Neumann-elv:

A Neumann-elveket Neumann János 1946-ban dolgozta ki a számítógépek ideális működéséhez. Ezek szerint a gépnek öt alapvető funkcionális egységből kell állnia: bemeneti egység, memória, aritmetikai egység, vezérlőegység, kimeneti egység, s ami lényegesebb: a gép működését a tárolt program elvére kell alapozni. Ez azt jelenti, hogy a gép a program utasításait az adatokkal együtt a központi memóriában, bináris ábrázolásban (kettes számrendszerben) tárolja.

• soros utasítás-végrehajtás (az utasítások végrehajtása időben egymás után történik. Ellentéte a párhuzamos utasítás-végrehajtás, amikor több utasítás egyidejűleg is végrehajtható)
• kettes (bináris) számrendszer használata
• belső memória (operatív tár) használata a program és az adatok tárolására
• teljesen elektronikus működés
• széles körű felhasználhatóság, alkalmasság bármilyen adatfeldolgozási feladatra (a számítógép univerzális Turing-gépként működik)
• központi vezérlőegység alkalmazása

Neumann-elvű számítógép részei:

• központi egység
• központi feldolgozó egység (Central Processing Unit) A CPU (, más néven processzor), a számítógép „agya”, azon egysége, mely az utasítások értelmezését és végrehajtását vezérli, félvezetős kivitelezésű, összetett elektronikus áramkör. A PC-be helyezett processzort az Intel fejlesztette ki. A processzor alatt általában mikroprocesszort értünk, régebben a processzor sok különálló áramkör volt, ám mikroprocesszorral sikerült a legfontosabb dolgokat egyetlen szilíciumlapkára integrálni
• központi vezérlő egység (Control Unit) CU: Vezérlő Egység, vagy vezérlő áramkörök. Ez szervezi, ütemezi a processzor egész munkáját. Például lehívja a memóriából a soron következő utasítást, értelmezi és végrehajtja azt, majd meghatározza a következő utasítás címét.
• aritmetikai-logikai egység (Arithmetical-Logical Unit). ALU. Ez a processzor „számológépe”, matematikai és logikai műveleteket hajt végre. Az ALU lassúsága segíthető egy koprocesszor (FPU, Floating Point Unit, lebegőpontos műveleteket végző egység) beépítésével, ami gyorsabban végzi a munkát mint az ALU. Manapság az ALU minden mikroprocesszorba be van építve.
• regiszterblokk (Register): A regiszter a processzorba beépítetett kisméretű memória. A regiszterek ideiglenes tárolják az információkat, utasításokat, míg a processzor dolgozik velük. Mostani gépekben méretük: 32/64 bit. A processzor adatbuszai mindig akkorák amekkora a regiszterének a mérete, így egyszerre tudja az adatot betölteni ide. Például egy 32 bites regisztert egy 32 bites busz kapcsol össze a RAM-al.
• gyorsítómemória (cache) A gyorsítótár vagy cache (ejtsd: „kes”) francia eredetű kifejezés (jelentése: „rejtekhely”, „rejtett”), a számítástechnikában az átmeneti információtároló elemeket jelenti, melyek célja az információ-hozzáférés gyorsítása. A gyorsítás egyszerűen azon alapul, hogy a gyorsítótár gyorsabb tárolóelem, mint a hozzá kapcsolt, gyorsítandó működésű elemek, így ha ezen területek tartalma korábban már bekerült a gyorsítótárba (mert már valaki/valami hivatkozott rá korábban), az ilyen adatokat nem a lassú működésű területről, hanem a gyors cache tárolóból lehet előhívni.
• matematikai társprocesszor (Floating Point Unit)
• háttértárak (pl. merevlemez, CD vagy DVD, floppy, stb.)
• perifériák
• operatív tár (memória)
• input perifériák (pl. billentyűzet, egér, szkenner, stb.)
• output perifériák (pl. monitor, nyomtató, hangszóró, stb.)

Csatlakozók:

• PS/2 csatlakozó a billentyűzet vagy egér
• PCI csatlakozóba illesztőkártyák dughatók (hangkártya, hálózati kártya)- 500 MB/s adatáramra képes
• AGP csatlakozók a nagy teljesítményű grafikus kártyáknak készült- 2GB/s adatáramra képes
• Soros port, párhuzamos port
• USB 480 MB/s- szinte minden periféria csatlakoztatható hozzá.

A PC részei:

• Processzor
• CACHE
• Buszrendszer
• Csatlakozók
• Illesztők
• Tápegység
• Háttértárak
• In és output perifériák

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!