Dokumentumismeret

A dokumentum az ismereteket rögzítő információhordozó. Pl.: könyv, folyóirat, napi és hetilapok, filmszalag, CD és DVD. A kezdetben kézírással készültek például a kódexek. Johannes Gutenberg találmánya a nyomda. Ennek segítségével már gyorsabb és nagyobb mennyiségben terjedt az információ. A Thomas Alva Edison által szabadalmaztatott fonográf jóvoltából lehetővé vált a hangrögzítés is. Felváltották a bakelitlemezek, és ma már a CD és a DVD korongokat használjuk hangrögzítésre. Már fájl formájában is magunkkal vihetjük, meghallgathatjuk az mp3 lejátszó segítségével. Megjelentek a „fekete-fehér” fényképek, később színessé vált, majd az állóképek megmozdultak. A mozgókép és a hang egyesülésével született meg a mai film. A dokumentumokat két csoportba sorolhatjuk. Ezek a nyomtatott és a nem nyomtatott dokumentumok.

A könyv

A könyvtárak legmeghatározóbb dokumentuma az írásos dokumentumok nyomtatott csoportjába tartozó könyv. Írásjelekkel rögzíti azokat a szellemi alkotásokat, amelyeket szeretnénk megőrizni és terjeszteni. Két nagy csoportja a megjelenés szerinti a keménytáblás (kötött) és a puhatáblás (fűzött).

A könyv részei:

• A védőborító behajtott részén helyezkedik a fülszöveg. Járulékos részek: címnegatív, az előszó, a tartalomjegyzék, az irodalomjegyzék.
• A © jel mellet találjuk a szerzői jog birtokosának a nevét.
• Az ISBN (International Standard Book Number) szám egy tízjegyű szám, mely egy könyvnek különböző kiadásai esetén is elérhető.

Időszaki kiadványok

Az időszaki kiadványok közé tartoznak a napi és a hetilapok, a néhány havonta megjelenő folyóiratok és az évkönyvek. A könyvekhez hasonlóan az időszaki kiadványoknak is van egy nemzetközileg egyedi azonosító számuk. Ez az ISSN (International Standard Serial Number) szám. Az ISSN szám egy nyolcjegyű azonosító.
A napilapok a gyors tájékozódást szolgálják. A legtöbb napilap általános témájú, bár ezek főleg politikai jellegűek. Vannak egy témára szakosodott napilapok is. mint például a Nemzeti Sport.

Főbb jellegzetességeiket a következőkben foglaljuk össze. Cím helyett fejlécük van, tartalmazza a címet, az évfolyamot az azon belüli számmal, és többnyire a jellegét.

A főoldalon találjuk a vezércikket, a belső oldalon lévő információkat rovatokba szervezik. A kényelmesebb olvashatóság érdekében hasábokra szokták tördelni a szöveget. Általában a lap végén található meg a kolofon, ami tartalmazza a szerkesztők nevét, a szerkesztőség, a kiadó és a nyomda adatit. Itt találhatjuk meg a terjesztéssel kapcsolatos információkat is.

A hetilapok között is találunk általános témájúakat, de a napilapokkal ellentétben itt már gyakoribbak az egy konkrét területet feldolgozó specializális tartalmúak. A hetilapok formailag a napilapok rokonai.
A folyóiratok elsődleges feladata a friss tudományos és szakmai információk közreadása. Számonként tartalmaznak egy tartalomjegyzéket. Az egész évben megjelent számok közötti eligazodást az évfolyam utolsó számában megjelenő éves tartalomjegyzék, illetve a név- és tárgymutató segíti. A cikkekről rövid tartalmi kivonatot készítenek, ez a repertórium, ami mellett egyre több esetben megtaláljuk az interneten át is könnyedén elérhető elektronikus archívumokat.

Nem nyomtatott dokumentumok

Használatukhoz valamilyen segédeszköz is szükséges.
Ide tartoznak a mikrofilmek, a „hangos” dokumentumok, a képi dokumentumok, mozgóképek.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!