Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Az informatika fejlődéstörténete, jogi ismeretek

Beküldő: adminszamalk
Informatika tételek
Információ és társadalom
Az informatika fejlődéstörténete a XX. Században, napjainkban
Jogi ismeretek, szerzőjog, szoftver használat jogi vonatkozásai
Analóg számítógépek a XX. század elején
Analóg számítógépeket a XX. sz. elején kezdtek építeni. A korai modellek tengelyek és fogaskerekek megfelelő mértékben történő elforgatásával számoltak. Ezekkel a gépekkel olyan egyenletek numerikus megoldásait számolták, amelyeket semmiféle más módon nem tudtak megoldani.
1910-ben ötismeretlenes lineáris egyenletrendszer megoldására készített számítógépet.
1930-ban elkészítették differenciálanalizátor nevű készüléküket, amit egyszerűbb differenciálegyenletek megoldására használtak. A készülék 0,1% pontossággal dolgozott és évtizedekig konkurencia nélkül uralta a piacot.
Elektromechanikus (relés) számítógépek
Zuse 1936 és 1938 között otthon, szülei lakásának nappalijában épített Z1 néven az első olyan szabadon programozható számítógépet, amely kettes számrendszerben működött és lebegőpontos számokkal dolgozott. A gép tartalmazott decimális-bináris és bináris-decimális átalakítót is. Ilyen eszközt Zuse készített először.
Z2 már lyukfilmes adatbeviteli egységet tartalmazott.
Z3-at Zuse 1941-ben fejezte be. Zuse felajánlotta Hitlernek, hogy két év alatt elkészíti a hadsereg számára a gép javított változatát elektroncsövek felhasználásával. Hitler az ajánlatot azzal utasította vissza, hogy még a gép elkészülte előtt meg fogják nyerni a háborút.J
Claude Shannon 1943-ban fedezi fel az elektromos kapcsolások és a logika kapcsolatát. Eszerint ha egy áramkörben egy kapcsoló zárt állása az igaz logikai értéket jelképezi, a nyitott állása pedig a hamis értéket, akkor két kapcsoló soros kapcsolása az ÉS műveletet valósítja meg, két kapcsoló párhuzamos kapcsolása pedig a VAGY műveletet. Ezzel az áramkörök elméletének alapjait alkotta meg. Az elmélet lényeges segítséget jelent a digitális számítógépek áramköreinek tervezése és egyszerűsítése során. Shannon a matematikai információelmélet egyik megalapítója is.
Az első teljesen automatikusan működő általános célú digitális számítógépet az Egyesült Államokban, a Harvard egyetemen fejlesztették ki. Ez volt a Mark I.. Relékből épült fel, 3304 db kétállású kapcsolót tartalmazott, összesen kb. 760 000 alkatrészből állt és 500 mérföld (800 km) huzalt használtak fel hozzá. A gép kb. 15 m hosszú és 2,4 m magas volt. A programot lyukszalag tartalmazta. A szalag végtelenítve volt (hurkot alkotott), így a gép folyamatosan tudta olvasni és emiatt egymásután akárhányszor végrehajthatta a szalagon lévő utasítás-sorozatot.
A számítógépekre vonatkozó Neumann elvek:
- teljesen elektronikus felépítés
- kettes számrendszert használ
- univerzális
- belső memória alkalmazása
- tárolt program
Az első generációs elektronikus számítógépek
Az elektroncsövet 1904-ben találták fel. Felfedezték azt is, hogy nemcsak erősítőként, hanem kapcsolóként is alkalmazható. Az elején azonban a csövek drágák és megbízhatatlanok voltak, csak az 1940-es évektől használták őket számítógépek készítésére. Az elektroncsövek sokkal gyorsabb gépek építését tették lehetővé, mint a relék.
A perifériák és a memória között minden egyes szó átvitelét a CPU intézte.
John Atanasoff és Clifford Berry megalkották az ABC-t. Amikor Atanasoff felhívta gépére az IBM figyelmét, azzal utasították vissza, hogy őket soha nem fogják elektronikus számítógépek érdekelni.J
Az IAS nevű gépnek már véletlen hozzáférésű katódsugárcsöves memóriája volt és egy egész szót el lehetett érni egy művelettel. A műveletek végzése is ennek megfelelően párhuzamosan történt.
A nyomtatott áramköröket (NYÁK) széles körben elterjedtek, és szinte minden elektronikus eszközben ilyen lapra szerelték az alkatrészeket.
1950-ben jelennek meg először képernyőn a számítógépes műveletek eredményei.
Angliában is megkezdődik 1951-ben a számítógépek sorozatgyártása.
Második generációs számítógépek
A tranzisztort 1947-ben fedezte fel William Shockley, aki ezért aztán 1956-ban Nobel-díjat is kapott. A tranzisztorokból épített számítógépek jelentették a második számítógép-generációt. A tranzisztorokkal kisebb, gyorsabb és megbízhatóbb logikai áramköröket lehetett készíteni. Már másodpercenként egymillió műveletet is el tudtak végezni.
A legjelentõsebb megoldást a párhuzamos feldolgozásitechnikák jelentették. Ez a hardverben is jelentkezett (egy utasításvégrehajtása közben már kiolvasták a következõ utasítást a memóriából, több aritmetikai-logikai egységet és utasításpuffertalkalmaztak, a memóriát átlapoltanhasználták, stb.).
Megjelentek a valós idejű operációs rendszerek első példányai is.
Megjelentek az utilityprogramok, amikkel például fájlokat lehetett összefésülni, rendezni, másolni egyik tárolóeszközrõl a másikra.
A számítógép-rendszerekben egyre nőtt a szoftver értéke a hardverhez képest.
Harmadik generációs számítógépek
Az integrált áramkört (ICt) 1958-ban fedezte fel Jack S. Kilby és Robert Noyce.
Megjelenik a monitor és a billentyûzet, a lyukkártya kezd visszaszorulni. Megjelennek az elsõ valódi operációs rendszerek.
megtehette azt egy cég, hogy a legolcsóbb olyan modellt vásárolja meg, ami éppen megfelelt pillanatnyi igényeinek, és késõbb az igények növekedésével bõvítette a memóriát, nagyobb teljesítményûre cserélte a gépet vagy még több perifériát adott hozzá. A már kész programjait azonban változatlanul használhatta az új gépen is, legfeljebb a futásidõ és a memóriaigény változott.
1969-ben ennél a gépcsaládnál választották szét elõször a hardvert és a szoftvert (ez tovább növelte a szoftverjelentõségét).
A virtuális memória ósításánál kényelmes megoldás az, ha az operatív tárat fix méretû összefüggõ területekre, lapokra osztják. Ugyanekkora méretû lapokra osztják a programokat és az adatterületeket is. Egy ilyen rendszernél a memória kiosztása, a szükségtelen területek háttértárolóra írása és a szükséges területek onnan való beolvasása laponként történik.
A negyedik generáció
Az 1970-es évek közepe óta számíthatjuk az idejét és a mai napig tart. A gépek igen nagy integráltságú áramkörökbõl épülnek fel. Általánossá válik a félvezetõs, integrált áramkörökbõl készült memória is. Nincsenek alapvetõ változások a számítógépek szervezésében. Tovább csökken a hardver ára. A távadatátvitel lehetõvé teszi gyakorlatilag bármelyik két gép összekapcsolását, és napjainkra már szinte mindegyik számítógép kapcsolódik valamilyen hálózathoz. Megjelenik a mikroprocesszor, majd ezt felhasználva megjelenik és rohamosan elterjed a személyi számítógép. Általánossá válik használatuk szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre, grafikára, adatbázis-kezelésre, stb.
Az Intelkészítette, egy 7 mm oldalhosszúságú négyzet alakú szilíciumlapkán 2300 tranzisztort tartalmazott.
Jellemzõ gépkategóriák az 1980-as évek közepén
Szuperszámítógép: 20 millió dollárba is kerülhet. Speciális födém kell alá, hogy elbírja a súlyát. A vételi ár tartalmazza két teljes munkaidõben foglalkoztatott karbantartó mérnök díját is a gép egész élettartamára.
Nagyszámítógép (mainframe): nagy cégeknél ezek végzik az adatfeldolgozás zömét. A jellemzõ áruk 400 000 és
1 000 000 dollár között van.
Miniszámítógép: Nincs különleges környezeti mûködési feltételük, az iroda sarkában is állhatnak. Jellemzõ áruk 20 000-
40 000 $.
Mikroszámítógép:mikroprocesszort használt. Személyi számítógépnek is nevezik. Nagygépre kötve lehetõvé teszik a munka megosztását a nagygép és a mikrogép között.
A CPU-t egyetlen IC-ben valósítsák meg. Ez a mikroprocesszor. Az elsõ kereskedelmi forgalomba kerülõ mikroprocesszor az Intel által készített 4004 volt 1971-ben. A processzor 4 bites volt, azaz 4 bitet tudott párhuzamosan feldolgozni.
Apple Computers néven alapított egy számítógépgyártó céget. Az elsõ Apple számítógépet 1977-ben adták el. A számítógépeiken alkalmazott újítások között volt a kiterjesztett memória, az adatok és programok tárolására szolgáló olcsó lemezmeghajtó és a színes grafika. Az Apple lett az Egyesült Államok történelmének leggyorsabban növekvõ cége.
1981-ben az IBM piacra dobta saját mikroszámítógépét, az IBM PC-t. Bár nem használta fel a legújabb technológiákat, a PC mérföldkõvé vált a számítástechnikában. Bebizonyította, hogy a mikroszámítógép nemcsak egy divatos irányzat, hanem az üzleti élet szükséges eszköze. További érdeme, hogy olyan operációs rendszert használt (DOS).
Az ötödik generációt a mesterséges intelligencia megvalósításában látják.
Szoftvernek nevezzük az összes olyan adatot, amely végrehajtható utasításként értelmezve a számítógép mûködéséhez szükséges, és nem tartozik annak fizikai összetevõihez.
A szerzõi jog
A szoftver szellemi termék, tehát jogok is kapcsolódnak hozzá, mégpedig szerzõi jogok.
A dolognak két oldala van: erkölcsi és jogi. A programok írói munkát fektettek be, amiért a felhasználónak fizetnie kell.  Munkánkhoz valamilyen „szerzett” programot használni olyan, mint utazásunkhoz kölcsönvenni egy autót a tulajdonos engedélye nélkül. A szoftver, mint szellemi termék a szerzõ szellemi tulajdona.
A másik oldal a jogik oldal, s ez a programozók érdekeinek védelmét jelenti. A szoftverek használhatóságát nemzetközi és nemzeti törvények szabályozzák.
A szoftver vásárlásának lehetõségei
Minden termék vásárlása esetén meg kell tudnunk a szoftver használatának hardverkövetelményeit.
A kifizetett forintokért cserébe meg kell kapnunk azt a dobozt, amiben az eredeti, gyárilag felcímkézett lemezeket (ma már inkább CD-t, CD-ket), valamint egy számlát az eladó pontos nevével, dátummal, a termék pontos megnevezésével. A számlával igazoljuk, hogy a szoftverhez jóhiszemûen jutottunk hozzá. Az eredeti lemezek pedig garantálják, hogy csakugyan azt kaptuk, amit kértünk.
Licencszerzõdés
A vevõ nem a teljes jogot, hanem csak annak használati jogát vásárolja meg. A licencszerzõdés részletesen leírja, hogy a szoftver milyen körülmények között, milyen feltételekkel szabad használni. Ha a feltételek elfogadhatatlanok, a telepítõlemezeket (CD-ket) tartalmazó csomagot nem szabad felnyitni, és az egész csomagot vissza kell vinni a boltba. Egyszerre csak egy példányban használható, és egy idõben csak egy helyen. Ha az eredeti lemezek idõvel tönkremennének, akkor is meg kell õrizni õket, hiszen azokkal is igazolnunk kell szoftverünk tisztaságát.
Ha tehát a licencszerzõdést megfelelõnek találjuk, akkor regisztrálnunk kell magunkat valamilyen módon.
Az alábbi két pontot csaknem minden szoftver gyártó feltételként szabja:
-a szoftverrõl csak egyetlen, biztonsági másolat készíthetõ
-A program csak egyetlen gépen futtatható. Futtatásnak minõsül az is, ha a szoftver egy gép memóriájában vagy merevlemezén található.
Néha, különösen hálózati környezetben elég nehéz eldönteni, hogy mi minõsül jogos és jogtalan szoftverhasználatnak, ilyenkor érdemes tanulmányozni a szerzõdést, vagy segítséget kérni a megfelelõ szakemberektõl (mint például a „szoftver rendõrségnek” becézett BSA – Business Software Alliance).
Ha jogtiszta terméket használunk a gyártók a szoftverre garanciát vállalnak.
Shareware és freeware
A shareware (szabadon terjeszthetõ) és freeware (szabadon felhasználható).
·A shareware szoftverek valamilyen szabályozott módon használhatóak fel és terjeszthetõk, igazi céljuk a kedvcsinálás a drága teljes változat megvásárlásához. Leggyakoribb az idõkorlátozás, a csökkentett kezelhetõ adatmennyiség vagy funkció.
·A freeware programok szabadon használhatóak, tetszõlegeses módosíthatók. Az ilyen programok többsége egyszerû, kicsi, de néha nagyon hasznos segédprogram. (Ebbe a kategóriába tartozik például a Linux operációs rendszer. A freeware programokkal óvatosan kell bánni, a vírusok terjedésének kiváló eszközei. )

Információ és társadalom

  • Az informatika fejlődéstörténete a XX. Században, napjainkban
  • Jogi ismeretek, szerzőjog, szoftver használat jogi vonatkozásai

Analóg számítógépek a XX. század elején

  • Analóg számítógépeket a XX. sz. elején kezdtek építeni. A korai modellek tengelyek és fogaskerekek megfelelő mértékben történő elforgatásával számoltak. Ezekkel a gépekkel olyan egyenletek numerikus megoldásait számolták, amelyeket semmiféle más módon nem tudtak megoldani.
  • 1910-ben ötismeretlenes lineáris egyenletrendszer megoldására készített számítógépet.
  • 1930-ban elkészítették differenciálanalizátor nevű készüléküket, amit egyszerűbb differenciálegyenletek megoldására használtak. A készülék 0,1% pontossággal dolgozott és évtizedekig konkurencia nélkül uralta a piacot.

Elektromechanikus (relés) számítógépek

  • Zuse 1936 és 1938 között otthon, szülei lakásának nappalijában épített Z1 néven az első olyan szabadon programozható számítógépet, amely kettes számrendszerben működött és lebegőpontos számokkal dolgozott. A gép tartalmazott decimális-bináris és bináris-decimális átalakítót is. Ilyen eszközt Zuse készített először.
  • Z2 már lyukfilmes adatbeviteli egységet tartalmazott.
  • Z3-at Zuse 1941-ben fejezte be. Zuse felajánlotta Hitlernek, hogy két év alatt elkészíti a hadsereg számára a gép javított változatát elektroncsövek felhasználásával. Hitler az ajánlatot azzal utasította vissza, hogy még a gép elkészülte előtt meg fogják nyerni a háborút.J
  • Claude Shannon 1943-ban fedezi fel az elektromos kapcsolások és a logika kapcsolatát. Eszerint ha egy áramkörben egy kapcsoló zárt állása az igaz logikai értéket jelképezi, a nyitott állása pedig a hamis értéket, akkor két kapcsoló soros kapcsolása az ÉS műveletet valósítja meg, két kapcsoló párhuzamos kapcsolása pedig a VAGY műveletet. Ezzel az áramkörök elméletének alapjait alkotta meg. Az elmélet lényeges segítséget jelent a digitális számítógépek áramköreinek tervezése és egyszerűsítése során. Shannon a matematikai információelmélet egyik megalapítója is.
  • Az első teljesen automatikusan működő általános célú digitális számítógépet az Egyesült Államokban, a Harvard egyetemen fejlesztették ki. Ez volt a Mark I.. Relékből épült fel, 3304 db kétállású kapcsolót tartalmazott, összesen kb. 760 000 alkatrészből állt és 500 mérföld (800 km) huzalt használtak fel hozzá. A gép kb. 15 m hosszú és 2,4 m magas volt. A programot lyukszalag tartalmazta. A szalag végtelenítve volt (hurkot alkotott), így a gép folyamatosan tudta olvasni és emiatt egymásután akárhányszor végrehajthatta a szalagon lévő utasítás-sorozatot.

A számítógépekre vonatkozó Neumann elvek:

  • teljesen elektronikus felépítés
  • kettes számrendszert használ
  • univerzális
  • belső memória alkalmazása
  • tárolt program

Az első generációs elektronikus számítógépek

  • Az elektroncsövet 1904-ben találták fel. Felfedezték azt is, hogy nemcsak erősítőként, hanem kapcsolóként is alkalmazható. Az elején azonban a csövek drágák és megbízhatatlanok voltak, csak az 1940-es évektől használták őket számítógépek készítésére. Az elektroncsövek sokkal gyorsabb gépek építését tették lehetővé, mint a relék.
  • A perifériák és a memória között minden egyes szó átvitelét a CPU intézte.
  • John Atanasoff és Clifford Berry megalkották az ABC-t. Amikor Atanasoff felhívta gépére az IBM figyelmét, azzal utasították vissza, hogy őket soha nem fogják elektronikus számítógépek érdekelni.J
  • Az IAS nevű gépnek már véletlen hozzáférésű katódsugárcsöves memóriája volt és egy egész szót el lehetett érni egy művelettel. A műveletek végzése is ennek megfelelően párhuzamosan történt.
  • A nyomtatott áramköröket (NYÁK) széles körben elterjedtek, és szinte minden elektronikus eszközben ilyen lapra szerelték az alkatrészeket.
  • 1950-ben jelennek meg először képernyőn a számítógépes műveletek eredményei.
  • Angliában is megkezdődik 1951-ben a számítógépek sorozatgyártása.

Második generációs számítógépek

  • A tranzisztort 1947-ben fedezte fel William Shockley, aki ezért aztán 1956-ban Nobel-díjat is kapott. A tranzisztorokból épített számítógépek jelentették a második számítógép-generációt. A tranzisztorokkal kisebb, gyorsabb és megbízhatóbb logikai áramköröket lehetett készíteni. Már másodpercenként egymillió műveletet is el tudtak végezni.
  • A legjelentõsebb megoldást a párhuzamos feldolgozásitechnikák jelentették. Ez a hardverben is jelentkezett (egy utasításvégrehajtása közben már kiolvasták a következõ utasítást a memóriából, több aritmetikai-logikai egységet és utasításpuffertalkalmaztak, a memóriát átlapoltanhasználták, stb.).
  • Megjelentek a valós idejű operációs rendszerek első példányai is.
  • Megjelentek az utilityprogramok, amikkel például fájlokat lehetett összefésülni, rendezni, másolni egyik tárolóeszközrõl a másikra.
  • A számítógép-rendszerekben egyre nőtt a szoftver értéke a hardverhez képest.

Harmadik generációs számítógépek

  • Az integrált áramkört (ICt) 1958-ban fedezte fel Jack S. Kilby és Robert Noyce.
  • Megjelenik a monitor és a billentyûzet, a lyukkártya kezd visszaszorulni. Megjelennek az elsõ valódi operációs rendszerek.
  • megtehette azt egy cég, hogy a legolcsóbb olyan modellt vásárolja meg, ami éppen megfelelt pillanatnyi igényeinek, és késõbb az igények növekedésével bõvítette a memóriát, nagyobb teljesítményûre cserélte a gépet vagy még több perifériát adott hozzá. A már kész programjait azonban változatlanul használhatta az új gépen is, legfeljebb a futásidõ és a memóriaigény változott.
  • 1969-ben ennél a gépcsaládnál választották szét elõször a hardvert és a szoftvert (ez tovább növelte a szoftverjelentõségét).
  • A virtuális memória ósításánál kényelmes megoldás az, ha az operatív tárat fix méretû összefüggõ területekre, lapokra osztják. Ugyanekkora méretû lapokra osztják a programokat és az adatterületeket is. Egy ilyen rendszernél a memória kiosztása, a szükségtelen területek háttértárolóra írása és a szükséges területek onnan való beolvasása laponként történik.

A negyedik generáció

  • Az 1970-es évek közepe óta számíthatjuk az idejét és a mai napig tart. A gépek igen nagy integráltságú áramkörökbõl épülnek fel. Általánossá válik a félvezetõs, integrált áramkörökbõl készült memória is. Nincsenek alapvetõ változások a számítógépek szervezésében. Tovább csökken a hardver ára. A távadatátvitel lehetõvé teszi gyakorlatilag bármelyik két gép összekapcsolását, és napjainkra már szinte mindegyik számítógép kapcsolódik valamilyen hálózathoz. Megjelenik a mikroprocesszor, majd ezt felhasználva megjelenik és rohamosan elterjed a személyi számítógép. Általánossá válik használatuk szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre, grafikára, adatbázis-kezelésre, stb.
  • Az Intelkészítette, egy 7 mm oldalhosszúságú négyzet alakú szilíciumlapkán 2300 tranzisztort tartalmazott.

Jellemzõ gépkategóriák az 1980-as évek közepén

  • Szuperszámítógép: 20 millió dollárba is kerülhet. Speciális födém kell alá, hogy elbírja a súlyát. A vételi ár tartalmazza két teljes munkaidõben foglalkoztatott karbantartó mérnök díját is a gép egész élettartamára.
  • Nagyszámítógép (mainframe): nagy cégeknél ezek végzik az adatfeldolgozás zömét. A jellemzõ áruk 400 000 és 1 000 000 dollár között van.
  • Miniszámítógép: Nincs különleges környezeti mûködési feltételük, az iroda sarkában is állhatnak. Jellemzõ áruk 20 000 - 40 000 $.
  • Mikroszámítógép:mikroprocesszort használt. Személyi számítógépnek is nevezik. Nagygépre kötve lehetõvé teszik a munka megosztását a nagygép és a mikrogép között.

A CPU-t egyetlen IC-ben valósítsák meg. Ez a mikroprocesszor. Az elsõ kereskedelmi forgalomba kerülõ mikroprocesszor az Intel által készített 4004 volt 1971-ben. A processzor 4 bites volt, azaz 4 bitet tudott párhuzamosan feldolgozni.

Apple Computers néven alapított egy számítógépgyártó céget. Az elsõ Apple számítógépet 1977-ben adták el. A számítógépeiken alkalmazott újítások között volt a kiterjesztett memória, az adatok és programok tárolására szolgáló olcsó lemezmeghajtó és a színes grafika. Az Apple lett az Egyesült Államok történelmének leggyorsabban növekvõ cége.

1981-ben az IBM piacra dobta saját mikroszámítógépét, az IBM PC-t. Bár nem használta fel a legújabb technológiákat, a PC mérföldkõvé vált a számítástechnikában. Bebizonyította, hogy a mikroszámítógép nemcsak egy divatos irányzat, hanem az üzleti élet szükséges eszköze. További érdeme, hogy olyan operációs rendszert használt (DOS).

Az ötödik generációt a mesterséges intelligencia megvalósításában látják.

Szoftvernek nevezzük az összes olyan adatot, amely végrehajtható utasításként értelmezve a számítógép mûködéséhez szükséges, és nem tartozik annak fizikai összetevõihez.

A szerzõi jog

  • A szoftver szellemi termék, tehát jogok is kapcsolódnak hozzá, mégpedig szerzõi jogok.
  • A dolognak két oldala van: erkölcsi és jogi. A programok írói munkát fektettek be, amiért a felhasználónak fizetnie kell.  Munkánkhoz valamilyen „szerzett” programot használni olyan, mint utazásunkhoz kölcsönvenni egy autót a tulajdonos engedélye nélkül. A szoftver, mint szellemi termék a szerzõ szellemi tulajdona.
  • A másik oldal a jogik oldal, s ez a programozók érdekeinek védelmét jelenti. A szoftverek használhatóságát nemzetközi és nemzeti törvények szabályozzák.

A szoftver vásárlásának lehetõségei

  • Minden termék vásárlása esetén meg kell tudnunk a szoftver használatának hardverkövetelményeit.
  • A kifizetett forintokért cserébe meg kell kapnunk azt a dobozt, amiben az eredeti, gyárilag felcímkézett lemezeket (ma már inkább CD-t, CD-ket), valamint egy számlát az eladó pontos nevével, dátummal, a termék pontos megnevezésével. A számlával igazoljuk, hogy a szoftverhez jóhiszemûen jutottunk hozzá. Az eredeti lemezek pedig garantálják, hogy csakugyan azt kaptuk, amit kértünk.

Licencszerzõdés

A vevõ nem a teljes jogot, hanem csak annak használati jogát vásárolja meg. A licencszerzõdés részletesen leírja, hogy a szoftver milyen körülmények között, milyen feltételekkel szabad használni. Ha a feltételek elfogadhatatlanok, a telepítõlemezeket (CD-ket) tartalmazó csomagot nem szabad felnyitni, és az egész csomagot vissza kell vinni a boltba. Egyszerre csak egy példányban használható, és egy idõben csak egy helyen. Ha az eredeti lemezek idõvel tönkremennének, akkor is meg kell õrizni õket, hiszen azokkal is igazolnunk kell szoftverünk tisztaságát.

Ha tehát a licencszerzõdést megfelelõnek találjuk, akkor regisztrálnunk kell magunkat valamilyen módon.

Az alábbi két pontot csaknem minden szoftver gyártó feltételként szabja:

  • a szoftverrõl csak egyetlen, biztonsági másolat készíthetõ
  • A program csak egyetlen gépen futtatható. Futtatásnak minõsül az is, ha a szoftver egy gép memóriájában vagy merevlemezén található.

Néha, különösen hálózati környezetben elég nehéz eldönteni, hogy mi minõsül jogos és jogtalan szoftverhasználatnak, ilyenkor érdemes tanulmányozni a szerzõdést, vagy segítséget kérni a megfelelõ szakemberektõl (mint például a „szoftver rendõrségnek” becézett BSA – Business Software Alliance).

Ha jogtiszta terméket használunk a gyártók a szoftverre garanciát vállalnak.

Shareware és freeware

  • A shareware (szabadon terjeszthetõ) és freeware (szabadon felhasználható).
  • A shareware szoftverek valamilyen szabályozott módon használhatóak fel és terjeszthetõk, igazi céljuk a kedvcsinálás a drága teljes változat megvásárlásához. Leggyakoribb az idõkorlátozás, a csökkentett kezelhetõ adatmennyiség vagy funkció.
  • A freeware programok szabadon használhatóak, tetszõlegeses módosíthatók. Az ilyen programok többsége egyszerû, kicsi, de néha nagyon hasznos segédprogram. (Ebbe a kategóriába tartozik például a Linux operációs rendszer. A freeware programokkal óvatosan kell bánni, a vírusok terjedésének kiváló eszközei. )
Bővebben az informatika fejlődéstörténete tétel ide kattintva elérhető…

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Kommunikációs csatornák   » Könyvtártípusok   

Nem hasznosHasznos (+9 pont, 9 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor