Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Petőfi Sándor forradalmi költészete

Beküldő: Látogató
Irodalom tételek

1.ÉLETMŰVEK: Petőfi Sándor forradalmi költészete

Memoriter:
SZABADSÁG, SZERELEM!
Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet.
(Pest, 1847. január 1.)

Petőfi Sándor élete (1823-1849):
Kiskőrösön született 1823. jan. 1-én. Apja Petrovics István mészárosmester, anyja a Hrúz Mária. 1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, itt tanult meg magyarul. Jó körülmények között élt, ez lehetővé tette a gondos taníttatást. Összesen 9 iskolában tanult, ez azzal az előnnyel járt, hogy már fiatalon igen gazdag élettapasztalatokkal rendelkezett. 1835-38-ig Aszódon tanult, itt egyike volt a legjobb tanulóknak. 1838-ban a tanév végi záróünnepségen ő mondta a búcsúbeszédet. 1838-ban iratkozott be a selmeci liceumba.
Itt a magyar önképzőkör, a Nemes Magyar Társaság tagja lett. Azonban nagyon gyengén tanult. Édesapja 1838-ban anyagilag tönkrement. 1839. februárjában elindult gyalog Pestre és beállt a Nemzeti Színházba kisegítőmunkásnak. 1839. szeptember 6-án Sopronban beállt önkéntes katonának a császári hadseregbe. Nem bírta a megpróbáltatásokat, megbetegedett, majd 1841-ben Sopronban elbocsátották. 1841. októberében visszatért Pápára tanulni. Itt kötött szoros barátságot Jókai Mórral.
Írói sikerek érték: 1842-ben az Atheneaumban megjelent első verse A borozó. 1842. október végén Pápán örökre abbahagyta a tanulást pénztelensége miatt. Mégis alapos műveltséget szerzett, mert sokat olvasott. 1842-43-ban először Székesfehérváron, majd Kecskeméten színészeskedett. Ezután Pozsonyba gyalogolt, és az Országgyűlési tudósításokat másolta. 1843 nyarától Pesten a Külföldi Regénytár részére két regényt fordított le, valamint kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjúsággal és naponta megfordult a Pilvaxban is. 1843 őszétől Debrecenben ismét felcsapott színésznek, egy kisebb együttessel vándorolt, de megbetegedett és ezért visszatért Debrecenbe. 1844 februárjában nekivágott a pesti útnak azzal a szándékkal, hogy költő lesz. Felkereste Vörösmarty Mihályt, az ő ajánlására a Nemzeti Kör vállalta verseinek kiadását. Vörösmarty és Bajza támogatásával 1844. júl. 1-től segédszerkesztő lett a Pesti Divatlapnál. 1844. októberében jelenik meg A helység kalapácsa című komikus eposza. 1844. novemberében megjelenik első verseskötete, belefogott a János vitézbe.
Pesten megismerkedett Csapó Etelkével, aki 1845. jan. 7-én váratlanul meghalt. Eme korszakának verseit gyűjtötte össze az 1845. márciusában megjelenő Cipruslombok Etelke sírjára kötetébe. Kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségéből. Áprilisban elindult felvidéki körútjára, ahol mindenhol lelkesen fogadták: Útijegyzetek. Mednyánszky Bertával újabb sikertelen szerelem (az apja nem engedélyezte). 1845. októberében megjelenik a Szerelem gyöngyei című versciklusa. Sokat utazott, gyakran ellátogatott szüleihez Szalkszentmártonba. 1845. nov. 10-én megjelent második verseskötete. 1846. márc. 10-ig leginkább szüleinél volt, itt született 1846. áprilisában Felhők címmel megjelent 66 epigrammája. 1846 elején Tigris és hiéna dráma, később A hóhér kötélen című regényén dolgozott. Márciusban visszatért Pestre, belevetette magát az irodalmi, politikai életbe. 1846. szeptember 8-án a nagykárolyi megyebálon megismerte Szendrey Júliát.
Egyből beleszeretett. Júlia azonban nem tudott azonnal dönteni, csak egy év múlva házasodtak össze. 1847-ben elolvasta a Toldit, és ezután kötött szoros barátságot Arannyal. 1848. március 15-e egyik vezetője, de az elért politikai eredményeket keveselte. Királyellenes verseket írt, népgyűléseket szervezett, szembe került vezető politikusokkal, fokozatosan elvesztette népszerűségét. A szabadságharc idején századosi rangot kapott. 1848. dec. 15-én született meg fia, Zoltán. Debrecenben, 1849. januárjában jelentkezett Bem tábornoknál. Bem kedvelte, segédtisztjévé, személyes tolmácsává tette, óvta a csatáktól. Azonban Petőfi a többi felettesével rossz viszonyban volt (Klapkával való összezördülése után ki is lépett a hadseregből). Nem kapott fizetést, anyagi gondjai voltak. Márciusban apja, májusban anyja hal meg. Csatlakozik Bemhez, de tulajdonképpen civilként vesz részt a segesvári csatában, itt is tűnik el örökre, 1849. júl. 31-én.

Költészete:
Petőfi 196-ban megírja a Felhők ciklust, ami elég depressziós hangulatban íródott, tavasszal azonban érzi már a változás szelét.
Petőfi forradalmi-látomás költészete: Dalaim, Levél Várady Antalhoz, Sors, nyiss nekem tért.
1948-ban folyamatos csalódások következményére írja meg az Apostol című művét.
Európa csendes, újra csendes című művét a szabadságharc lecsengése alatt írja, mikor még a magyarok harcolnak, de már több ország nem.

Forradalmi költészete:
- Szabadság, szerelem (1847):
Petőfi Sándor a magyar romantika korának egyik legjelentősebb életművét hozta létre. Irodalmunkra mindeddig a legnagyobb hatást gyakorolta, nevét, legalább néhány versét minden magyar ismeri. Művészete a romantika kiteljesedését , de egyben annak meghaladását is jelentette. Új irodalmi ízlést honosított meg, kitágítja a líra témakörét, új műfajokat teremt. Jellemző értékrendje, életének két mozgatórugója, célja kapcsolódik tömör egyszerűséggel a Szabadság, szerelem c. versében. Életénél becsesebb a szerelem, a szerelemnél is értékesebb a szabadság.

Költészetében összekapcsolódik a hazafiság, szerelem, a táj és a népi élet ábrázolása.

Petőfi szerelmi lírájának költészete – a szabadságeszmény jegyében – a romantikus személyiség legbensőbb tartalmait mutatja meg. A többnyire életrajzi hitelességű élmények nyomán megalkotott udvarló és hitvesi költészet a szerelmet a szabadsághoz hasonlóan magasabb rendű létformának, eszményi állapotnak érzékelteti. Szerelmi költészetének három múzsája volt. Közülük az első Csapó Etelke volt, ám a lány 15 évesen elhunyt és csak halála után döbbent rá Petőfi, hogy szereti.

- Nemzeti dal (1848):
• 1848. március 13-án írta, eredetileg arra a népgyűlésre, melyet a pesti ifjúság 19-én akart megtartani. Az események azonban felgyorsultak, a bécsi forradalom hírére 14-én Petőfiék cselekvésre szánták el magukat. Másnap reggel a Pillwax kávéházban olvasta fel, s ezzel a Nemzeti dal elindult hódító útjára. Dalról van szó, de nem a lied, hanem a chant értelmében – ahogy a Marseillaise (e. marszejez) „marsziliai dal” –, azaz induló, együttesen énekelt kardal. A versszakok törzse és refrénje úgy áll egymással szemben, mint a személyes felkiáltás és a közösség visszhangja: százezrek egyetértése a felhívó szózattal. (Tudatos szándéka a költőnek, így is szavalta-szavaltatta a forradalmi napokban.) Ahogy korábban Az itélet című versben, itt is személycsere történik: a többes szám második személyt többes szám első személy váltja fel.
• A felszólítás hatásosságát cél és érvelés nagyfokú egyszerűsítése révén éri el. A Himnusz és a Szózat történeti példáit nem töri meg, múlt és jelen elementáris erejű szembeállításával (a rabság és szabadság ellentétével) mozgósít a jövőre. S „nemzeti” a dal, hiszen egy új életre, öntudatra ébredt közösség első önkifejezése, önmegnyilvánulása: a politikailag csak most formálódó, nemzetté csak válni készülő nép nevében szól. (A Nemzeti dalt a kiáltványlíra körébe is szokás sorolni; e műfaj valamely csoport, irányzat művészeti, közéleti, politikai álláspontját fogalmazza meg, többnyire mozgósító célzattal.)

- Föltámadott a tenger (1848):
Petőfi ezt versét a március végén írta. Ezt a versét abban a reménységben irta, melyben Európa népeinek fölkelését ígérte a zsarnokságot megtestesítő “Szent Szövetség” ellen. A Föltámadott a tenger c. költeménye Petőfinek a nemzetközi szabadságharc költeményévé vált. Csupán egyetlen szó utal arra, hogy a népek közös forradalmáról beszél Petőfi, de ez félreérthetetlen. Egyetlen hasonlat visz végig a versen és ez nem más, mint a költő. Végig a tengerről és a rajta hánykodó hajóról szól. A tenger vihara mindvégig a népek föltámadó szabadságharcát, a süllyedéssel fenyegetett hajók pedig a fölül lévő zsarnokságot jelképezik, jelentik. E versnek romantikus vonása is vannak, bár csak részben mondható romantikusnak, mert Petőfinek e költeménye forradalmi hangulatú egyébként. A viharzó tenger hasonlatsora, a nagy indulatok éreztetése, a szélsőségek egymás mellé helyezése romantikus vonásnak tekinthetők. Ez a forradalmi romantika azonban nélkülőzi az elvágyodást, a menekülést a valóság elől. Petőfionek e költeménye valóságos forradalmi hangulatot fejez ki kicsi romantikus eszközökkel. A versben kimutatható a szüntelen fokozás. A rövid jambikus sorok, a bonyult rímelés is fokozza a költemény forradalmi és viharos hangulatát.

Forradalmi látomásköltészete:
- A XIX. század költői:
1846 után jut el egy újfajta költői-ideál kialakításáig, egy új művészi hitvallás hirdetéséig. A vers szerint a költőket Isten küldte, egy „lángoszlop”, mely a zsidókat vezette Kánaánba, ahogy a költészet vezeti a népet. Ezt a követelményt állítja a többi költő elé. Ennek érdekében indulattal érvel és bizonyít: tiltással figyelmeztet a feladat rendkívüliségére (1. versszak), meghatározza a népvezér költők szerepét, rendeltetését (2. versszak), felháborodottan átkozza meg a gyáva és hamis, hazug próféták magatartását (3-4. versszak). (A látnok költő kétségbeesetten tengődő millióknak vigaszul feltárja a jövendőt: költői képekkel írja körül az elérendő célt (5. versszak). A vagyoni, jogi és kulturális egyenlőség elképzelése túlmutat a közeli jövőn („Ha majd…”). A cél elérése nem kétséges, de az időpont bizonytalan. A költő itt már nem láttatja magát, nem szól személyes részvételéről, sőt „talán” tétovasága azt jelzi, hogy „munkájának” eredményét sem fogja megérni (6. versszak). A költemény mégis megnyugvással, a feladat teljesítésének boldogító tudatával zárul. A képek ellágyulva, puha, tapintható finomsága (szelíd, lágy csók, virágkötél, selyempárna) a halál órájának lelki békességét sugallja. Mert nem az eredmény, hanem a szándék minősíti az embert. A biblikus motívumok átszövik a verset, s a politikai meggyőződést a vallásos hit magasságába emelik, a látomást ars poeticává avatják. Ez a költemény minden romantikus szenvedélyességének ellenére is kerek, zárt, szinte klasszicista ízlésű kompozíció; az indulatok nem teszik zaklatottá, nem bontják meg a sorok, a strófaszerkezetek és a rímek szabályos ismétlődését. Inkább érvelő, bizonyító, meggyőző retorikára esik benne a hangsúly.

Apostol:
Petőfi Az apostol című elbeszélő költeményében a “népvezér-szerep” felelősségét, a vele járó áldozatokat, eredményességét, lehetséges következményeit, végkimenetelét próbálja józan logikával, de fájó szívvel, gyötrődve végiggondolni. Nem csupán elvi síkon, hanem közvetlenül, személyesen érinti a kérdés, hiszen szembe kellett néznie azzal a helyzettel, hogy a márciusi ifjak vezéreként megszerzett dicsőség kevés volt a képviselővé váláshoz, a szabadszállási választási kudarc mélyen elkeserítette. Nem csak ő járt így, hiszen a márciusi ifjak közül csak hárman kerültek be a nemzetgyűlésbe. Elkomorodásának további oka lehetett, hogy Jellasics támadott, tehát felmerült a forradalom és szabadságharc bukásának veszélye, királyellenes versei miatt pedig még legközelebbi barátai is elfordultak tőle. Mindez közrejátszott abban, hogy az 1848 júniusától szeptemberéig írott mű számos személyes, önéletrajzi utalást tartalmaz, illetve szükségessé vált nézeteinek, elveinek újragondolása. Önéletrajzi elem a főhős neve: Szilveszter ( a költő január 1-jén született ), a nélkülözések ( része volt benne ), a kastély kisasszonya ( Szendrey Júliára utal ), Szilveszter elűzése a faluból ( a szabadszállási menekülés a felhergelt választók elől ), vagy Szilveszter könyvének betiltása ( királyellenes verseit alig tudta kiadni ). Hogyan lesz ezután, szabad-e ezt a szerepet tovább is vállalni, különösen apai feladatok elé nézve? ( Petőfi Zoltán 1848 decemberében született.) A költő újragondolja azokat az eszméket, fogalmakat,melyek eddig is fő alkotórészei voltak politikai költészetének. A FORRADALOMtól korábbi verseiben közeli és világméretű győzelmet várt, most a mű szerkezeti középpontjában álló “szőlőszem-hasonlat”-ban a sikert a távoli jövőbe vetíti. A népet vezető “LÁNGOSZLOP” helyett magát csupán a Földet érlelő egyik sugárként említi. A nagyrabecsült NÉPről pedig azt mondja, hogy “gyermek”, aki megtéveszthető, ezért helyette kell cselekedni, hiszen a tájékozatlan, félrevezetett emberek nem képesek élni jogaikkal. Az értékrendjében első helyen szereplő legfőbb jog, a SZABADSÁG pedig kötelességgé válik Az apostolban. Kötelesség, hiszen a szabadság Isten adománya, amit nem szabad visszautasítani, élni kell vele. A kötelességteljesítés azonban áldozatokkal, lemondással jár, és erre nem mindenki képes, csupán a kiválasztottak, az apostolok. Így a szabadság kevesek kiváltsága lesz, a többiek szolgák. Ez a könyörtelen logika magát a költőt is megrémíti, és innen már nem vállalja az azonosságot saját hősével. Az “in medias res” szerkesztésmód is hangsúlyozza és alátámasztja ezt a váltást. Az elmesélt előzmények még önéletrajzi ihletésűek, a folytatás azonban más. Szilveszter további élete és tettei élesen elkanyarodnak attól, amit Petőfi – más műveinek ismeretében – mint ember és művész beteljesített volna. Sem családjának nélkülözése, sem gyermekének éhhalála, sem az istenkáromlás – nem őrá vall. A végleges szakítás Szilveszterrel a merénylet. A főhős a királyt azonosítja a királysággal, így a király elleni merénylet az államforma megszüntetését jelenti számára. Ez Szilveszter olyan nyilvánvaló logikai tévedése – hiszen a király személye pótolható -, amit Petőfi csak szándékosan , tudatosan alkalmazhatott. Így a vég sem lehet más , mint az elfogott bűnös kivégzése, aminek a nép ujjong. Ez hát az APOSTOLOK SORSA, vagy az apostolság CSŐDje? A költőnek azonban nem volt választása. Végig kellett járnia saját kálváriáját. Harcra buzdító verseire hivatkozva belekényszerítették a fegyveres küzdelembe, beállt katonának, noha ehhez minden adottsága hiányzott… És 1849. július 31-én a segesvári csatában ELTŰNT. Halál vagy fogság, Szibéria ? A végső bizonyítás még mindig várat magára. Pedig egy Petőfi-újratemetés mindenkit megmozdítana, hiszen nevét és műveit ismerik szerte a világon. Mert SUGÁR volt.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» JANUS PANNONIUS (1434 - 1472)   » József Attila - Téli éjszaka elemzés   

Nem hasznosHasznos (+32 pont, 48 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor