Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Szoftverjog

Beküldő: adminszamalk
Informatika tételek

A szoftver-forráskódja, valamint programkódja- és a hozzá tartozó dokumentáció a programozók szellemi alkotása. Mindezen alkotások szerzői jogával tehát a szoftver alkotója rendelkezik.

A szoftver létrejöttének pillanatától szerzői jogvédelem alatt áll. A szerzői jogról lemondani nem lehet, nem eladható, másra át nem ruházható. A szerzői jogvédelmi törvény (1999.évi LXXVI. [76] tv.) alapján a szoftvert a szerzői jogvédelmi ideje alatt csak fizetés ellenében szabad felhasználni.

A szoftveralkotások felhasználására licenszek vásárlásával szerezhetünk jogot. A licenszek megvásárlásával a szoftver kiadója feljogosítja a vevőt a termék használatára, a vevő pedig ezzel (illetve számlával, szerződéssel) igazolja annak származását. Tehát a vevő a licensszel nem a szoftver (másolásra és továbbadásra feljogosító) tulajdonjogát, hanem csak a használati jogát kapja meg.

A demoprogramok a kereskedelmi változat működését bemutató programok.

A szoftverek korlátozottan használható, ingyenes változatai az úgynevezett shareware‑ek. Ezek szabadon hozzáférhetők, letölthetők például az internetről, de a számítástechnikai folyóiratok CD mellékleteként adott lemezeken is többnyire ilyen programokat találunk. A felhasználás korlátozása többnyire időhöz vagy a program valamely lényeges jellemzőjéhez (például a menthető állományok méretéhez) kötött. Az ilyen programokat azzal a céllal teszik közzé, hogy széles körben ismertté váljanak, és a felhasználók vásárlás előtt alaposan kipróbálhassák az eszközt. A vásárlás nem csak fizikailag új termék átvételével történhet: gyakori, hogy a vevő a vételár átutalása után az interneten keresztül kapja meg a teljes változat használatát lehetővé tevő jelszót vagy kiegészítő állományokat.

A freeware szoftverek ingyenes szabadon használható és terjeszthető, teljes programok melyeknek általában a forráskódja is szabadon közzétehető. Érdemes figyelmet fordítani rájuk, mert jónéhány alkotás akad közöttük, mely drága programokat válthat ki mindennapi munkánk során.

Azokat a freeware programokat, amelyek futtatása közben megjelennek a szponzorok, támogatók reklámjai, adware programnak nevezzük.

FIGYELEM! Az illegális szoftverhasználat, a szoftver hamisítása, ugyanazon program több gépre telepítése jogosulatlanul, internetről letöltött illegális szoftverek használata szoftverkalózkodásnak számít.

A licencszerződés megsértője törvénysértést követ el. Vagyis törvényt sért

  • aki szoftvert, vagy annak dokumentációját, beleértve a programokat, alkalmazásokat, adatokat, kódokat és kézikönyveket szerzői jog tulajdonosának engedélye nélkül lemásolja vagy terjeszti,
  • aki szerzői jog által védett szoftvert egyidejűleg két vagy több gépen futtat, hacsak ezt a szoftver licenc szerződése külön nem engedélyezi,
  • az a szervezet, amely tudatosan vagy akaratlanul munkatársait arra ösztönzi, kötelezi, vagy számukra megengedi, hogy illegális szoftvermásolatokat készítsenek, használjanak, vagy terjesszenek,
  • aki az illegális szoftvermásolást tiltó törvényt megsérti azért, mert valaki erre kéri vagy kényszeríti,
  • aki szoftvert kölcsön ad úgy, hogy arról másolatot lehessen készíteni, vagy aki a kölcsönkért szoftvert lemásolja,
  • aki olyan eszközöket készít, importál, vagy birtokol, amelyek lehetővé teszik a szoftver védelmét szolgáló műszaki eszközök eltávolítását, vagy ilyen eszközökkel kereskedik.

A bűncselekmények kiderítése, vizsgálata a hatóság feladata. Ilyen eljárás során nem csak a licenszigazolást, hanem a vásárlást bizonyító számla vagy adásvételi szerződés és a telepítőlemez meglétét is kérhetik.

A BSA:

Magyarország Európában az elsők között, 1983-ban helyezte szerzői jogvédelem alá a számítógép programokat. Ennek ellenére hazánkban a számítógépek döntő többségén (kb. 75%-án) jogosulatlanul használják a szoftvereket, azaz nem rendelkeznek felhasználói joggal a gépen lévő programokra. Ez nemzetközi összehasonlításban nézve nagyon magas értéknek számít. Hazánkban 1994-ben alakult meg a BSA magyarországi szervezete.

A BSA a „Business Software Alliance” rövidítése, amely egy nemzetközi szervezet. A legnagyobb szoftverfejlesztőket és forgalmazókat tömöríti magába, és feladatának tartja, hogy az üzleti szoftverek felhasználóit a legális szoftverhasználat irányába terelje.

Ezt részben a jog által biztosított eszközökkel, részben felvilágosító tevékenységgel próbálja megvalósítani. A felhasználók sokszor azért követnek el jogsértést, mert a legalapvetőbb jogi kérdésekkel sincsenek tisztában.

Milyen előnyökkel jár a jogtiszta szoftverhasználat?

  • felhasználói támogatás a program fejlesztőitől, amely jelentheti a program írásos dokumentációját, a program garanciális javítását, illetve cseréjét, továbbá gyakran még telefonon igénybe vehető forródrót szolgáltatást is,
  • a program továbbfejlesztett változatához kedvezményesen lehet hozzájutni, mert lehetőség van programfrissítésre (upgrade felhasználói jog) ,
  • elkerülhetők a számítógépvírusok okozta kellemetlenségek,
  • a program megvételével a felhasználó elismeri a programba fektetett munka értékét, és ráadásul anyagi lehetőséget biztosít a program fejlesztőinek a szoftver továbbfejlesztésére.

Mit tartalmaz általában egy felhasználói szerződés?

  • hány gépre lehet telepíteni a programot?
  • lehet-e másolatot készíteni a programról (többnyire nem, legfeljebb egy biztonsági másolatot).

Egy licensz általában a szoftver egy gépre történő telepítését engedélyezi. Több gépen való felhasználáshoz a gépek számának megfelelő licensz vagy felhasználói szerződés szükséges. A licenszszerződés gyakran engedélyezi egy darab biztonsági másolat készítését arra az esetre, ha az eredeti adathordozó meghibásodna vagy tönkremenne. Minden további másolat jogosulatlan példánynak számít. A legális kereskedelmi szoftverek esetében bevett gyakorlat a szoftverek átruházása adásvételi szerződéssel, valamint a szoftverek bérbeadása.

Milyen következményekkel jár a jogosulatlan szoftverhasználat?

Ha a felhasználó nem jogtiszta szoftvert használ, illetve nem jogtiszta szoftverrel kereskedik, akkor ellene büntetőeljárás indítható.

Milyen felhasználói jogok léteznek?

  • eredeti illetve frissített (upgrade) felhasználói jog

Frissítésnek nevezzük azt a szoftvervásárlást, amelynek során egy olyan célra szolgáló számítógépprogramot szerzünk be, amilyen célra már rendelkezünk valamilyen szoftverrel.

  • új géphez illetve új fődarabhoz adható OEM verzió

Többnyire csak operációs rendszereket lehet OEM verzióban megvenni. Ha most vásárolunk számítógépet, akkor feltétlenül a géppel együtt vegyük meg az operációs rendszert. Ilyenkor ugyanis biztosan OEM verziót számláznak nekünk, mely a szoftver teljes árához képest 40-50%-os megtakarítást is eredményezhet.

  • egy második programpéldány vásárlásakor alkalmazható licenszcsomag, az LP

Ha már rendelkezünk egy komplett jogtiszta programmal, és ugyanezt a programot egy másik számítógépünkre is szeretnénk telepíteni, akkor célszerű egy ún. LP (Licenc Packet ) csomagot vásárolnunk. Ez esetben jelentős árkedvezménnyel csak egy újabb felhasználói jogosítványt kapunk, mely igazolja a program jogtiszta használatát. Az eredeti programot kell telepítenünk a másik gépünkre is.

  • A több program vételekor alkalmazható pontozásos rendszer, az OL, vagy nyílt licensz

A legtöbb nagy szoftver cég, mint pl. a Microsoft, a Corel, a Novell a SYmantec, a Lotus alkalmazza az ún .nyílt licensz, angolul Open Linenc, rövidítve OL rendszert. Ennek lényege, hogy minden szoftver adott pontszámot ér, és egy szoftvercégenként adott pontértékhatár átlépése után jelentős, akár 20-30% mértékű árkedvezményt is kaphat a vevő. Sok esetben nem egy pontszámot, hanem többet állapítanak meg a szoftvercégek, és sávosan növekvő mértékű kedvezményt adnak vásárlóinknak.

Nyílt licensz vásárlása esetén is csak egy felhasználói igazolást kapunk, amely pontosan meghatározza, hogy mely termékeket és hány gépre telepíthetjük. Ezért nyílt licensz vásárlása esetén is kell rendelkeznünk egy komplett telepíthető program verzióval.

A felhasználói jogok csoportosítása:

  • Amikor egy programot egy számítástechnikai szaküzletben megvásárolunk, akkor általában anonim felhasználói jogosultságot szerzünk. Az így kapott felhasználói jogunkat a programoz mellékelt liceszszerződés rögzíti.

Az anonim felhasználói jog bizonyos hátrányokkal jár, például a felhasználói jogosultságot igazoló okirat elvesztése esetén nem lehet igazolni a felhasználás jogszerűségét.

  • Ha névre szóló licenszszerződése van a felhasználónak, akkor az eladónál is regisztrálásra kerül a jogszerű használat. Névre szóló felhasználói jogot azonban csak nagyobb tételű vásárláskor lehet kérni.

Vázlat

  1. A szerzői és a használati jog
  2. A szoftverek csoportosítása:
  3. üzleti szoftver (>demoprogramok)
  4. shareware
  5. freeware szoftverek
    1. A törvénysértés
    2. A BSA
    3. A jogtiszta szoftverhasználat előnyei
    4. A licenszszerződés
    5. A jogosulatlan szoftverhasználat következményei
    6. Felhasználói jogok:
    7. Eredeti ill. upgrade felhasználói jog
    8. OEM verzió
    9. LP
    10. Nyílt licensz , OL
      1. Névre szóló, illetve anonim felhasználói jog

Kérdések:

1. Milyen módon adható el a szerzői jog?

2. Mondj néhány példát a törvénysértő magatartásra!

3. Kik és milyen céllal hozták létre a BSA-?

4. Mit tartalmaz a licenszszerződés?

5. Mit jelent az upgrade felhasználói jog?

6. Mikor kaphatunk névre szóló felhasználói jogot?

Értékelés:

Logikai felépítés vázlat

8 pont

Készült- a felelethez vázlat?

1 pont

Vázlatában lényeges dolgokat emelt-e ki?

1 pont

A vázlat tükröz-e valamiféle logikát? (általános->konkrét…)

2 pont

A vázlatpontok mindegyikét kifejtette-e?

2 pont

A vázlatnak megfelelő sorrendben haladt-e?

1 pont

Sikerült- jól beosztani a rendelkezésre álló időt?

1 pont

Kifejezőkészség, szaknyelv használata

8 pont

Megfelelően használja a szerzői jog, felhasználói jog, licensz, licenszszerződés

2 pont

üzleti szoftver (demoprogram), shareware, freeware kifejezéseket

2 pont

Érti-e BSA céljait, feladatait?

2 pont

Érti-e az egyes licensztípusok közötti különbségeket?

2 pont

Tartalom

8 pont

Szerzői jog, felhasználói jog

1 pont

Üzleti szoftver (demoprogramok)

1 pont

shareware, freeware szoftverek

1 pont

Törvénysértő magatartás

1 pont

BSA célja, feladatai

1 pont

Jogszerű szoftverhasználat igazolása, a licensz tartalma

1 pont

Eredeti és upgrade felhasználói jog OEM verzió, LP, OL

1 pont

Anonim és névre szóló felhasználói jog

1 pont

Kommunikatív készség

6 pont

Mennyire szakad el a vizsgázó a jegyzeteitől?

1 pont

Képes-e a vázlata alapján folyamatosan felelni?

1 pont

Lehet-e a vizsgázót vezetni a témában?

1 pont

Meggyőzően beszélt-e a témájáról?

1 pont

Érti-e a hozzá intézett kérdéseket?

2 pont

Tétel:

A szerzői jog átfogó ismertetése, különös tekintettel a szoftverekre, a digitálisan elérhető egyéb jogvédett állományokra, valamint a büntetőjogi kérdésekre.

A magyar jog szerint a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van az „alkotása” anyagi és nem anyagi formában történő bármely felhasználásra és minden egyes felhasználás engedélyezésére, ha a törvény másként nem rendelkezik.

Eredetileg a művészi munkák tartoztak ide, mára ez kiegészült a tudományos publikációk, a szoftverek illetve a modern kor egyéb szellemi termékeinek védelmére.

Amíg általában a szerzői művek otthoni használatra, tanulmányozásra szabadon lemásolhatóak (ha az nem szolgálja sem forgalomba hozatalt, sem jövedelemszerzés célját), saját munkánkban az eredeti szerző nevének feltüntetésével szabadon felhasználhatóak (terjedelmi korlátokkal), addig a szoftverekre mindez nem igaz. A jogvédett szoftvereket engedély nélkül lemásolni tilos.

Például amíg egy zenei CD szabadon lemásolható otthoni használatra, addig a szoftvert magáncélra is csak a jogtulajdonos engedélyével lehet.

A szerzői jog által védett szoftvertermékek megvásárlása egy licenc vásárlást jelent, ezzel jogosult a vevő a licenc szerződés keretein belül a felhasználásra, általában annak egypéldányos biztonsági másolására. A szoftverhasználaton kívül (ha a szerződés nem szabályozza) minden más jogot megtart magának a jogtulajdonos. Ha ez a másolat nem a licenc vásárlójánál van, akkor az már illegális másolatnak tekinthető. A licencszerződés tartalmazhat többféle kitételt, például olyat is, hogy a munkahelyi példányt lehet otthon is használni.

A teljes szerzői jogi védelem alatt álló szoftvereken kívül léteznek olyanok is, ahol némely jogot kiad a kezéből a szerző, ezzel akár teljesen ingyenessé téve azt.

„Ingyenes” szoftverek:

  • Shareware: Nem egészen ingyenes, ugyanis ebben az esetben is jogvédett termékről van ugyan szó, de a jogtulajdonos engedélyezheti annak időkorlátos használatát, illetve bizonyos funkciók letiltásával a korlátlan ingyenes használatot.
  • Freeware: Ezen termékek ingyenesen szabadon terjeszthetőek, de minden egyéb jogot fenntart magának a szerző.
  • Public domain: A szerző lemond jogairól.
  • Komoly jogászi munkával szerződésben rögzített „ingyenességek”, mint például a GPL-ek. A Linux például a szabadon terjesztett GPL-es szoftverek fő képviselője. A szerződésben leírt feltételeknek megfelelően bárki szabadon másolhatja, tárolhatja, másoknak átadhatja akár az egész programot, akár annak részét. Bizonyos feltételek teljesítése mellett a program módosítható és továbbadható.

Zenei, kép és videofájlok tekintetében a szélessávú internet elterjedésével a jogvédők nagyon nehéz helyzetbe kerültek, hiszen a fájlcserélők révén a jogtulajdonosok mérhetetlen károkat kénytelenek elkönyvelni. Szintén jogsértő lehet mások által készített képek, filmek felhasználása saját weblapon vagy más nyilvános terjesztése esetén.

Szerzői jog megsértésének szankcionálása:

A szerző jog megsértése bizonyos értelemben súlyosabb következményekkel jár, mint a lopás, ugyanis amíg a lopás 10000 Ft értékhatárig szabálysértésnek minősül, addig a szerzői jog megsértése esetén nincs értékhatár, azaz például egy 1 Ft értékű szoftver illegális használata esetén alapesetben is már vétséget követ el az elkövető.

A szerzői jogokkal kapcsolatos bűncselekmények felderítését a rendőrség gazdaságvédelmi osztályai végzik. A szoftverek tekintetében megalapozott gyanú esetén a magánházakban is tarthatnak házkutatásokat, az ott fellelt számítógépeket lefoglalhatják, az adathordozókon található szoftverek tekintetében a tulajdonost elszámoltathatják. A licence szerződések, illetve az azt helyettesítő számlák hiányában a számítógép tulajdonosát a szerzői és szomszédos jogok megsértésével meggyanúsítják.

A bűncselekmény elkövetésével meggyanúsított személy a büntetőtörvénykönyv értelmében pénzbüntetéssel, vagy akár szabadságvesztéssel is büntethető, valamint az eddigi gyakorlat szerint a jogerős bírói ítéletet követően a jogtulajdonosok polgári peres eljárásban az általuk elszenvedett kár megtérítésére kötelezik a bűncselekmény elkövetőjét.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A számítógépek csoportosítása   » Perifériák jellemzése, új típusú perifériák   

Nem hasznosHasznos (+7 pont, 9 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor