TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A bűn és bűnhődés motívumai a magyar- és világirodalomban | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

avagy: A bűnösöket mindig sújtja büntetés? (Érvelő esszé)

Beküldte: Tóth Titanilla

Ahhoz, hogy erre a kérdésre tudjunk válaszolni, először is tisztában kell lennünk a bűn fogalmával. Vajon tudná-e valaki pontosan definiálni azt, hogy mi a bűn? Persze! Mindenki! De ezekből valószínűleg egy sem lenne pontosan egybehangzó! Hogy miért nem? Ezt próbálom majd összefoglalni, és sajnos mire a végére érünk nem biztos, hogy sokkal okosabbak leszünk. Persze aki nem követett el bűnt, nincs is tisztában ennek következményeivel a büntetéssel, és a bűnhődéssel.

A kérdés felvetésig még el sem jutottunk, miszerint "mindig sújtja-e büntetés a bűnösöket?" – Erre igen egyszerű a válasz: Nem! No de ne rohanjunk ennyire előre!

Először is próbáljuk az összes „mindenki” által bűnnek vélt dolgot felsorolni, és persze a büntetést és a bűnhődést is definiáljuk, mint merőben eltérő fogalmakat. Felvázolom, hogy ki az, aki nem kapta meg a büntetését (pedig kellett volna), és azt is, hogy nem feltétlenül csak egy személy tud bűnt elkövetni, hanem akár egy egész nemzet is. Persze ez maga után vonja a bűnhődést is. Természetesen kiderül majd az is, hogy miért játszik ilyen fontos szerepet a bűn és bűnhődés motívuma a magyar- és világirodalomban. Tehát lássuk mit vélünk mi bűnnek.

A bűn olyan cselekedet, tevékenység, kijelentés, gondolat vagy éppen mulasztás, amit az adott erkölcsi norma tiltottnak, hibásnak, vagy elmarasztalandónak tart. Ez így elég bonyolultan hangzik, és elég sok mindentől függ pl.: vallási hovatartozástól, világnézettől, vagy éppen tájegységtől (lsd.:arab országok többnejűsége, kannibálok). De azt leszögezhetjük, hogy a bűn az erkölcsi, vallási tanításoktól eltérő tett. Ámbár a kísértések megtépázhatnak, sokszor elbukunk bennük és bűnt követünk el. A bűn azonban olyan, mint a kagylóba került homokszem: Gyöngy lehet belőle, de verejtékes munka árán. Igen is fejlődhet személyiségünk egy-egy bűn elkövetésével, ha megkapjuk utána a megfelelő büntetést, és tudunk vezekelni. A büntetés már egy kicsit könnyebben értelmezhető.

A büntetést kaphatjuk a törvénytől vagy a vallásos nézetek szerint Istentől is. Erre a legősibb példa a Bibliában található. Az első emberpár Ádám és Éva, Isten kérése ellenére szakítottak a tudásfáján lévő gyümölcsből és a büntetésük az lett, hogy kiűzettek a Paradicsomból. Tehát a büntetést mindig “valakitől” kapjuk. Ellentétben a bűnhődéssel, mely leginkább belsőnkből ered. Persze bűnhődni is az tud, akinek van lelkiismerete, és tisztában van azzal, hogy amit elkövetett az bűn. Csak az ilyen típusú embert gyötri a rossz lelkiismeret, és hiába párosul mellé büntetés (fizikális), a lelki gyötrődés akár egy egész életen át tarthat.

Tehát most már körvonalazódni látszik bennünk, hogy mi is a bűn és, hogy milyen következményei lehetnek… Most már rátérhetünk arra a kérdésre, amiből kiindultunk, és amit már meg is válaszoltunk.

Szintén a Bibliában találunk kitűnő példát a fenti kérdés cáfolatára. A mostani erkölcsi, jogi álláspont is szigorúan elítéli a gyilkosságot. Krisztus idejében sem volt ez másképp. Barabás szabadlábra helyezése a legcsúnyább bizonyítéka annak, hogy nem mindig sújtja büntetés azt, aki bűnös. Az már más kérdés, hogy a bűnösöket rendszerint a saját bűnük miatt gyötri a bűntudat, de Barabás esetében ez nem így van. A Biblia szerint – ami a világirodalom legátfogóbb, legtöbb mű nemet tartalmazó műve – Barabás, miután szabadlábra helyezték, és megtudta, hogy Jézust elítélték, végig követte a Keresztúton a szenvedését, egészen a Golgotáig. Az ő bűnhődése, hogy Jézust keresztre feszítették helyette. A rabló vezér- gyilkos, akinek nem nagyon volt lelkiismerete, egy életen át szenvedett amiatt, hogy él, de Isten fia „miatta” halt meg. Tehát ha büntetés nem is, de bűnhődés igenis van, még a rabló-gyilkosoknak is.

Most, hogy megválaszoltuk az alapkérdést, rátérhetünk arra, hogy Isten milyen büntetésekkel sújtotta a Magyar nemzetet Kölcsey Ferenc szerint. Kölcsey Hymnusában egy olyan bűnért vezekel a nemzet, amit talán még el sem követett, de a költő ezt elismerve így fogalmaz: „Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben” Majd 4 strófán keresztül ecseteli a büntetésünket, mit Istentől kaptunk: „rabló mongol nyila”, „töröktől rabiga”. Ezek a költő szerint elégséges büntetés egy nemzetnek, és könyörgésében „Szánd meg isten a magyart” arra kéri az Istent, hogy tovább ne büntessen, mert „Megbünhödte már e nép A multat s jövendőt!

Tehát eddig letisztáztuk a zavaros filozófiai-erkölcsi fogalmakat, megtudtuk, hogy nem kell feltétlenül fizikális büntetést kapnunk ahhoz, hogy bűnhődjünk, és hogy tudunk mi bűnhődni olyan dolgokért is, amit el sem követtünk. Most nézzük meg, hogy, hogy lehet bűncselekményt „megúszni” büntetlenül, úgy, hogy közben elménket felemészti a bűntudat, ami Sigmund Freud szerint nem más, mint egy neurózis, s ha nem szabadulunk meg tőle könnyen az őrület határára kerülhetünk. Csak úgy, mint Arany János Ágnes asszonya.

Arany lélektani balladájában Ágnes asszony társ tettes férje meggyilkolásában, persze a balladai homálynak köszönhetően ezt mi nem tudjuk. Sejteni lehet csak, hogy valamiért nagyon tisztogatja azt a lepedőt, és hiába ad a szomszédoknak kitérő válaszokat, amikor a hajdú megjön és elviszi, már nem nagyon tud tagadni. A bűntudat a börtönben már oly nagyon mardossa, hogy az őrület jeleit fedezi fel magán, és ezért kényszeresen igazgatja haját mielőtt a bírák elé lép. Itt jön be a képbe a büntetlenség. A bírák látva az őrületet Ágnes asszonyon, szabadon engedik; tehát büntetést- a szó fizikális értelmében- nem kap. Bírái úgy gondolják, hogy a bűntudat épp elég bűnhődés neki a tettéért. Megint csak bebizonyítottuk, hogy nem sújtja büntetés mindig a bűnösöket, de igen is van, ami a büntetésnél is rosszabb, és ez nem más, mint az egész életen át tartó bűnhődés! Ezt Arany János remekül érzékelteti az utolsó versszakokban: „Őszbe fordult a zilált haj”, „Torz-alakú ránc verődik”. És innen megtudhatjuk azt is, hogy nem csak megöregedett Ágens asszony, de még mindig a kopott lepedőt mossa, hogy vezekeljen bűnéért.

Sikerült-e megválaszolni a kérdést? Ami a büntetés részét illeti, azt hiszem igen. Ami a többit… Nos, ha ennyi remek írónak, költőnek, filozófusnak és irodalmárnak nem sikerült, akkor nekünk sem fog. Annyi azonban biztos, hogy ha nem követnénk el bűnöket, személyiségünk sem tudna pozitívan formálódni, hiszen a dolgoknak mindig van egy ellentétes pólusa. Ha nem lenne sötétség, nem tudnánk értékelni a fény éltető erejét sem. Örök téma lesz ez az irodalomban, hiszen a bűnök tárháza kimeríthetetlen, és ha büntetést nem is kapunk, a lelkünket mardosó bűntudat mindig hozzá fog tartozni életünkhöz, sorsunkhoz.

Persze, csak ha jó emberek vagyunk…

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Kafka: Az átváltozás   » Petőfi Sándor - Az Apostol (Elemzés - Érettségi Tétel)   

Nem hasznosHasznos (+11 pont, 13 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor