Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Könyvtárak (Érettségi Tétel)

Beküldő: adminszamalk
Informatika tételek

A könyvtár meghatározása

A könyvtár dokumentumok tárolására és közreadására szolgáló intézmény. Dokumentum: rögzített ísmeretet tartalmazó. az ismeret átadására szolgáló anyagi objektum, önálló szellemi termék. Kevéssé elvontan: lehet könyv, folyóirat, kézirat, fotó, térkép, kisnyomtatvány, vagy elektronikus adathordozó. A dokumentumok tárolása a könyvtárban rendszer szerint, katalógus alapján történik. A tárolt dokumentumokat, illetve az azokkal kapcsolatos adatokat az olvasók rendelkezésére bocsátja.

Más megfogalmazásban a könyvtár olyan szervezet vagy szervezeti egység, amelynek feladata a dokumentumokból felépülő állomány folyamatos gyarapítása, illetve információs eszközök és információforrások használatának elősegítése; ez utóbbi használói tájékozódási, kulturális, oktatási vagy rekreációs igényeit elégíti ki.

Általánosságban a könyvtár a társadalomban a következő területeken fejt ki hatást: kutatás (fejlesztés), oktatás, élethosszig tartó tanulás, valamint szórakozás. Az egyes könyvtártípusok abban (is) különböznek egymástól, hogy e négy aspektusból melyik domináns a tevékenységükben.

A könyvtár feladatai

A könyvtár hagyományosan a könyvek, folyóiratok, általában a papíralapú dokumentumok és nyomtatványok gyűjtésével, rendszerezésévei, feldolgozásával, tárolásával és visszakeresésével foglalkozik. Az informatika térhódításával a könyvtárak feladatköre kibővült. A nem hagyományos adathordozók: filmek, hanglemezek, magnószalagok és kazetták szinte megjelenésüktől gyűjtőkörükbe tartozik. Az elektronikus digitális hordozók elterjedésével ezekkel is bővült a paletta, az irodalomkutatást, rendszerezést és kölcsönzést kiterjesztették ezekre is.

A könyvtár feladata összefoglalva: ismeretek gyűjtése, feldolgozása, visszakereshetővé és elérhetővé tétele. Tételesen és részletesen: Számbavétel: adott (tudomány)terület dokumentumainak számbavétele Fontos eszköze a bibliográfia. A bibliográfia lehet az ismeretek szerint általános bibliográfia vagy szakbibliográfia. A regisztrált dokumentumtípusok szerint lehet könyv-, sajtó bibliográfia, repertórium azaz cikkbibliográfia, zenemű- vagy térkép-bibliográfia, illetve filmográfia. Gyűjtőkör szerint lehet teljes vagy válogatott (minőségi szempont), egyetemes, regionális vagy nemzeti (földrajzi szempont), kurrens vagy retrospektív (idő szempont). Szokás még a feldolgozás módszere szerint is csoportosítani a bibliográfiákat: az elrendezés módja szerint megkülönböztetünk betűrendi, tárgyi, kronologikus vagy topográfiai bibliográfiát, illetve a feltárás mélysége szerint regisztratív, annotált vagy referáló bibliográfiát.

Gyűjtés: a dokumentumok fizikai beszerzése. Fontos a gyűjtőhelyek ebbéli tevékenységével kapcsolatban az összehangoltság és az együttműködés. A gyűjtőköri szabályzat tartalmazza, hogy az adott könyvtár mit és miként gyűjt: ez tartalmi és formai szempontokat, valamint egyéb megkötöttségeket fogalmazhat meg.

Megőrzés: a gyűjtéssel szorosan összefüggő, a dokumentumok fizikai jellegétől függően összetett tevékenység. Speciális probléma az elektronikus dokumentumok megőrzése: egyfelől a fizikai romlás meggátolása ma még nem ismert technológiát igényelhet, másrészt a régebbi elektronikus adattárolási formátumok nem feltétlenül kompatibilisek a korszerű adat-olvasási módokkal.

Feltárás, elemzés: megkülönböztetjük a formai feltárást és a tartalmi feltárást. A formai feltárás a bibliográfiai leírás elkészítése, a dokumentumok formai jegyei (szerző neve, dokumentum címe vagy címei, stb.) alapján történik. A tartalmi feltárás a dokumentum témájának, tartalmának meghatározása. Ez különböző szinteken valósulhat meg. Két fő eszköze a szakkatalógus és a tárgyszókatalógus. (A tartalmi feltárást osztályozásnak is nevezzük, ekkor a dokumentumok csoportosítása tartalmuk szerint történik.)

Szolgáltatás: összetett tevékenység, amely magába foglalja a kölcsönzés, illetve a helyben használat biztosítását, a könyvtárközi kölcsönzés lebonyolítását, másolat készítését és rendelkezésre bocsátását is. Fontos eleme az információ. szolgáltatást, ideértve az utóbbi időben a hálózaton (internet) való kapcsolattartást is.

Tájékoztatás: szokás a könyvtárak tájékoztató tevékenységét funkció, orientáció és tartalom szerint csoportosítani. Funkció szerint szokás megkülönböztetni visszatekintő retrospektív vagy újdonságértesítő, kurrens tájékoztatást. Orientáció szerint létezik dokumentum-, tudomány-, felhasználó- és feladatorientált tájékoztatás. Tartalom szerint a tájékoztatás lehet faktorgrafikus vagy szakirodalmi.

Könyvtárak csoportosítása

Fenntartó szerint: állami, önkormányzati, egyházi és más fenntartók által mű¬ködtetett könyvtárak. (A törvény nem határozza meg, nem korlátozza azt, hogy ki alapíthat könyvtárat.) Minősítése szerint: lehet nemzeti, tudományos és szakkönyvtár, nyilvános és közkönyvtár. Nemzeti könyvtár: az adott nemzet (vagy a nemzet valamennyi nyelvén megjelent) minden dokumentumának gyűjtése, rendszerezése. Információt gyűjt és bocsát rendelkezésre a könyvtári rendszer más szereplőinek állományáról. A nemzeti könyvtárak rendelkeznek köteles példány joggal.

Tudományos és szakkönyvtár: egy-egy tudományág, szakterület információs igényének kielégítése a fő feladatuk. Ide sorolhatóak az egyes speciális intézmények (tudományos kutatóhelyek) saját könyvtárai. Ezek általában nem nyilvánosak, habár könyvtárközi kölcsönzés vagy információszolgáltatás útján segíti más könyvtárak munkáját. Amennyiben a szakkönyvtár nyilvános, akkor a nyilvános könyvtári alapfeladatokon túl szakterületükön szakirodalmi és információs szolgáltatásokat végeznek.

Nyilvános könyvtár: a törvény (1997. évi CXL.) előírja, hogy mindenki által elérhető, használható legyen; alkalmazzon könyvtáros szakembert; rendelkezzen könyvtári szolgáltatás céljára alkalmas helységgel; helyben nyújtott alap¬szolgáltatásai legyenek ingyenesek; végül a törvényben megadott módon statisztikai adatokat szolgáltat.

Közkönyvtár: nyilvános könyvtár, melynek felállítása és működtetése az önkormányzat feladata. Feladatai a nyilvános könyvtári feladatokon túl a helyismereti információk és dokumentumok gyűjtése, rendszerezése, közhasznú információs szolgáltatás biztosítása. Általában szabadpolcos résszel is rendelkezik.

Felsőoktatási könyvtár: az egyik legrégebbi könyvtártípus. Feladata az egyetemi oktató-nevelő munka támogatása, valamint az egyetemen folyó tudományos kutatómunka kiszolgálása.

Iskolai könyvtár: a tanárok és a diákok számára biztosítja az iskolai munkához szükséges dokumentumokat. Színtere a könyvtárhasználat megtanításának és megtanulásának is. Kisebb településeken gyakran fizikailag egybeesik az iskolai és a (települési) közművelődési könyvtár.

Kialakítása szerint

Annak alapján, hogy a könyvtár dokumentumai az olvasók számára szabadon elérhetőek-e vagy azok zárt, nem publikus raktárban vannak, a következő módon szoktuk a könyvtárakat felosztani:

Zárt, raktári rendszerű: az olvasó és a dokumentum közötti kapcsolatot a katalógus teremti meg. Az olvasó a dokumentumokhoz csak kölcsönzés útján férhet hozzá. Ez a rendszer a dokumentumok számára fokozott védelmet nyújt és rendszerezésük is szakember, a könyvtáros felügyelete alatt marad.

Szabadpolcos: az olvasók közvetlenül hozzáférhetnek a polcokon tárolt dokumentumokhoz, keresés során részletesebb információkat szerezhetnek róla.

Fennáll a dokumentum sérülésének veszélye, valamint ha az olvasó a levett könyvet nem jó helyre teszi vissza, a rendszerezettség is csorbulhat sérülhet.

Vegyes rendszer: a könyvtár népszerűbb kiadványai szabadpolcos rendszerben érhetőek el, ritka éslvagy fokozott értéket képviselő darabjai azonban zárt raktári rendszerben kerülnek elhelyezésre. Az ilyen könyvek gyakran nem kölcsönözhetőek, hanem csak olvasóterembe kérhetők ki.

Gyűjtőkör: az vagy azok a területek, amelynek irodalmát a könyvtár rendszeresen beszerzi. Alapvetően a könyvtár feladata, olvasókörének igényei határozzák ezt meg. Más szavakkal gyűjtőkör könyvtár által gyűjtendő dokumentumok formai és tartalmi definiálása. Szokás ezen belül megkülönböztetni a fő és a mellék gyűjtőkört

A magyar nemzeti könyvtár

Létrejötte: 1802. november 25-én keltezett alapítólevelében gróf Széchényi Ferenc (1754-1820) a nemzetnek adta a magyar és magyar vonatkozású irodalmat tartalmazó könyvtárát. Többek között 15000 könyv, nyomtatványok, kéz¬iratok, térképek, rézmetszetek, illetve érmek alkották e gyűjteményt, melyet nem sokkal később cenki könyvtárának gyűjteményével egészített ki. A könyvtár 1846-ban költözött a Nemzeti Múzeum épületébe, majd 1985-ben mai helyére, a Budavári Palota F épületébe Feladata: nemzeti könyvtár, azaz gyűjt, tárol és rendszerez minden Magyarországon megjelent dokumentumot, valamint a külföldön megjelenő magyar nyelvű és magyar vonatkozású kiadványokat. Idetartoznak a sajtóterméknek nem minősülő hungarikumok. Ez a köteles példány, a törvény (601 1998. (Ill. 27.) Korm. rendelet) pontosan fogalmaz: pl. minden, legalább 50 példányban kiadott

sajtótermékből 6 példány, film,- és videoalkotásokból a példányszámtói függetlenül.

Könyvtárak felépítése

Zárt raktári vagy szabadpolcos rendszer

A könyvtárakat sokféle szempont szerint szokás osztályozni. Egy ezek közül a könyvtár felépítésére vonatkozik. Számottevően eltér egy több millió tétellel rendelkező, sokrétű feladatokkal rendelkező nagy könyvtár és egy néhány tízezer egységgel rendelkező kis könyvtár felépítése, szerkezete- Eszerint a következő rendszerű könyvtárakat szoktuk megkülönböztetni:

Zárt raktári rendszerű

A könyvtár dokumentumgyűjteménye közvetlenül nem érhető el az olvasók részéről: a kapocs a dokumentum és az olvasó között a katalógus, a számítógépes rendszer, illetve a tájékoztató könyvtáros. Ezt a megoldást a nagy gyűjte­ménnyel rendelkező könyvtárak használják. Előnye a dokumentumok fokozottabb védelme, a raktári rendet olvasói tájékozatlanság nem zavarhatja meg, illetve jobb a helykihasználása is a szabadpolcos rendszerhez képest. Hátrány, hogy az olvasó csak a kiválasztás után kerül kapcsolatba a dokumentummal, ez esetenként megnehezíti a választást. CA korai könyvtárak ezt a rendszert alkalmazták, azonban a nagy közgyűjtemények és a tudományos könyvtárak létrejöttével a 19. századtól ez nem tűnt tarthatónak.)

Szabadpolcos rendszerű

A könyvtári gyűjtemény az olvasók részéről szabadon hozzáférhető. Az olvasó szabadon mozoghat a szakrendben elhelyezett dokumentumokat tartalmazó polcok között. A dokumentumokat kiválasztás előtt kézbe veheti, megtekinthet, ez elősegítheti a pontos választást, de fennáll a dokumentum sérülésének veszélye illetve ha az olvasók nem tartják be az olvasótermi rendet, esetenként a dokumentumok nem a helyükre kerülnek vissza. Az ilyen hiba a könyvtáros részéről esetenként nehezen korrigálható. A szabadpolcos rendszer helykihasználása mindig rosszabb, mint a zárt raktári rendszernek. Főleg kisebb, pl. isko1ai közművelődési könyvtárak szerveződnek ilyen rendszerben.

Vegyes rendszerű

Olykor a könyvtár a fenti két rendszert egyszerre alkalmazza Jelentős dokumentumszámú szabadpolcos rendszer áll az olvasók rendelkezésére, de a ritkábban használt és/vagy értékesebb dokumentumokat zárt raktári rendszerben tárolják, és a katalógus közvetítésével teszik kiválaszthatóvá az olvasók számára.

Könyvtári terek

A könyvtár egyes funkciói speciális kialakítást igényelnek, helyesetén, megfelelően nagy könyvtárban ezek külön terek. Kisebb könyvtár esetében nem csak a funkciók lesznek összevonva, de egyazon tér több feladatot is elláthat. A legfontosabb funkcionális terek a következők:

Szabadpolcos rendszer: csak a szabadpolcot (vagy azt is) tartalmazó könyvtárak része. Igen helyigényes, az olvasók biztonságos mozgását lehetővé téve kell elhelyezni a dokumentumokat (könyv). A dokumentumok szakrendben helyezkednek el. E tér elsődleges feladata, hogy az olvasó kikereshesse az érdeklődésének leginkább megfelelő dokumentumot.

Olvasóterem, kézikönyvek, folyóiratok: a helyben olvasás tere. A kézikönyvtár innen elérhető. A könyvtár méretének megfelelő helyet kell, hogy biztosítson.

E tér feladata a dokumentumok helyben olvasásához megfelelő körülmények biztosítása.

Katalógusterem: nagy könyvtárakban, ahol az állományszám akkora, hogy a katalógus-szekrények is megtöltenek egy termet, csak ott alakítanak ki számára külön teret. Helyet kell biztosítani a jegyzetelésnek is. A katalógusterem feladata a könyvtári állományban való keresés, eligazodás lehetővé tétele, ezért elérhetően és rendezetten kell, hogy prezentálja a katalóguscédulákat, esetleg biztosítson hozzáférést a számítógépes katalógushoz is. (Ezt technikai okokból gyakran nem itt, hanem az olvasóteremben vagy a számítógépes teremben teszik lehetővé.)

Kölcsönzőpult: a könyvtár egyik igen fontos tere. Minden könyvtárban megtalálható. Kisebb könyvtárakban nem különül el más terektől, pl. olvasóteremtől. Fontos feladata a kölcsönzés biztosítása mellett a könyvtáros és az olvasó kapcsolatának megteremtése is.

Fono- és/vagy videotéka: szinte minden könyvtár rendelkezik nem hagyományos dokumentumokkal: videofilmek, hangzó anyagok. Ezek helyben történő igénybevételéhez olykor külön helyiség áll rendelkezésre.

Számítógépterem: a könyvtári szolgáltatások között ma már eléggé elterjedt a számítógép-, illetve internethasználat biztosítása. Ehhez megfelelően elhelyezett gépekre van szükség, megfelelő térben: a gépek ne legyenek túl közel egymáshoz (a felhasználók ne zavarják egymást), de elég közel legyenek egymáshoz hogy a hálózat kiépíthető legyen. A legtöbb könyvtárban az olvasóterem egy része szolgál erre a célra.

Kutatószoba: nagyobb, speciális állománnyal rendelkező könyvtárak rendelkeznek olyan terekkel, melyek eléggé szeparáltak a zavartalan munkához, a könyvtári állomány tudományos igényű használatának feltételei rendelkezésre állnak.

Számítógép a katalógus eléréséhez, amennyiben a könyvtárnak ilyen állománya van, akkor mikrofilmolvasó berendezéssel is felszereltek.

Egyéb, pl. fénymásoló, kávézó, klubszoba, kiállítási tér: a könyvtár alapfunkciói mellett számtalan közösségí funkciót betölthet. Ezek esetenként a főfunkció tereiben, máskor, amennyiben a könyvtár kialakításánál erre lehetőség volt, speciális terekben kerül sor. Amennyiben lehetőség van klubszoba, kiállítási tér létrehozatalára, megfelelő szervezéssel potenciális közönség hozható be a könyvtár falai közzé.

Végezetül: a korszerű könyvtár tereinek akadálymentesnek kell lennie, tehát mozgáskorlátozottak számára is átjárhatóaknak. Ez azon túl, hogy etikai kívánalom, jogszabályban is rögzített kötelezettsége a könyvtár fenntartójának.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Operációs rendszerek   » Az Internet története   

Nem hasznosHasznos (+17 pont, 19 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor