Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Dokumentumok

Beküldő: adminszamalk
Informatika tételek

Dokumentumok

Nyomtatott dokumentumok

A dokumentum olyan információhordozó, amely az ismeretet rögzítve tartalmazza. A hordozó anyaga alapján megkülönböztetünk írásos és nem írásos dokumentumokat. Az írásos dokumentumok például a kézzel írottak és a nyomtatottak is.

A nyomtatott kiadványok két fő kategóriába oszthatók: az időszakos kiadványokra (periodikákra), melyek többé-kevésbé rendszeres időközönként jelennek meg, és nem periodikus, egyszeri megjelenésűekre. Az újságok és a folyóiratok időszaki kiadványok. Az újságok tartalma aktuális, a folyóiratok tartalma pedig kevésbé kötődik a napi eseményekhez.

Az időszakos kiadványokat csoportosíthatjuk

  • megjelenési sűrűség szerint (napi, heti, havi stb.),

  • tematikájuk, jellegük szerint (hírlapok, képes hetilapok, szaklapok stb.).

A könyvek csoportosíthatók tartalmilag: ismeretközlő (tudományos, szakkönyv, ismeretterjesztő) és szépirodalmi. Az ismeretközlő könyvek közé tartoznak a kézikönyvek (valamilyen témában összefoglaló művek), a monográfiák (egyetlen témakört dolgoznak fel) és a tanulmánygyűjtemények (kisebb terjedelmű tanulmányokból állnak).

A könyvek sajátos csoportja a segédkönyvek, amelyeket nem önmagukban használunk, hanem más könyvek, szövegek tanulmányozása közben. Ilyenek például a lexikonok, enciklopédiák, a szótárak, a zsebkönyvek, az atlaszok stb.

A könyv részei, adatai

A könyv fő részei: a könyv gerince, kötéstáblája, és a beleerősített ún. könyvtest.

A borítófedelet gyakran védőborítóval látják el, amely a védelem mellett a figyelem felkeltését is célozza. A behajtott fülrészen általában rövid tartalmi ismertető, ún. fülszöveg is található. A kötéstábla és a könyv teste között az ún. előzéklapok találhatók. A legfontosabb adatokat a címlap tartalmazza.

A címlap homlokoldala, az ún. címoldal a következő adatokat kell, hogy tartalmazza:

  • a szerző(k) neve,

  • a főcím (magyarázó alcímmel egészíthető ki),

  • a kiadás száma,

  • a kiadó

  • a megjelenés helye, ideje.

A kiadvány technikai kivitelezésével kapcsolatos adatokat a kolofon (záradék) tartalmazza (például: a kiadásért felelősök neve, a mű ívterjedelme, a nyomda, ISBN, ISSN szám).

ISBN (International Standard Book Number) – nemzetközi egységes könyvazonosító szám. 10 számjegyből áll, melyből az első három az országot jelzi (Magyarország: 963), a kiadót a következő három, a könyvet a harmadik hármas, és a tizedik számjegy ún. ellenőrzőszámjegy. (Ellenőrzőszámjegy: az előtte lévő számjegyekből képezik valamilyen matematikai műveletek alapján.) Ha egy könyvet többször is kiadnak, akkor azok ISBN száma eltérő. Alkalmazása Magyarországon kötelező; értékét az Országos Széchényi Könyvtárban adják.

ISSN (International Standard Serial Number) – időszaki kiadványok és sorozatok nemzetközi azonosító száma. Az első nyolc számjegy sorszám, a kilencedik pedig ellenőrzőszámjegy. Az ISSN kiegészülhet még a megjelentető ország betűjelével (Magyarország: HU). Magyarországon kötelező, és ezt is az Országos Széchényi Könyvtár adja meg.

Egy könyvtári könyv gerincén megtalálhatjuk a leltári számot, a szakrendi jelet (ETO-szám) és a betűrendi jelet (Cutter-szám).

ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás)

Nyelvektől és írásmódtól független; az egész világon alkalmazzák. Korszerűsítéséről nemzetközi szervezet gondoskodik. Felépítése hierarchikus. Az ismereteket tíz főosztályba sorolja:

  1. Általános művek

  2. Filozófia

  3. Vallás

  4. Társadalomtudományok

  5. Jelenleg betöltetlen

  6. Természettudományok

  7. Alkalmazott tudományok

  8. Művészetek, sport

  9. Nyelv és irodalom

  10. Történelem, földrajz

A főosztályok további tíz osztályt, az osztályok további tíz alosztályt tartalmaznak.

Pl.: 5 Természettudomány

51 Matematika

52 Csillagászat, asztrofizika

58 Botanika, növénytan

581 Általános növénytan

Betűrendi jel (Cutter-szám)

A szerző vagy cím kezdőbetűjéből és egy 10-99 közötti számból képezik. Minden kezdőkaraktersorozathoz hozzárendelnek egy számot, mint például: A-Aba 10, Abb-Ábel 11 stb. A kiemelkedő jelentőségű költők, írók külön számot kapnak.

9.2.2 Nem nyomtatott dokumentumok illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD)

Az információk nagy része nem írásban rögzítve jut el hozzánk. Ezért sok könyvtárban található ún. multimédiás övezet. A hordozó anyaga alapján megkülönböztetünk írásos, képi, audiovizuális és elektronikus dokumentumokat.

A képi dokumentumok lehetnek egyediek és nyomtatásban sokszorosítottak is. Az információs értéküket a kép hordozza, és önmagukban egy egységként kezelhetők. Ide tartoznak a diák, a rajzok és a fényképek.

Audiovizuális (hang+kép) az a dokumentum, amely hangfelvételt vagy mozgóképanyagot tartalmaz. A tárolóeszköz lehet videókazetta, CD, DVD.

Az elektronikus dokumentum fő jellemzője az információk digitális tárolása. Ide tartozhatnak a CD-k, DVD-k és az internetes dokumentumok is.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Számítógép generációk   » Informatika és az etika (Netikett)   

Nem hasznosHasznos (+5 pont, 7 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor