Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Kémiai elemek és szervetlen vegyületeik

Beküldő: adminszamalk
Kémia tételek
Kémiai elemek és szervetlen vegyületeik
Kémiai elemek: azonos rendszámú atomokból felépülő anyagokat kémiai elemeknek nevezzük. Jelenleg 104 elemet ismerünk, ebből 90 természetes 14 mesterséges. Az elemeket a periódusos rendszer tartalmazza, ami biztosítja a könnyű áttekinthetőséget. Leggyakrabban legnagyobb mennyiségben (az élő szervezetben is) az oxigén fordul elő. Az elemek előfordulhatnak:
a) szabadon (nemesgázok);
b) kötött állapotban:
fémes elemek (ezek fémes kötésűek), vegyérték elektronjuk száma kevés, elektronaktivitásuk kicsi (0,9 – 1,5), elektronjukat könnyen leadják és fémes kötéssel összekapcsolódnak. Tulajdonságuk: szilárdak (kivéve a higany), fémrácsosak (kivéve a hidrogén), az áramot vezetik.
nemfémes elemek, vegyérték elektronjuk száma háromnál több, elektronaktivitásuk 2,5-nél nagyobb, inkább felvesznek elektront, mint leadnak, így kovalens kötésre hajlamosak, és kétatomos elemi molekulákká alakulnak. Tulajdonságuk: gázok (H2, O2, N2, F2, Cl2, Br2 (folyadék), I2, nincs több 2 atomos elem), molekularácsosak (a szilárd halmazállapotban).
átmeneti elemek, elektronegativitásuk 1,8 – 2,5, ezzel több atomos elemi molekulát alkotnak. Tulajdonságuk: szilárdak, nagykeménységűek, atomrácsosak, az áramot nem vezetik (P4, S8), a B P vonal két oldalán található elemek, pl. a C gyémánt változata, Si, Te, Po
Vegyületek
Különböző rendszámú atomokból épülnek fel. Kötéstípus szerint kétfélék lehetnek:
a) ionkötésű vegyületek, tulajdonságuk: ionkristályosak (erős kémiai kötés), szilárdak, olvadáspont magas, keménysége nagy. Vizes oldatuk vezeti az áramot.
b) kovalens kötésű vegyületek, rácstípus szerint kétfélét különböztetünk meg:
molekularácsosak; gázok (CO2, NH3), folyadék (H2O), szilárd (cukrok). Tulajdonságuk: olvadáspontjuk alacsony, keménységük kicsi az áramot nem vezetik.
atomrácsosak; Tulajdonságuk: szilárdak, nagykeménységűek, vízben oldhatatlanok, az áramot nem vezetik.
Atomok mérete: az atomok méretét az atomsugárral fejezzük ki, kétféleképpen határozhatjuk meg:
1. szabad atomoknál és szabad ionoknál annak a gömbnek a sugara, amelyen belül az elektronok 90%-a megtalálható;
2. kötött atomoknál a kötésben lévő azonos atomok magjai közötti távolság fele.
Mértékegysége az nm (nanométer, 10-9m), értéke 0,03 – 0,244 nm között van. A periódusos rendszerben balról jobbra az értéke csökken, mert nő a magok vonzása, lefelé nő, mert nő az elektron héjak száma.
Ionsugár:
a) pozitív ionoknál kisebb, mint az eredeti atomoknál, mert a kevesebb elektront a protonok erősebben vonzzák és fordítva;
b) negatív ionoknál nagyobb, mint az eredeti atomoknál, mert a több elektront a protonok gyengébben vonzzák.

Kémiai elemek és szervetlen vegyületeik

Kémiai elemek: azonos rendszámú atomokból felépülő anyagokat kémiai elemeknek nevezzük. Jelenleg 104 elemet ismerünk, ebből 90 természetes 14 mesterséges. Az elemeket a periódusos rendszer tartalmazza, ami biztosítja a könnyű áttekinthetőséget. Leggyakrabban legnagyobb mennyiségben (az élő szervezetben is) az oxigén fordul elő. Az elemek előfordulhatnak:

a) szabadon (nemesgázok);

b) kötött állapotban:

fémes elemek (ezek fémes kötésűek), vegyérték elektronjuk száma kevés, elektronaktivitásuk kicsi (0,9 – 1,5), elektronjukat könnyen leadják és fémes kötéssel összekapcsolódnak. Tulajdonságuk: szilárdak (kivéve a higany), fémrácsosak (kivéve a hidrogén), az áramot vezetik.

nemfémes elemek, vegyérték elektronjuk száma háromnál több, elektronaktivitásuk 2,5-nél nagyobb, inkább felvesznek elektront, mint leadnak, így kovalens kötésre hajlamosak, és kétatomos elemi molekulákká alakulnak. Tulajdonságuk: gázok (H2, O2, N2, F2, Cl2, Br2 (folyadék), I2, nincs több 2 atomos elem), molekularácsosak (a szilárd halmazállapotban).

átmeneti elemek, elektronegativitásuk 1,8 – 2,5, ezzel több atomos elemi molekulát alkotnak. Tulajdonságuk: szilárdak, nagykeménységűek, atomrácsosak, az áramot nem vezetik (P4, S8), a B P vonal két oldalán található elemek, pl. a C gyémánt változata, Si, Te, Po

Vegyületek

Különböző rendszámú atomokból épülnek fel. Kötéstípus szerint kétfélék lehetnek:

a) ionkötésű vegyületek, tulajdonságuk: ionkristályosak (erős kémiai kötés), szilárdak, olvadáspont magas, keménysége nagy. Vizes oldatuk vezeti az áramot.

b) kovalens kötésű vegyületek, rácstípus szerint kétfélét különböztetünk meg:

molekularácsosak; gázok (CO2, NH3), folyadék (H2O), szilárd (cukrok). Tulajdonságuk: olvadáspontjuk alacsony, keménységük kicsi az áramot nem vezetik.

atomrácsosak; Tulajdonságuk: szilárdak, nagykeménységűek, vízben oldhatatlanok, az áramot nem vezetik.

Atomok mérete: az atomok méretét az atomsugárral fejezzük ki, kétféleképpen határozhatjuk meg:

1. szabad atomoknál és szabad ionoknál annak a gömbnek a sugara, amelyen belül az elektronok 90%-a megtalálható;

2. kötött atomoknál a kötésben lévő azonos atomok magjai közötti távolság fele.

Mértékegysége az nm (nanométer, 10-9m), értéke 0,03 – 0,244 nm között van. A periódusos rendszerben balról jobbra az értéke csökken, mert nő a magok vonzása, lefelé nő, mert nő az elektron héjak száma.

Ionsugár:

a) pozitív ionoknál kisebb, mint az eredeti atomoknál, mert a kevesebb elektront a protonok erősebben vonzzák és fordítva;

b) negatív ionoknál nagyobb, mint az eredeti atomoknál, mert a több elektront a protonok gyengébben vonzzák.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Ionos kötés   » A molekulák térbeli felépítése    

Nem hasznosHasznos (+4 pont, 4 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor