Számolást segítő eszközöket már az ősi időktől készítettek az emberek. Az első mechanikus számológép a 17. században készült, az elektronikus számítógépek a 20. században jelentek meg. A 40-es évek közepén Neumann János rendszerezett néhány alapelvet, amelyek meghatározzák, hogy hogyan kell egy számítógépet elkészíteni, bár vannak nem Neumann-elv alapján működő számítógépek is.

A Neumann-elv a következőket tartalmazza:

-az elektronikus működésű számítógép aritmetikai és logikai műveletek elvégzésére
legyen alkalmas

-tárolt program alapján működjön

-a programoknak és az adatoknak közös tárolója legyen

-sorosan dolgozza fel a program által meghatározott utasításokat

-a műveletek elvégzéséhez a kettes számrendszert használja

-rendelkezzen beviteli és kiviteli egységekkel

-univerzális (tetszőleges feladat elvégzésére alkalmas) legyen

A fenti elvek figyelembevételével készült számítógépeket Neumann-féle számítógépeknek nevezzük.

Munkavédelem és ergonómia

„Képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit” összefoglaló 50/1999. (XI.3.) Egészségügyi.Minisztériumi rendelet

A rendelet 1999. novemberben jelent meg és 2000. január 2.-a óta hatályos. A rendeletben foglaltak azokra a munkavállalókra és munkáltatóikra vonatkoznak, akik „napi 4 órán keresztül rendszeresen számítógépes munkát végeznek”.

Ergonómia:

Az ergonómia az ember és a tárgyi világ közötti harmónia megteremtésének tudománya.

1. Hardver-ergonómia:

a munkaeszközök és berendezések, a munkahely és a munkakörnyezet az ember sajátosságaihoz történő illeszkedésével foglalkozik.

1. számítógépes tanterem kialakítása

2. világítás

3. tükröződés és fényvisszaverődés

4. zaj

5. klíma-szellőzés

6. sugárzás csökkentése

7. munkaasztal (formatervezett asztalok, csoportmunkahelyek)

8. szék

9. képernyő (helyzete, típusok)

10. billentyűzet

11. egér

12. kézirattartó

1. Szoftver-ergonómia:

A szoftverek, a számítógépes rendszerek illesztése az ember megismerő, értelmi és észbeli tulajdonságaihoz.

A szoftver megtervezése, kiválasztása, bevezetése, módosítása és a képernyős munkafeladatok megtervezése során a munkáltatónak az alábbi elveket kell figyelembe vennie:

• A szoftver feleljen meg a faladatnak

• A szoftver minden betűt a magyar helyesírásnak megfelelően jelenítsen meg a képernyőn és a nyomtatón egyaránt

• Legyen könnyen használható és a számítógép-kezelő ismereteihez és tapasztalatszintjéhez igazítható

• Rendelkezzen magyar nyelvű súgóval

• Lássák el megfelelő hibaüzenetekkel

• A szoftver a képernyő előtt dolgozóhoz alkalmazkodó formátumban és ütemben jelezze ki az információkat

• Biztosítson visszajelzést a munkavállalónak a teljesítményéről

A szoftver és a felhasználó közötti párbeszédet úgy kell kialakítani, hogy eleget tegyenek az alábbi követelményeknek:

• Az információt teríteni kell a képernyőn

• Az adatbevitelhez képi segédeszközöket kell alkalmazni

• Az adatbevitel végét jelezni kell, majd áttérni a válaszra

• A hibát jelezni kell

• Lehetőséget kell biztosítani az adatbevitel visszavonására

1. az ember és a környezet egymásra hatása

• Csak jól megtervezett munka-helyen lehet optimális hatékonyságú munkát végezni.

• Stresszmentes környezet

• Környezet-pszichológia

• Zavaró zajhatások kiküszöbölése

• A céget képviselő, de nem hivalkodó díszelemek elhelyezése

• Virágok: szép  allergia

Személyes munkaterület nagysága

1. Rendszer ergonómia:

A munkafolyamat és munkaeszközök együttesét vizsgálja. Célja annak feltárása, milyen az ember és a számítógép közötti funkciómegosztás.

• Robotrendszer

• Gazdarendszer

A robotrendszerben olyan módon szervezik a munkát, hogy a számítógép átveszi az ember irányítását és ellenőrzését, és csökkenti az emberi tevékenység hatáskörét és szabadságfokát. Pl. adatbeviteli tevékenység – -csak ebben a rendszerben oldható meg

A gazdarendszerben a technika feladata az emberi tevékenység támogatása, a számítógép felszabadítja az embert a mindennapi rutinfeladatok elvégzése alól, a kívánt adatokat gyorsan és pontosan a rendelkezésére bocsátja, növeli az emberi cselekvés hatókörét.

MUNKAVÉDELEM:

A munkavédelemről az 1993. évi XCIII. törvény, a tűzvédelemről az 1996. évi XXXI. törvény rendelkezik.

Munkavédelem (egészségügyi szempontok):

• A monitor frissítési frekvenciája

• Védőszemüveg

• Kellő távolság a monitortól

• Kényelmes, gerincet tartó szék

• A billentyűzet használata ne fárassza a kezet

• Legyen világos a szoba

• A monitort érő közvetlen napsugár olvashatatlanná teszi a tartalmat.

• Szembetűző nap esetén például a monitor árnyékban van, mégsem szerencsés elrendezés.

A törvények szerint csak olyan személy kapcsolhatja be a számítógépet, aki munka és tűzvédelmi oktatásban részesült. Az első alkalommal a munkába állás napján, később évente, illetve a munkakörülmények megváltozásakor kell megtartani.

A munkáltató csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készségekkel és jártassággal.

A számítógépet földeléssel ellátott csatlakozóval szabad használni. A számítógép kábeleit megtörni nem szabad, a rajtuk lévő áramterhelést be kell tartani. Számítógépes termekben a kábelezést célszerű kevésbé forgalmas helyen elvezetni.

A számítógépet a tevékenység után, vagy áramszünet esetén ki kell kapcsolni.

A számítógépes tűz oltásához poroltót és vizet nem szabad használni, mert azok károsítják a számítógépet ill. a víz vezeti az áramot. Ilyen esetben széndioxiddal vagy halotronnal oltó készüléket kell alkalmazni.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!