Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Könyvtári dokumentumok

Beküldő: adminszamalk
Informatika tételek

Dokumentum

A dokumentum latin eredetű szó fordítása: bizonyíték, tanújel, intő példa, okirat.
A dokumentumot több értelmezésben is használják. Egyszerre jelenti a dokumentum üzenetét és annak anyagát, az adathordozót is.

Könyvtári dokumentumok azok az írásos, nyomtatott vagy egyéb sokszorosító eljárással készített anyagok, melyek a könyvtár állományába beletartoznak. A könyvtári dokumentum tartalmi és formai szempontból igen sokféle lehet. Szigorúan formai jellemzők alapján a következőképpen csoportosíthatjuk:

  • Hagyományos dokumentumok (könyv jellegű dokumentumok; nem könyv jellegű dokumentumok – dia hanglemez…).
  • Nem hagyományos dokumentumok (digitalizált).

Adathordozók

Az adathordozó alkalmas arra, hogy a különféle jelekből álló közleményt érzékelhető formában tárolja (könyvtári értelemben az információkat tartalmazó anyag neve). Az adathordozók a könyvtárban mint dokumentumok jelennek meg.

Évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt:

agyagtábla (Mezopotámia államaiban használták, mivel itt az agyagon kívül sem kő, sem fa, sem fémek nem álltak rendelkezésre),

rováspálca (rövidebb feljegyzések megőrzésére szolgáló vastagabb bot; a jeleket belekarcolták, majd a rováspálcát két egyforma félre szétrepesztették; ezzel lehetett elkerülni az utólagos módosítást);

pecséthenger (az ókorban márványból, elefántcsontból vagy féldrágakőből készült henger –
3-4 cm nagyságú – amely a tulajdonossal kapcsolatos adatok rögzítésére szolgált),

sztélé (figurális faragású, feliratos kőlap, rendszerint sírkő vagy emlékmű),

viasztábla (kisméretű fatábla, melynek középső részét méhviasszal fedték be, amelyre írtak).

Hagyományos értelemben a könyvtárak első számú adathordozói a könyvek.

A könyv általánosan elterjedt latin megnevezése: liber. A Magyar értelmező szótár egyik meghatározása szerint: nagyobb terjedelmű alkotást vagy több kisebb írásművet magában foglaló, írott vagy nyomtatott íveknek, leveleknek egyik szélükön tartósan összefűzött egysége, amelyet rendszerint boríték, fedél véd. A könyv fontos jellemzője a fentieken kívül a publicitás, azaz minden körülmények között feltételezi az olvasót, a felhasználót. Alakja és anyaga az idők során megváltozott (pergamen, papír).

A pergamen, finoman kidolgozott, írásra alkalmassá tett juh- kecske-, borjú-, esetleg sertés- vagy kutyabőr.

Papír, növényi, ritkábban ásványi vagy állati rostok vizes keverékéből víztelenedés útján előállított lapok neve.

Nyomtatás

Hagyományos értelemben e szót általában a szedés, nyomás és kötés egészének folyamatára is használják, a könyvszakma azonban azt a folyamatrészt jelöli vele, amelyben a nyomdafesték a papírra kerül. A nyomtatást elsősorban az befolyásolja, hogy a szöveg tartalmaz-e illusztrációkat. Illusztrált könyvek esetében a papírral szembeni követelmények is magasabbak.

Újabban a könyveket és egyéb kiadványokat számítógépen szerkesztik, és ebből egy grafikus fájlt (.pdf) készítenek. Az elkészült dokumentumot laponként filmre „levilágítják”. A levilágított filmet offsetlemezre (a nyomólemezre) nyomják, és ez a lemez hordja fel a festéket a papírra.

Nyomtatott dokumentumok

A könyvtárban található könyvek tartalmilag két fő csoportba tartoznak: ismeretközlő (szak- és ismeretterjesztő) irodalom és szépirodalom.

Az ismeretközlő irodalom körébe tartoznak azok a kiadványok, amelyek a világról, a természetről, a társadalomról, az emberekről, a művészetekről, az egyes tudományágakról közölnek ismereteket. Ha ezeket az ismereteket tudományos szinten írták meg és általában szakembereknek készültek, szakirodalomról beszélünk, ha viszont a nem szakemberek számára írták, akkor ezek a művek az ismeretterjesztő irodalom körébe tartoznak.

A szépirodalom művészi igénnyel készült és műélvezetre szánt irodalmi alkotások összessége. A szépirodalmi műveket nem a feldolgozott témák szerint csoportosítjuk, hanem műfajuk szerint, vagyis lehet

  • elbeszélés (novella),
  • mese,
  • regény,
  • vers,
  • színmű (dráma, vígjáték),

illetve ezek gyűjteményes kötetei. A gyűjteményes kötetek lehetnek vegyes műfajúak is.

Mind az ismeretterjesztő, mind a szépirodalmi alkotások között van a gyermekek számára írt gyermek- és a fiatalok számára írt ifjúsági irodalom is. A gyermekek számára készítenek képeskönyveket is, amelyek nem azonosak az illusztrál könyvekkel.

A könyvtárakban a kölcsönözhető műveken kívül külön csoportot alkot a kézikönyvtár. A kézikönyvtár állományába tartoznak a könyveken (monográfiák, lexikonok, enciklopédiák, szótárak, adattárak, statisztikák, jogszabálygyűjtemények, bibliográfiák, szabványjegyzékek stb.) kívül az időszaki kiadványok (hírlapok, hetilapok, folyóiratok, évkönyvek stb.), valamint az audio- (hanglemez, CD, magnószalag, és magnókazetta), audiovizuális (videokazetta, DVD) és vizuális dokumentumok (diakép, diafilm), továbbá a számítástechnikai adathordozók (mágneslemez, CD-ROM).

A kézikönyvtári állományba tartozó műveket általában külön polcokon, illetve olvasóteremben helyezik el, és megkülönböztető jelzéssel látják el.

Nem nyomtatott dokumentumok

Digitális dokumentum

Az elektronikus, digitális, virtuális könyvtár, illetve dokumentum fogalmainak meghatározása nem egyértelmű sem a szakirodalomban, sem a mindennapi használatban. Egyfajta értelmezés szerint ezek a fogalmak az alábbiak tartalmat jelentik:

Elektronikus dokumentumnak tekintjük az elektromos, mágnese vagy magnetooptikai hordozón tárolt dokumentumokat. Ha ezeket csak hálón érhetjük el, akkor digitális dokumentumról beszélünk, bár azok az elektronikus dokumentumok is digitálisan rögzítettek, amelyek fizikai, megfogható értelemben is a könyvtár állományába taroznak (például
CD-ROM kiadványok). Továbbá digitális dokumentumon kétféle módon rögzített állományt értünk: a valóban digitális (digitális formában készített) és a digitalizált (eredetileg nem elektronikus formában készült, de digitális képként rögzített) állományokat.

Virtuálisnak tekintjük azokat az elektronikus dokumentumokat, amelyek nincsenek a könyvtár állományában, hanem másutt, más hálószemen találhatók, azonban azt csatolóval (link) a könyvtár elérhetővé teszi őket a hálón (esetleg valamilyen módon fel is dolgozva). A virtuális könyvtár egy elektronikus katalógus, amely közvetítésével egy másutt tárolt digitális dokumentum számítógépünkre letölthető.

1993-tól kezdve az Egyesült Államok kormányzata hatalmas összegeket fordított az információtechnológia, azon belül is az internet és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra, valamint a rajta keresztül elérhető szolgáltatások fejlesztésére. A projekt jelentőségét mutatja, hogy Al Gore alelnök személyesen felügyelte és támogatta végrehajtását. A szakmai hagyományok szerint az ő nevéhez fűződik a „digitális könyvtár” fogalmának a köztudatba való átültetése. 1993 előtt ezt a kifejezést nem találjuk a szakirodalomban. Helyette viszont megtaláljuk az „elektronikus” és a „virtuális” jelzőket. A „elektronikus könyvtár” szót a The Electronic Libray c. folyóirat 1983-as számában olvashatjuk először, míg a „virtuális könyvtár” esetében nem találunk az eseményhez köthető évszámot.

A digitális könyvtárak megjelenése és elterjedése ugyanazon eredmények közé tartozik, amelyektől hangos volt a kilencvenes évek eleje:

  • adatok gyors elérése;
  • a multimédia, a legkülönbözőbb formátumú információ megjelenítéséhez;
  • nagyobb tárolókapacitás;
  • felhasználóbarát kommunikáció ember és a számítógép között az eredményes keresés támogatására.

A hagyományos könyvtári gyűjteményeket két okból érdemes digitalizálni: egyrészt a frekventált dokumentumokhoz való hozzáférés megkönnyítése, másrészt az állományvédelem céljából.

A digitalizálás lényege, hogy a nyomtatott dokumentum tartalmát úgy helyezzük el egy elektronikus tárolóeszközön, hogy formai és tartalmi elemeit is megőrizze, és egyúttal a számítógép segítségével feldolgozhatóvá tegyük. Digitális tárolásnak minősül, ha a nyomtatott szövegről számítógéppel olvasható (= digitális) képet készítünk, de az is, ha a szöveget számítógéppel felismertetve szövegszerkesztő által kezelhető jelsorozattá alakítjuk. Első esetben tökéletesen megőrizhetőek a dokumentum formai sajátosságai, második esetben a formai elemek könnyen elvesznek, tartalma azonban minden további nélkül feldolgozható számítógéppel.

A könyvtár „virtualitása” ott kezdődik, ahol a szolgáltatások elhagyják az épület falait („papír nélküli iroda”, „fal nélküli könyvtár”). A virtuális könyvtár mind a felhasználók, mind a gyűjtemény forrásainak oldaláról a feladatok, teendők, a szolgáltatások megosztására alapozott nyílt rendszer. A virtuális könyvtár elsődleges forrásai olyan gyűjtemények, amelyek az interneten is elérhetők. A virtuális könyvtár nemcsak dokumentumok forrása lehet, de „virtuális piactér”, kommunikációs fórum is, ami hasonlít a könyvtári olvasóteremhez. Nonprofit testületek mellet profitorientált kiadóvállalatok is működtetnek nyílt hozzáférésű internetes információs rendszereket. Legfontosabb szolgáltatásai közé tartoznak a nyomtatott folyóiratok párhuzamos elektronikus kiadásai. A tudományos folyóiratok előfizetői többnyire könyvtárak, amelyek biztosítanak bizonyos mennyiségű példányszámot, de nem annyit, amennyit olvasóik igényelnének. A kiadók ezért a lapra történő előfizetés mellé a könyvtárak részére sokszor ingyen, vagy jelképes összegért megküldik annak elektronikus verzióját is.

Hazai elektronikus, digitális, virtuális könyvtárak

Hálózati források

A könyvtáros és tájékoztató szakemberek munkájuk során magától értetődően élnek a korszerű információtechnológia adta lehetőségekkel. A számítógépes hálózatok révén először más könyvtárak katalógusai váltak elérhetővé és felhasználhatóvá számukra, majd a 90-es évek elején a word wide web adott lehetőséget arra, hogy továbbfejlesszék hálózati szolgáltatásaikat. Világszerte hatalmas, egyre bővülő és sokrétű forráskínálat jött így létre, amely – feltéve, hogy szükség szerint és rendszeresen frissítik – jóval inkább naprakész tájékozódást tesz lehetővé, mint a nyomtatott források (ez különösen fontos az adattárszerű összeállítások esetében). A hálózati források nagy része ingyenesen elérhető és használható.

Linkgyűjtemények

A hálózati tájékozódásnál mindig érdemes átfogó összeállításokból kiindulni. Magyarországon ilyen a Könyvtárkapu (Információforrások könyvtárosoknak) (konyvtarkapu.hu) a Szegedi Tudományegyetem Könyvtárának honlapján található. Fő menüpontjai: könyvesboltok, könyvterjesztők, bibliográfiai adatbázisok, szakfolyóiratok, katalógusok stb. Nem a szigorúan vett szakmai közönségnek, inkább a használóknak nyújt könyvtárakkal kapcsolatos információkat: konyvtar.lap.hu és a .irodaweb.hu/konyv/konyvtar.htm A könyvtári-tájékoztatási szakterület forrásai internet-katalógusokban is megjelennek. Magyarországon egyedülálló vállalkozás a WebKat.hu, a Neumann János Digitális Könyvtár (neumann-haz.hu) összeállítása, amely feldolgozza az interneten megjelenő, a magyar kulturális örökség körébe tartozó dokumentumokat. Az Országos Széchenyi Könyvtárban a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) (mek.oszk.hu) teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz különböző témakörökben.

Külföldi összeállítások közül kiemelendő a Library of Congress portáljának könyvtártudományi része (loc.gov/global/library/library/html), amelyre az általános források mellett az USA és a világ nemzeti könyvtárainak honlapjai vannak bekötve.

Értékelés

Logikai felépítés – maximális pontszám: 8
Gondolatmenet 3 pont
Lényeg kiemelése 3 pont
Időbeosztás 2 pont
Kifejezőkészség, szaknyelv – maximális pontszám: 8
Értelmes, logikus fogalmazás 3 pont
Szaknyelv használata 5 pont
Tartalom – maximális pontszám: 8 8 pont
Dokumentum, adathordozók, nyomtatott dokumentumok, digitális dokumentumok, hálózati források, linkgyűjtemények.
Kommunikáció – maximális pontszám: 6 6 pont
Elérhető pontszám 30 pont

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Számítógépes hálózatok csoportosítása.   » A Vírusok   

Nem hasznosHasznos (+4 pont, 4 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor