TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

Az atom szerkezete | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Az atom szerkezete

Beküldő: adminszamalk
Kémia tételek

Az atom szerkezete

– jelentése: oszthatatlan

– Démokritosz nevezte el

– a legkisebb elemi részecske

– folyamatosan mozog

Az atom nem oszthatatlan, hanem még kisebb, elemi részecskékre bontható.

Az elemi részecskék és tulajdonságaik:

atommag

proton:

– jele: p+

– pozitív töltésű

– egységnyi tömegű

– meghatározza az atom sorszámát és anyagi minőségét

neutron:

– jele: n0

– semleges töltésű

– egységnyi tömegű

– protonok és neutronok összege = relatív atomtömeg

– csökkenti a feszültséget két atom, valamint az atommag és az elektronfelhő között

elektronfelhő

elektron:

– jele: e

– negatív töltésű

– elhanyagolható tömegű

– ugyanannyi van belőle az atomban, mint protonból, mert így lesz az atom semleges töltésű

atomtörzs: atommag+lezárt elektronhéjak

vegyértékelektronhéj: az atom legkülső elektronhéja, mikor az atom reakcióba lép egy másik anyaggal, csak a vegyértékelektronhéj szerkezete változik meg ( a vegyérétkelektronhéj elektronjai pályát változtatnak)

Atomok töltés nélküli részecskék, mert a protonok száma egyenlő az elektronok számával.

Atomi tömegegység: 12-es tömegszámú szén izotópnak 1/12-ed része. Az atomok tömegét ehhez viszonyítjuk, tehát tömegük relatív. A relatív atomtömeg kifejezi, hogy az atom hányszor nehezebb az atomi tömegegységnél.

Elemek: Azonos protonszámú atomokból felépülő anyagi halmazok.

Vegyjel: Atom rövid betűjele (latin v. görög eredetű).

Atomon belüli hely:

· atommag

– protonok és a H atom kivételével neutronok alkotják

– pozitív töltésű

– itt van az atom tömegének a legnagyobb része

Tömegszám: Az atommagban lévő protonok és neutronok számának összege.

· elektronfelhő

– az atommag körül nagy sebességgel mozgó elektronok negatív töltésű, felhőszerű elektronburkot alkotnak

– elektronhéjak (4 db)

– jelölésük

– K, L, M, N

– n=1, n=2, n=3, n=4

– elektronpályák (a fajta)

– s2

– gömb alakú

– ez alakul ki először

– egy héjon csak egy alakul ki belőle

– összesen 2 elektron tartózkodhat rajta

– p6

– súlyzó alakú

– másodikként alakul ki

– 3 db alakul ki belőle egy héjon

– 1-1 p pályán 2-2 elektron tartózkodhat

– d10

– gyűrű alakú

– harmadikként alakul ki

– 5 db alakul ki belőle egy héjon

– 1-1 pályán 2-2 elektron tartózkodhat

– f14

– utolsónak alakul ki

– 7 db alakul ki belőle egy héjon

– 1-1 pályán 2-2 elektron tartózkodhat

– alhéjak

– az azonos héjon kialakuló, azonos méretű és formájú elektronhéjakat nevezzük így

– kialakulási sorrendjük: 1s, 2s, 2p, 3s, 3p, 4s (!), 3d, 4p

Rendszám: Az atomok minőségét az atommagban lévő protonok száma határozza meg. A rendszám megegyezik az atommagban lévő protonok (és elektronok) számával.

Izotópok: Azonos tömegszámú (protonszámú), de eltérő neutronszámú atomok.

Hidrogén izotópok:

· leggyakoribb: atommagja egy protonból áll

· deutérium (ritkább) – 2-es tömegszámú, mert az atommagjában egy proton és egy neutron van

· trícium (mégritkább) – 3-as tömegszámú, mert atommagjában egy proton és két neutron van

Vannak olyan elemek, amelyeknek nincsenek izotópjaik: pl. nátrium, arany

Radioaktív izotópok: Atommagja külső hatás nélkül elbomlik, miközben láthatatlan sugárzást bocsát ki és más atommá alakul. Ez a jelenség a radioaktivitás.

Hasznosítják a:

· gyógyászatban (pl. jódizotóp a pajzsmirigyműködés vizsgálatában)

· régészetben (pl. szénizotóp kormeghatározásnál)

· energiaforrásként (atomenergia)

Izotópok gyakorlati jelentősége:

A radiokarbon lehetővé teszi a kormeghatározást. A meghatározásnak az az alapja, hogy 1012 db stabil C atomra jut egy radioaktív clip_image002atom. Az élő szervezetben ez az arány nem változik, mert az anyagcsere útján mindig új clip_image002[1]atom kerül a szervezetbe. A halott szervezet nem folytat anyagcserét, így nem vesz fel több radioaktív szenet a levegőből. A halál idejében benne lévő clip_image002[2] elkezd bomlani a stabilis clip_image004-é. A megmaradó clip_image002[3] tartalomból következtetni lehet a lelet korára.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A periódusos rendszer   » Kémai reakciók létrejöttének feltételei és csoportosításuk   

Nem hasznosHasznos (+10 pont, 18 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor