Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A felvilágosult abszolutizmus és a magyar felvilágosodás

A felvilágosodás Angliában született meg és hozzájárult a polgári forradalom győzelméhez. Franciaországban teljesedett ki és előkészítője volt a nagy francia forradalomnak. Európa többi országában viszont a polgárság még gyenge volt a feudalizmussal szemben. De több uralkodó – II. Frigyes, II. Katalin, II. József – magáévá tette a felvilágosodás egyes(eszméit és maguk is a ratio uralmát akarták megvalósítani, s ezzel országukat gazdaggá és boldoggá tenni.  II. József elfogadta a társadalmi szerződés tanát, de úgy, hogy a nép abban az uralkodóra ruházta a hatalmat, annak gyakorlásába tehát nincs többé beleszólása. Ez is oka annak, hogy rendekkel kormányzott. Ezek többsége jobban szolgálta a haladást, mint amennyire a rendi országgyűlés törvényeitől remélhető lett volna. De végeredményben csak olyan hasznos reformok voltak, amelyek kielégítették a még erőtlen polgárság igényeit, alkalmasak voltak az antifeudális erők leszerelésére, de végső soron a feudális társadalmi rendet, a feudális abszolutizmust igyekezték konzerválni és megerősíteni. Kétségtelen pozitívumai miatt hű támogatókra talált éppen a legtanultabb, a haladás szolgálatára leginkább kész magyarok közt. Ezek azonban egyre inkább túlléptek a felvilágosult abszolutizmuson – s erre a lehetőséget az maga adta meg azzal, hogy terjedhettek a felvilágosodás eszméi – és ez eszmék hatására eljutottak a polgári átalakulás és a nemzeti függetlenség követeléséig. Erre az időre az erdélyi nagyfejedelemség felállításával befejeződött az ország széttagolása, melyet a belső vámhatárok is súlyosbítottak. Ez egyik biztosítéka volt a Habsburg-abszolutizmusnak és a gyarmati kizsákmányolás a nyugati piacokon nem versenyképes osztrák ipar fejlődését kívánta szolgálni. Ennek az élesedő németesítési törekvéseknek mind az anyagi, mind a szellemi kultúra alakulására igen nagy hatással volt. Magyarország lakossága a század utolsó harmadára megkétszereződött. A munkaerő tehát jelentősen szaporodott a mezőgazdaságban. Ezért a földek szabad foglalása és a vadváltógazdálkodás helyébe a két majd háromnyomásos rendszer lépett. Az állattenyésztésben továbbra is a legfontosabb a szarvasmarha-tartás. A legelőterület fogyatkozásával át kellett térni a belterjesebb állattartásra. A közlekedés elmaradottsága, a kereskedelem fejletlensége miatt nem bontakozott ki megfelelő árucsere. Mind a falu, mind a város lényegében önellátásra rendezkedett be. A céhes kötöttségek akadályozták a fejlődést. A fő akadály azonban a tőkehiány és a gyarmati helyzet. A tőke hiánya miatt a bányászat primitív módszerekkel folyt. Az ország társadalmában nagy a differenciálódás. Megnőtt a főnemesek száma. A régi és új főnemesség versengett az udvar kegyeiért. A hivatalt vállaló elszegényedett nemesség hűségesen szolgálta kenyéradóját. Akik viszont értelmiségi pályára mentek vagy iparosok lettek, egyre inkább magukévá tették a felvilágosodás gondolatait és a társadalmi átalakulás híveivé váltak. A legszegényebb nemesek kicsi földjeiken vagy éppen jobbágytelken szinte parasztként éltek. A parasztság földesúri terhein az Urbárium(1767) könnyített. Röghözkötöttségét II. József rendeletei megszűntették. A jobbágytelkek felaprózódtak, a zsellérkedés tömegessé vált. A szellemi kultúrában is hasonló következményekkel járt a felvilágosodott abszolutizmus több rendelkezése, különösen a Habsburgok vallás és oktatáspolitikájával és németesítő törekvéseivel kapcsolatos intézkedések. Mária Terézia és József is vallásos volt. De éppen a vallási kérdésekben sokszor kemény vitáik voltak. Mária Terézia minden eszközzel igyekezett visszaszorítani a protestantizmust. A jezsuita rend eltörlése jelentős előrelépés volt(1773). A rend vagyonából tanulmányi alapot létesített az uralkodó. II. József mindezen messze túlhaladt türelmi rendeletével(1781). E szerint a nem katolikusok minden hivatalt betölthetnek, nem lehetett tőlük meggyőződésükkel ellenkező esküt követelni. Templomot építhettek, papot tarthattak. A szerzetesrendeket – a tanító és betegápoló rendek kivételével – eltörlő rendeletei a kulturális fejlődésre is nagy hatással voltak. Mária Terézia olyan oktatást akart, amely hasznos állampolgárokat nevel egységesen, az összbirodalom érdekeinek megfelelően. 1769-ben az orvosi kar felállításával megtörtént az első lépés, hogy az egyetemet állami irányítás alá vonják. 1777-ben adta ki az oktatásügyet rendező Ratio Educationis-t. A közoktatásügy ezzel állami irányítás alá került. Az országot kilenc főigazgatóságra osztották. A tankerületi főigazgatók székhelyén működő ún. normális iskolák egyben tanárképzők is. Az elemi oktatás eltérő volt a falun és városon. A hangsúly az állampolgári és a vallásos nevelésen volt. II. József idején nagyon sok új elemi iskolát nyitottak meg, viszont jóval kevesebb gimnázium, egyetem működött. Vagyis nem a tudósképzés a cél, hanem az előkészítés az állami hivatalokra. Ugyanakkor következetesen németesítettek. 1784-ben II. József Magyarországon is hivatalos nyelvvé tette a németet. A központosítást szolgálta a cenzúra-rendelet is. II. József 1781-ben kivette a cenzúrát az egyház kezéből és központi nyelvvizsgáló sajtóbizottságot létesített. A tudomány, az ismeretek terjesztését szolgáló műveket elnézően kellett kezelni. A felvilágosodás hatása a szellemi életben nem minden területen egyformán jelentkezett. A történettudományokban  – többnyire volt jezsuiták – Hevenesi munkáját folytatták, de munkájuk a forrásgyűjtésen túl kiterjed a forráskritikára is és ebben alapos, értékes művek születtek, előkészítve a következő korok munkáját. Pray György már korábban megírta Magyarország történetét az államalapításig, most folytatja azt. A természettudományokban erőteljes a fejlődés. Nagy lendülettel bontakozott ki a magyar nyelvűség. Így Debrecenben Hatvani István a fizikát, Weszprémi István orvos és egészségügyet vitte előre. Rácz Sámuel, a pesti anatómia-professzor, magyar nyelvű orvosi műveket írt. Ebben a periódusban egyre jobban fellendült az ismeretterjesztő könyvek kiadása. A felvilágosodott abszolutizmus, mint láttuk, magáévá tette a felvilágosodás bizonyos eszméit, sőt bevezetett egyes, ezeknek megfelelő reformokat is.

E korlátozott előrelépésével is utat nyitott azonban a felvilágosodás szélesebb behatolásának. Egyre több magyar és magyarországi tette magáévá a haladás ezen eszméit. Ezek részben német közvetítéssel jutottak el hozzánk. A világbirodalommá nőtt Franciaországban a felvilágosodás kozmopolita jellegű lehetett. Németország viszont a széttagoltságában csak éppen megkezdte harcát a nemzeti egységért. A felvilágosodás itt nacionalista színezetet öltött és így jutott Magyarországra. A felvilágosodás eszméi azonban így is csak szűk körhöz jutottak el. De ez a kör az egész ország fejlődését, haladását akarta. De az eszmék, az ismeretek terjedésének alapfeltétele, hogy terjesztésük anyanyelven történjék. A nép felé fordulásnak voltak emberszeretetből, sőt vallásosságból fakadó érzelmi okai, de egyre jobban előtérbe lépett a józan belátás: a termelés fejlődésének útjából csak a néppel együtt lehet elsöpörni a feudalizmus-emelte akadályokat. Révai Miklós válaszul megindította a népköltészet gyűjtését. Egész sor tudós a nép nyelvére építve fejlesztette a tudományos magyar nyelvet, hogy a tudományok eljuthassanak a néphez is. A magyarságért vés a magyar nyelvért vívott harc összefogta a nagyon különböző felfogású, törekvésű magyar rendi társadalom egészét. Ez megteremtette az alapot ahhoz, hogy a haladók törekvései megvalósuljanak és kibontakozzék a magyar népművelés. A magyar népművelés megindítói, legkiválóbb úttörői Bessenyei György, és Tessedik Sámuel. Bessenyei György nemcsak író és filozófus, hanem a magyar művelődéspolitika első rendszerezője is. A tömegek nevelésében nagy jelentőséget tulajdonított a szépirodalomnak. Tessedik Sámuel mind elméleti, mind gyakorlati munkájában maradandót alkotott. Bessenyei fellépésétől számítjuk a magyar irodalom megújulását is. A fejlődésben mind nagyobb szerepük volt a hírlapoknak és folyóiratoknak. Az első, a Magyar Hírmondó Bécsben jelent meg. Folytatása, már Pesten a Magyar Mercurius. Felvilágosodott irányú a Magyar Kurír s jelentős kezdeményezése melléklapjának, a Magyar Muzsá-nak kiadása. A periódus végén indította meg Görög Demeter és Köteles Sámuel a Hadi és más nevezetes tudósítások-at. A folyóiratok közül a Kazinczy-Batsányi-Baróti Szabó által szerkesztett Magyar Museum-ot, Molnár János Magyar Könyvesházát és Pétzeli József Mindenes gyűjteményét kell kiemelni. A színjátszást az iskola falai közül vitték magukkal a diákok, sokszor éppen a magyar nyelv megkedveltetésének szándékával. A felvilágosítók látták, milyen vonzása és agitatív hatása van a színjátszásnak. Kelemen László színtársulata a haladó törekvések szolgálatára is alakult mrg1790-ben. A képzőművészetben a barokk egyeduralma már a végét járta. Eger ugyan ekkor kapta barokk arculatát, de az eszterházi kastély(1781) már rokokó stílusban épült. Jelentkezett a copf és megindult hódító útjára a klasszicizmus – elsősorban a köznemesség körében – megyeházak, városházák, kúriák építésével. A festészetben is kifáradt a barokk. Maulbertsch késői alkotásai elszürkülnek, sablonosakká válnak. A soproni Dorfmeister József barokkján már klasszicista törekvések jelentkeznek, s egyre inkább a nemzeti érzést akarják ébreszteni (Szigetvár, Zrínyi-freskó). E nagy alkotók nagy alkotásai mellett a rokokó és a szentimentalizmus hatására a periódusban jelentkeznek a táj, a csendélet és a zsánerfestészet alkotásai.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Ady Endre - Halál versek   » Móricz Zsigmond Tétel   

Nem hasznosHasznos (+10 pont, 12 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor