelve a hálózatiság: aki benne van a hálózatban, az létezik, aki nincs benne, az nem létezik, és elszigetelődik a főbb gazdasági és társadalmi eseményektől. A Hálózat és az Én szembenállása az, az új erő, ami újraszervezi a társadalmat. A valós tér szerepét egyre inkább az áramlások tere veszi át, a hálózat tere, ahol áramlik mindaz, ami fontos és értékes. A valós és a virtuális egymásba csúszik és egymásra kölcsönösen hat. A szabadabb információáramlás a törvényi szabályozást is felveti, amely három fő területen merül fel: Hardver és szoftver jogi védelme, Adatvédelem, Internetes információterjesztés. A gyorsan elavuló informatikai, távközlési és elektronikai eszközök újrafelhasználása nem mindenhol teljesen megoldott. Ezen „elektronikus szemét” felhalmozódása is nagy veszélyeket rejt magában. A társadalmi gondokat növeli, hogy új globális bűnöző gazdaság jelenik meg, amely végső soron fenyegetheti magát, az információs társadalom egészét.

Összefoglalva, jól látható, hogy aki az információs társadalmat akarja jellemezni, annak két egymáshoz erősen kapcsolódó és csak elméletileg szétválasztható fogalomrendszerben kell gondolkodnia:

1.)      Egyrészt az információs társadalom értékekkel és érzelmekkel telített eszmerendszer,(vízió) egyszerre pozitív és negatív utópia, belevetített vágyakkal és félelmekkel.

2.)      Másrészt, az információs társadalom egy létező társadalmi valóság (folyamat és állapot) összefoglaló megnevezése, ami felváltja az ipari forradalmat követően létrejött modern társadalmat.

Lehetséges Pontozási Útmutató

Logikai felépítés, vázlat ( 8 pont)

Időbeosztás: A rendelkezésre álló idő optimális kihasználása

2 pont

Bevezetés:A téma (tétel) előzetes rövid bemutatása. Információs Társadalom: Gazdasági-, Társadalmi-, Pszichológiai jellemzés. Negatív hatások.

Tárgyalás: A főbb témakörök kifejtése, és annak kihangsúlyozása, hogy a gazdasági-, társadalmi- és pszichológiai folyamatok kölcsönösen hatnak egymásra. A gazdaság, társadalom, pszichológia „hármas témakör”, pozitív bemutatása mellett a negatív hatások megemlítése. A pozitív és negatív leírásoknál a leglényegesebb dolgok kiemelése. Esetenként konkrét példák említése.

Befejezés, Összefoglalás: Az információs társadalom meghatározásának nehézségei és lehetőségei. Mi az, amit már tudunk? Mi az, amit nem tudhatunk biztosat?

4 pont

Az adott tartalommal összefüggő lényeges dolgok kiemelése

2 pont

Kifejezőkészség, szaknyelv használata (8 pont)

A pontos és megfelelő fogalomhasználat. A fogalmak esetenkénti definiálása. Tiszta érthető és dinamikus fogalmazás.

4 pont

Az általánosról a konkrétra való átváltás érzékeltetése. Az általános, konkrét példákkal való megvilágítása. A konkrét példák megemlítése, a túlzott részletezés nélkül. Az adott mondanivaló pontos kifejtése, megfogalmazása.

3 pont

Folyamatos és érthető beszédstílus. Hangsúly. Hanglejtés.

1

Tartalmasság ( 8 pont)

Témakör

Kulcsszavak, Fogalmak

Pontozás

Az Információs Társadalom, gazdasági és politikai behatárolása fejlődés, erőforrás, Nyugati Világ, információs technológia, tömegesedés.

1 pont

Az Információs Társadalom definíciója. folyamat, állapot, információ, hálózat, infrastruktúra, szolgáltatások, döntési folyamat.

1 pont

Gazdasági, műszaki hatások globális számítógépes hálózat, globális stratégia, számítógépes termelésirányítás, mikroszámítógépek, internetes reklám, számítógépes banki ügyletek.

2 pont

Társadalmi hatások munkamegosztás, szellemi- és fizikai szektor, távmunka, informatikai infrastruktúra. informatikai szolgáltatások.

2 pont

Pszichológiai hatások virtuális társadalom, hálózat elérése, mobilitás

1 pont

Negatív hatások, Összegzés információgazdaság, globalizáció, bizonytalanság, kirekesztő hálózatiság, elszigetelődés, adatvédelem, törvényi szabályozás, globális bűnözés.

1 pont.

Kommunikatív Készség ( 8 pont)

A kérdésekre adott válaszok pontossága és megfogalmazása. A kérdés pontos megértése 3 pont
A kérdésre való reagálás, saját gondolatmenet, irányíthatóság, a kettő közötti rugalmas váltás. 3 pont

Lehetséges kérdések

1.) A Föld minden társadalmát illethetjük az Információs társadalom fogalmával. Mely társadalmakat jellemezhetünk információs társadalomként és melyeket nem? Indokoljuk meg az igenlő illetve a nemleges válaszainkat!

2.) Miért nehéz pontos definíciót adni az Információs Társadalomra? Miért beszélünk egyszerre folyamatról is, és állapotról is az információs társadalommal kapcsolatban.

3.) Mi játssza a fő szerepet az információs társadalmak életében?

4.) Mi áll az Információs Társadalom főbb fejlődési irányvonalainak a hátterében?

5.) Miért tudják az egyes gazdasági szereplők (cégek) globális szinten is figyelni a gazdasági folyamatokat?

6.) Minek köszönhető a társadalmi munkamegosztás változása? Mi idézi elő azt, hogy a szellemi szféra dolgozóinak a száma nő.

7.) Minek köszönhető az államigazgatási szervek, a gazdasági egységek és az állampolgárok közötti új kapcsolat létrejötte?

8.) Mit értünk Virtuális Társadalom alatt. Mi a különbség a Virtuális és a Valóságos Társadalom között?

9.) Mindig érvényes az, az állítás, hogy egy társadalom tagjai egyenlő mértékben jutnak hozzá a globális információs hálózathoz?

10.) Mi szülhet új társadalmi egyenlőtlenségeket egy Információs Társadalomban

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A memóriák fajtái   » Mit jelent a kötegelt (BATCH) feldolgozás?    

Nem hasznosHasznos (+3 pont, 11 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor