Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Kiviteli eszközök: monitor,nyomtató

Beküldő: Látogató
Informatika tételek

Monitorok
A monitor a perifériák között a kiviteli eszközök csoportjába tartozik. Működési elv szerint háromféle típust különböztethetünk meg.
CRT (Cathode Ray Tube, katódsugárcsöves) Az ilyen típusú monitorokban a televíziókhoz hasonlóan egy elektronnyaláb rajzolja meg a képet a képer¬nyőn. Az elnevezés onnan ered, hogy az elektronnyalábot egy katódsugárcső állítja elő. A katódsugárcső miatt ezek a monitorok viszonylag nagy méretűek.
LCI (Liquid Cristal Display, folyadékkristályos) Működé¬sük azon alapszik, hogy elektromosság hatására némelyik folyadékkristályos anyag¬nak megváltozik a fényáteresztő képessége. Ezek a monitorok vastagsága néhány cm. Az LCD monitorokon megjelenő kép élvezhetősége függ a nézés irá¬nyától.
TFT (Thin Film Transistor, vékonyfilm tranzisztor) A műkö¬dési elv lényegében LCD alapokon nyugszik, de itt minden egyes képpontnak egy-egy tranzisztor felel meg.
RGB. A monitorok, mint a fényt kibocsátó eszközök általában, a színeket az additiv (összegző) színkeverés elvének megfelelően három alapszínből állítják elő. Ezek az alapszínek a vörös, zöld és kék. Az alapszínek teljes hiánya jelenti a feketét, míg, ha minden színt maximális intenzitással használunk, akkor a fehéret fogjuk kapni.
Frissítési frekvencia. Ez az adat a CRT monitorok esetében fontos. Az elektron¬sugár nem rajzol maradandó képet a képernyőre, hanem a képet mindig frissíteni kell. Gondoljunk például arra, hogy egy parázsló végű bottal körözünk a sötétben. A frissítési frekvencia azt mondja meg, hogy másodpercenként hányszor rajzolja meg az elektronsugár a képet. Tipikus értéke ma 80 Hz körüli érték. A Hz a Hertz rövidítése, ami számunkra most az egy ütem/másodperc-et jelenti. Jó tudni, hogy az alacsonyabb frekvenciának egészségügyi következménye (fejfájás, szemkárosodás) is lehet, ezért javasolt 70 Hz-nél magasabb frekvencián használni monitorunkat.
Válaszidő. Az LCD alapú monitoroknál érdekes lehet, hogy egy képpont mennyi idő alatt képes megváltoztatni a színét. Ez a mai monitoroknál 10 ms vagy kevesebb.
Felbontás. Minden monitor esetén fontos adat az úgynevezett felbontás. A felbontás a megjelenő kép szélességét és magasságát adja meg képpont (pixel) egységben. Mi¬nél nagyobb a felbontás, annál finomabb grafikus megjelenést kapunk, de például az ikonok annál kisebbek lesznek. A 640×480 a VGA szabványnak megfelelő felbontás, amit minden monitornak tá¬mogatni kell, hiszen mindenféle meghajtóprogram nélkül is látnunk kell valamilyen képet. Vegyük észre, hogy legtöbb értékpár 4:3 arányt jelent, amit a hagyományos tele¬vízióknál is láthatunk. Manapság már gyakran találkozhatunk a 16:9 és 16:10 oldalará¬nyú monitorokkal is. Az LCD és plazmatévék gyakorlatilag mindegyike 16:9 oldalarányú, hiszen ezek a készülékek főként filmek megjelenítésére szolgálnak.
Színmélység. Azt adja meg, hogy a monitor hányféle színt képes megjeleníteni. Érté¬két bitekben szokás megadni. Például a 16 bites színmélység 216 = 65536 színt jelent. A 16 bites színmélységet szokták high color, a 24 bitest pedig true color néven is említeni.
Képátló. A monitorok fizikai méretének jellemzésére a képernyőátló méretét szokták megadni inch egységben. 1″= 25,4 mm. A jellemző értékek 15″, 17″, 19″ és 21″.
Jó tudni, hogy a megjeleníthető kép mérete valójában a képernyőátló méreténél kisebb. Tipikus érték például, hogy egy 17″-os CRT monitor látható területe csak 16″-os.
LR (Low Radiation, alacsony sugárzás). A működési elvből adódóan a CRT monitorokon láthatjuk ezt a jelzést. Ez annyit jelent, hogy viszonylag kevés sugárzás éri szemünket. A monitornak és a gépünkben található grafikus kártyának is tá¬mogatnia kell a választott felbontást, frissítési frekvenciát és színmélységet. A CRT monitorok gyakorlatilag minden felbontás mellett szép képet nyújtanak, míg a TFT monitoroknak van egy optimális felbontásuk.
A frissítési frekvencia és a felbontás egymás ellen ható beállítások. Nem minden felbontáshoz választható minden frissítési frekvencia. Például a következőket olvas¬hatjuk egy monitor* leírásában.
1280xl024/65Hz, 1152×864/77Hz, 1024×768/86Hz, 800×600/109Hz
Ez annyit jelent, hogy minden felbontáshoz a mellette álló frissítési frekvencia vá¬lasztható maximális értékként. Az alacsonyabb értékek természetesen mindenhol vá¬laszthatóak.
A megjelenítés főleg előadásokon, oktatásban használt eszköze, a projektor. A projektor vetítéssel, fénysugár útján állítja elő a képet. Általában többfé¬le bemenettel is rendelkezik, hogy csatlakoztathassunk hozzá számítógépet, kamerát esetleg DVD lejátszót. A projektort a sugárzási teljesítményével jellemzik lumen egy-ségben. Egy fényforrásból a tér minden irányába kisugárzott és a szem által érzékelt sugárzási teljesítményt fényáramnak nevezzük. Egysége a lumen (lm). Egy 100 wattos izzólámpa fényárama kb. 1380 lm. A projektorokra jellemző érték kb. 2000 lm.

Nyomtatók
A nyomtató a kiviteli perifériák csoportjába tartozik. Működési elv szerint a kö¬vetkező típusokat különböztethetjük meg.

Mátrixnyomtató. Az írógéphez hasonló elv szerint működik. Az írógép esetében előre megadott jeleket tartalmazó „kalapácsok” ütnek a festékszalagra, míg a mát¬rixnyomtatók esetében apró tűk ütnek a festékszalagra, és így áll elő a kép. Tehát az írógéppel ellentétben nincs kötött karakterkészletük, a tűk segítségével tetszőleges jel képe előállítható, illetve nem túl nagy felbontású grafika is nyomtatható velük. A 9, 12 vagy a 24 tűt tartalmazó modellek a.leginkább elterjedtek. Működési elvéből adódóan ez a nyomtatótípus az egyetlen, amelyik képes egyszerre több példányt nyomtatni. A nyomtató zajos működésű és viszonylag olcsó az üzemeltetése.
A sornyomtató tulajdonképpen a mátrixnyomtató egy különleges esete. Az ilyen nyomtatók egyszerre egy egész sort helyeznek el a papíron. Itt valójában nem is túk ütnek a papírra, hanem egész karakterképek az írógépekhez hasonlóan.
A mátrixnyomtatókkal az egyedi lapok mellett az úgynevezett leporellóra is nyom-Inihalunk. Az ilyen papírok mindkét szélén egy lyuksor (perforáció) található, amelyikbe a papír továbbítását végző traktor kapaszkodhat.
Tintasugaras nyomtató. Az ilyen nyomtatóknál a papír előtt mozgó nyomtatófej nagyon apró tintacseppeket lő a papírra. A tintacsepp kilövésére két fő módszer használatos. A tinta kis mennyiségét hirtelen felhevítik és a keletkező gőz lövi ki a tinacseppet (bubble jet). A másik módszer azt a jelenséget használja ki, hogy az úgynevezett piezoelektromos kristályok elektromosság hatására változtatják térfogatukat (ink jet). A tintasugaras nyomtatókból manapság már csak a szinesekkel találkozunk.
Olcsó áruk csábító, de vegyük figyelembe, hogy nagy mennyiség nyomtatására nem célszerű használni, mert fenntartása viszonylag drága. Speciális papírra fotóminőségű képet tud nyomtatni. Halk működésűek, de viszonylag lassúak, különösen jó minőségű fotók nyomtatásánál.
A tintasugaras nyomtatók esetén fontos kérdés a tintapatronok kialakítása. A színes nyomtatók a fekete festéket önálló patronban tartalmazzák, mert az alapszínekből való kikeverés egyrészt drága, másrészt sosem tökéletes. A jobb modellek esetén nem egy patronban találjuk az alapszíneket, hanem önálló patronokban, így egy szín elfogyása miatt nem kell a többit kidobni.
Lézernyomtató. Lényegét tekintve a fénymásolók működési elvével megegyező módon működik. A lézerfény egy úgynevezett szelénhengerre rajzolja a nyomtatandó dokumentumot, ahol a dokumentum elektromos töltések formájában fog megjelenni. Erre a hengerre fog a megfelelő helyekre tapadni a tonerben található igen finom por alakú festék. A hengerről a festék a papírra kerül és végül a nyomtató kb. 200 °C-on rásüti a papírra a festéket.
A lézernyomtatók drágábbak ugyan, mint a tintasugaras társaik, de gyorsak, csen¬desek és velük már több példány nyomtatása is gazdaságosabb, illetve színes változa¬tuk is terjedőben van.
Hőnyomtató. Ebben a nyomtatótípusban nincs festék. A festéket a papír tartalmaz¬za, mely hő hatására válik láthatóvá. Például faxkészülékek és parkolóórák. Olcsók ugyan, de fontos tudni, hogy a nyomat tartalma viszonylag gyorsan elhalványul, esetleg az egész elsötétedik, amit erős fény, illetve hőhatás gyorsít. Ezeket a nyomatokat óvni kell például a műanyagokkal, műbőrökkel (pénztárcák anyaga!) való érintkezéstől.
Rajzgép (plotter). Ez a típus műszaki rajzok, mérnöki tervek készítéséhez használatos. A sík-plotter esetén a toll egy asztal felett mindkét irányban mozoghat. A dobplotter esetén egyik irányú mozgást a toll, a másik irányút pedig a papír végzi.
DPI. A nyomtatók minőségét a szkennereknél is használt DPI (Dot Per Inch) egységben szokás jellemezni. A nyomtatók esetén ez azt adja meg, hogy a nyomtató hány kü¬lönböző pontot képes elhelyezni l inch (2,54 cm) hosszúságú sza¬kaszon. A mai irodai nyomatok esetén ez 600-1200 DPI körüli érték.
CMYK. A nyomtatók a szubsztraktív (kivonó) színkeverés elve szerint állítják elő a színes képeket. Ilyenkor a nyomat a fehér fényből bizonyos színeket elnyel, és a visszavert maradékból áll elő a kép. Az alapszínek keveréke ekkor feketét jelent. A szín¬keveréshez használt alapszínek: CMYK azaz Cyan, Magenta, Yellow, Black. Elvben a fekete kikeverhető lenne a másik három alapszínből, de ez tökéletesen sosem sikerül, illetve a fekete hasz¬nálatát gazdaságossági okok is indokolják. A jobb nyomtatók esetén a három színes festék egymástól függetlenül cserélhető.
Nyomtatási sor. A nyomtató lassabban dolgozik mint számítógépünk, ami különö¬sen nagyobb dokumentumok esetén feltűnő. A nyomat elkészüléséig természetesen nem kell a gépen folyó munkának állni. Az egyes alkalmazások a nyomtatnivalókat át¬adják az operációs rendszernek, ami sorba állítja ezeket és egymás után kinyomtatja. A nyomtatási sort megtekinthetjük, ha a Start menüből a Nyomtatók és faxok pontot választjuk, majd duplán kattintunk a nyomtató ikonjára, vagy ha a tálcán az óra melletti nyomtatóikonra kattintunk. A nyomtatási sorból törölhetünk is várakozó munkákát, ha van hozzá megfelelő engedélyünk. A nyomtató és a számítógép kapcsolata többféle is lehet. Manapság a nyomtatók legnagyobb része USB porton át csatlakozik a számítógéphez. Figyeljük meg egy készüléken, hogy ilyenkor a nyomtatón a B típusú csatlakozót találjuk, ami közelebb áll a négyzet alakhoz, mint a gépen található USB csatlakozó. Régebben a párhuza¬mos portot is használták, de ma már egyre ritkább. A nyomtató rendelkezhet önálló hálózati kártyával is. Ebben az esetben nem számítógéphez, hanem hálózati kábelen keresztül (UTP) közvetlenül a számítógépes hálózathoz csatlakozik. Ekkor a nyomtató önálló IP címmel rendelkezik, és ennek segítségével érik el a hálózat számítógépei. Ne keverjük össze a hálózati nyomtatót, a hálózaton át elérhető megosztott nyomtatóval. A hálózati nyomtató közvetlenül a hálózatra csatlakozik, míg a megosztott nyomtató a hálózat egyik számítógépéhez.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Perifériák és működésük   » Informatika részletes érettségi vizsgakövetelmény   

Nem hasznosHasznos (+10 pont, 22 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor