Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Elektronikus levelezés (e-mail)

A hálózat által biztosított legrégibb, alapvető lehetőség, ugyanakkor ma is sokak számára a legvonzóbb szolgáltatás az e-mail, vagyis a számítógépes levelezés. Ez lényegét tekintve hasonlít a hagyományos postai szolgáltatáshoz, azonban attól eltérően a levél megérkezése ritkán tart tovább néhány percnél, teljesen ingyenes (persze a már Internet-hozzáféréssel rendelkező felhasználó számára), és a levelek írása, feladása, olvasása, a levelek rendszerezése és archiválása is jóval gyorsabb, könnyebb, mint a hagyományos levél esetében. Ezek közül a legfontosabb a gyakorlatilag végtelen sebesség: a hálózat túlterheltsége itt nem játszik lényeges szerepet, az átlagos üzenet ahhoz nem elég hosszú, és nem is szükséges a másodperceken belüli reakció. A különbség olyan jelentős, hogy pszichés változást is okoz – számtalan ember, aki a “köznapi életben” lusta, „nemakarom” levelezőnek számít, Internet előtt ülve tízesével küldi-kapja az üzeneteket, lelkesen levelezik távoli ismerőseivel, netán ismeretlenekkel is, és meg sem fordul a fejében, hogy ezt amúgy terhes kötelességnek érezné. Az üzenet pillanatok alatti megfordulása miatt a tipikus levélhossz jóval rövidebb, egy rövid, párszavas kérdést elküldése is teljesen tipikus, és gyakori a napi 10-20 üzenet váltása is a partnerek között. Az e-mailnek a telefonhoz is képest is jelentős előnyei vannak: azon kívül, hogy a világ másik végén levő ismerősünkkel is ingyen beszélhetünk, az üzeneteket akkor írhatjuk és olvashatjuk, amikor éppen ráérünk, a válaszon annyit gondolkozhatunk, amennyit akarunk, nem kell egymás után szaladgálni. Nem csoda, hogy a legtöbb embernek (legalábbis kezdetben) az e-mail-lehetőség az Internet legnagyobb csábítása, és ma is sokan elsősorban levelezésre használják a hálózatot.

Az e-mail-cím

Az e-mail-címünk név@hol alakú. Itt a név a fentiekben említett felhasználói név, a @ karakter, az angol “at” magyar neve legtöbbször “kukac”, a “hol” pedig annak a számítógépnek az Internet-azonosítója, amelyre az üzenetet küldjük.

Egy tipikus email-cím pl.: marcsa@krudy.gyor.hu

A fönti példában a marcsa a felhasználói név, a krudy.gyor.hu a gép azonosítója. Az utóbbi a következőképpen épül fel (hátulról előre):

– A .hu az ország kétbetűs kódja, (jelen esetben Magyarországé). Ez az USA-n kívül általános, míg az amerikai címek jellemző végződései pl.: .edu, .com, .gov, .mil; oktatási, kommerciális, kormányzati és katonai intézmények jelölésére.

– Az “krudy.gyor” az ún. domain megnevezése. Az intézmények, illetve a szolgáltatók sok számítógépet kötnek az Internetre: ezek a gépek mind egy egyedi domain-en, alhálózaton belül vannak. A domain név tehát az intézmény,. a szolgáltató meghatározására szolgál; minden Internetre kapcsolódni kívánó szervezetnek először is domain nevet kell regiszráltatnia az Internetet felügyelő szerveknél.

Az e-mail használata

Nagyon sokféle levelező program van, de ezek mindegyike tartalmazza a következő lehetőségeket:

A To mezőbe a címzett email címét kell beírni. Ha az illető ugyanazon gép egy másik felhasználója, elég a felhasználói nevét megadni, ha a mi domain-ünkön belüli, a név@host alak elégséges, egyébként pedig a teljes e-mail-címet üssük be (ami az előbbi esetekben is működik).

A Subject: mezőbe a küldendő levelünk témáját kell írni – ez az egysoros tárgymegjelölés segít a címzettnek a levelünkről tájékozódni.

Ezután elkezdhetjük a levél szövegét beírni. Ha készen vagyunk, a levelező programtól függ, hogyan küldhetjük el, de ez valószínűleg már nem fog nehézséget okozni; a többi alapfunkció, a levelek olvasása, törlése, a válaszolás, egyszerre több címzettnek küldés, a már olvasott és az újonnan érkező levelek közötti választás, már létező fájlok elküldése, is hamar megtanulható egy könnyen kezelhető levelezőprogramban.

E-mail szokások, tanácsok

Leveleink kb. 70 karakter hosszú, ASCII sorokból álljanak (fontos, hogy használjuk a linefeed karaktert, vagyis az Enter-t!). A magyar nyelvű szövegek is általában elég kényelmesen olvashatóak ékezetek nélkül, nagyon ritka a félreértés. Ha mégis helyes magyar nyelven írt szöveget akarunk küldeni (pl. későbbi felhasználásra, versek pontos idézése esetén, vagy ha nem akarjunk, hogy némi gond felmerülése esetén nemi gondjainkat próbálják orvosolni :-)) többféle ASCII-ékezetkódolási megoldás is használatos: a nyelvészetben használt ó=o1, ö=o2, ő=o3 teljes egye1rtelmu3se1ge, fe1lree1rte1smentesse1ge miatt kedvelt, míg az ó=o’, ö=o~, ő=o” (néha ö=ő=o”), fo” elo”nye’t ara’nylag ko~nnyu” olvashato’sa’ga jelenti. Ne használjunk taaviratszerueue koodolaast: a tapasztalat szerint ez olvasható a legnehezebben. Ma már sok levelező program támogatja az ékezetes betűk használatát, de mielőtt ilyet használunk győzödjünk meg róla, hogy levelező partnerünk is tudja olvasni ezeket az üzeneteket. Ne írjunk csupa nagybetűvel, és az olvashatóság érdekében használjunk bekezdéseket.

Ha mégis bináris fájlokat kell levélben küldenünk, ezt általánosan rendelkezésre álló programok segítségével ASCII fájlban kódolhatjuk ill. érkezés után dekódolhatjuk (uuencode-uudecode). Ne küldjünk nagyon hosszú anyagokat: ezekkel a gépek levélfeldolgozó programjai nehezen birkóznak meg. A nagy fájlok Interneten keresztüli továbbítására más eszközök is vannak. Ha mégis szükséges hosszú szöveget küldeni, daraboljuk azt fel, és az egyes (max. 64 kbyte-os) részek küldése között tartsunk néhány perces szünetet.

Az Interneten eléggé elterjedt az aláírás (signature) blokk használata (ezt a legtöbb levelezőprogram is támogatja), amely legfontosabb adataink (név-cím-foglalkozás) rövid összefoglalása. Ezt az előre megírt szöveget könnyű (általában hivatalos) leveleink végére illeszteni, tehát jó szolgálatot tesz, de sokan visszaélnek vele: hosszú, sormintákkal, ASCII rajzokkal, filozófiai bölcselkedésekkel tűzdelt aláírást-blokkot küldenek, minden alkalommal, amikor az illető címre írnak. Ez netiquette-ellenes gyakorlat: az aláírás-blokk lehetőleg ne legyen 4 sornál hosszabb.

Levelezési listák

Az Internet kialakulásának történetében nagyon hamar elterjedtek a sok felhasználó aktív vagy passzív részvételével működő, adott érdeklődési körű emberek információs és vitafórumai, a levelezési listák (mailing lists). A világ összes témájának van saját levelezési listája, előbb-utóbb rátalálunk a minket leginkább érdeklőkre. A listákat általában egy automatikus szerver program működteti, amely a levél törzsében, subject-jében, esetleg az e-mail-címben álló parancsok alapján kezeli leveleinket, emberi beavatkozás nélkül. A két legelterjedtebb ilyen program a listserv és a majordomo, de számos egyéb, a lista működtetője által írt levelezőprogram is létezik. A konkrét formátum programonként különbözhet, de a legtöbb érti a help (segítség), subscribe `listanév’ (feliratkozás), unsubscribe `listanév’ (lemondás) parancsokat. A majordomo nevű általánosan elterjedt levelezőprogram esetében pl. a majordomo@host.domain címre kell küldenünk feliratkozó levelünket. A lista tagjainak szóló üzenetek pedig a `listanév’@host.domain címre mennek. A listába kapcsolódás előtt tájékozódjunk az aktuális formátumról, pl. a help segítségével (ahova csak lehet, mindenhova help-et írjunk).

A listára írt levelünket annak minden tagja megkapja. A nagy levélforgalom miatt itt különleges óvatosságra van szükség. Például egyes listák napi több száz levelet generálnak, ekkor legyünk felkészülve ennyi levél feldolgozására, különben az irdatlan mennyiségű levél eltömítheti postaládánkat, és ez mind a helyi gép, mind egy esetleg nem kellően felkészült levelezőprogram működésében zavarokat okozhat.

Másrészt a “sok ember olvassa” kulcsszó különleges izgalommal tölt el egyeseket, mint ahogy erről már korábban szó esett. A listák némelyike a nem a tárgykörbe illő vagy egyéb szempontból nemkívánatos (pl. durva hangú) levelek kiküszöbölésére moderátort használ: ő egy ember, aki a listára küldött üzeneteket előzőleg elolvassa, és a nemkívánatosakat kiszűri. Győződjünk meg arról, hogy az általunk célba vett lista moderált-e, és a feliratkozásról annak alapján döntsünk, hogy számunkra a teljes szólásszabadság vagy az időnket rabló, gőzösfejű emberektől mentes információcsere a fontosabb. Mindkét esetben, a sok emberhez eljutó levelezési listák esetében fokozottan fontos, hogy tartsuk magunkat ahhoz a szabályhoz, miszerint ne írjunk olyannak, akit nem érdekel, ill. úgy, ahogyan négy- vagy sokszemközt nem beszélnénk.

Kérdések:

  1. Melyek az email kötelezően kitöltendő mezői?
  2. Milyen kiegészítő részei vannak az email-nek?
  3. Hogyan lehet egy állományt email-ben elküldeni?
  4. Mit tehetünk egy már elolvasott email-lel?
  5. Milyen alakú egy szabványos email cím?
  6. Mi történik az emaillel, ha a címzettnek nincs bekapcsolva a számítógépe, mikor küldjük az emailt?

Gyakorlati feladatok:

  1. Írjunk levelet a marcsa@krudy.gyor.hu címre, tárgya legyen Kérés, amelyben az informatika érettségi helyéről és időpontjáról érdeklődünk!
  2. Írjunk levelet, amelyben matematika szorgalmi házi feladatunkat küldjük el egy Word állomány csatolásával.
  3. Válaszoljunk a kapott levélre! (Előzőleg a tanulónak küldünk egy levelet)
  4. Mutassa be a levelező program lehetőségeit, levelek rendezése, mappák létrehozása, szűrés, aláírás minta készítése.
  5. Levelet kaptunk az osztályfőnöktől a kirándulás programjáról küldjük el a csoport többi tagjának is.

Szóbeli pontozása: (Összesen: 30 pont)

A) Logikai felépítés vázlata: (8 pont)

Legyen a témának bevezetése, először beszéljen a tanuló a fő pontokról, majd utána fejtse ki a részleteket. (2 pont)
Először a lényeges dolgokat kell említeni, mi kell feltétlenül egy email elküldéséhez, majd később beszélhetünk az opcionális dolgokról ( 3 pont)
Az egyes levelező programok eltérő lehetőségeiről az állományok csatolásáról, a levelező listákról a felelet végén tehetünk említést. (3 pont)

B) Kifejezőkészség, szaknyelv: (8 pont)

Fontosabb kifejezések:
Email
To mező (címzett)
Subject (tárgy)
Attachment (csatolás)
User (felhasználó)
Domain (alhálózat)

A hibásan vagy nem megfelelően alkalmazott szakkifejezések esetén, a max. 8 pontból alkalmanként vonjunk le 0,5 pontot.

C) Tartalmasság (8 pont)

A feleletnek feltétlen tartalmaznia kell a következőket:

Bevezető, az email lényege                                                           (1 pont)
Email részei                                                                                   (2 pont)
Az email cím                                                                                 (1 pont)
A levelező program lehetőségei                                                    (2 pont)
Egyéb lehetőségek ( aláírás, csatolás, levelező listák)                   (2 pont)

D) Kommunikáció: (6 pont)

Ha a tanuló valamit kihagy a tartalmas feleletnél felsoroltakból, akkor tegyünk fel neki a fentiek közül egy erre utaló kérdést, figyeljük mennyire értette meg és mennyire tud a megadott kérdésre válaszolni.

Gyakorlati feladat: Programozás

Feladat:

Írjunk programot, amely kiszámítja a részpontok alapján az informatika érettségi vizsga végső osztályzatát.

  • A vizsga gyakorlati és szóbeli részből áll.
  • A gyakorlati feladat 5 részből áll:
    • Szövegszerkesztés (40 pont)
    • Táblázatkezelés (30 pont)
    • Adatbázis-kezelés (20 pont)
    • Weblap készítés (15 pont)
    • Prezentáció és grafika (15 pont)
  • A szóbelin adható pontok:
    • Logikai felépítés, vázlat (8 pont)
    • Kifejezőkészség, szaknyelv (8 pont)
    • Tartalmasság (8 pont)
    • Kommunikatív készség (6 pont)
  • Mindkét vizsgarészen legalább 10%-ot el kell érni, különben elégtelen a vizsga.
  • Az összpontszámból számított % alapján az osztályozás a következő:
    • 0 – 19% 1(elégtelen)
    • 20- 39% 2(elégséges)
    • 40- 59% 3(közepes)
    • 60- 79% 4(jó)
    • 80-100% 5 jeles
  • Az adatok egy adat.txt nevű szöveges állományban van két sorban, az első sorban 5 pontszám a gyakorlati vizsga részpontszámai, a második sorban a szóbeli vizsga részpontszámai egy-egy szóközzel elválasztva. Pl.:
    40 15 0 0 5
    4 4 4 3
  • Készítsük el a kimenő állományt, eredmeny.txt néven, amely tartalmazza az egyes vizsgarészek pontszámait, a gyakorlati és szóbeli rész értékelését %-osan és a végső eredményt a következő formában:
    Szovegszerkesztes     :     10 pont
    Tablazatkezeles       :      5 pont
    Adatbazis-kezeles     :      0 pont
    Web-lap keszites      :      0 pont
    Prezentacio es grafika:      5 pont
    ——————————————-
    Gyakorlati osszesen   :     20 pont = 16%
    Tartalmassag          :      3 pont
    Logikai felepites     :      2 pont
    Szakmai nyelv         :      1 pont
    Kommunikacio          :      3 pont
    ——————————————-
    Szobeli osszesen      :      9 pont = 30%
    ——————————————-
    Erettsegi osszesen    :     29 pont = 19%
    ——————————————-
    Erdemjegye            :      1 (elegtelen

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Memória   » Számítógépes hálózatok csoportosítása. (Érettségi Tétel)   

Nem hasznosHasznos (+2 pont, 4 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor