Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A görög dráma

Beküldő: adminszamalk
Irodalom tételek

A görög dráma

A görög dráma kialakulása vallásos szertartásokhoz, elsősorban Dionüszosz ünnepeihez kapcsolódott (Dionüszosz a bor és a szerelem istene.). A kardalból és az istentiszteleti táncokból született. Az első lépés a dráma felé az volt, hogy a karvezető kivált a kórusból, az isten oltárához lépve elmondott egy s mást, mire a kar énekkel válaszolt. Először Kr.e.535-ben egyesítették a táncot és a kardalokat, majd minden évben bemutattak ilyeneket. Ekkoriban a kardalok és dialógusok váltakozásaiból épült fel minden színpadi mű. Ebből fejlődött ki a tragédia. A görög dráma különleges helyet foglal el, hiszen a társadalom és a művészet egyforma magasságban találkozik benne. A dráma virágkorát Periklész idejére élte. A cselekmény eleinte nem volt fontos, szerepe csak később értékelődött fel. A kórus szerepe emellett már az első időkben is óriási, amely nem szavalt, hanem énekelt. A tulajdonképpeni főszereplő a kórus volt, hiszen a közösséget testesítette meg. Később két, majd három színész jelent meg a színpadon és az ő párbeszédük már bonyolult cselekménysor megjelenítésére adott lehetőséget. Megváltozott a dráma tárgya is: Dionüszosz helyét egy idő után a trójai, mükénéi, thébai mondakör hősei foglalták el. Fontos szerepe volt a kórusnak a szerkezeti tagolásban: a felvonásoknak megfelelő részeket választották el egymástól.

A dráma már érdekelte az átlagpolgárt is, előadásra járni egyébként állampolgári jog és – kötelesség volt. Mivel az ünnepségeken hatalmas tömeg vett részt, a színházát is ennek megfelelően alakították ki. Az előadás egész nap tartott, a nap folyamán 3 drámaíró 3 drámát mutatott be. Domboldalra épített, félkör alakú, lépcsőzetesen emelt padsorokat képeztek ki a nézők számára, melyeken kb. 20-30 ezer ember foglalhatott helyet. A nézőteret egy 10-15 m sugarú kerek tér (orchestra) választotta el a színpadtól, közepén állt Dionüszosz oltára. Az orchestrán helyezkedett el a kar és itt játszottak a színészek is. A valamivel magasabb szinten levő színpad viszonylag keskeny volt (2-3 szereplő fért el rajta).
A görög tragédiák szereplői álarcban játszottak, melyek a legfontosabb jellemvonásokat emelték ki. A maszkok tették lehetővé azt is, hogy a néhány női szerepet férfiak játszák el. Mivel az álarc fix volt, a mondanivalót gesztikulációval valamint hanglejtéssel fejezték ki. A tragikus hős csak hosszú, gazdagon díszített jelmezben játszott. A színház a görög szellemi életnek nemcsak egyik lényeges központja lett, hanem az állam rendkívül fontos nevelő intézménye is: az athéni demokrácia erkölcsi-politikai eszméit sugározta.

A drámának mint műnemnek vannak sajátosságai:

  • Eseménysort ábrázol, de ezeket nem elmeséli, hanem monológokban és dialógusokban fejezi ki.
  • Előadás módja: jelen idejű
  • Alapszituáció van benne, amely a szereplőket drámai harcra készteti.
  • Sorsfordulatot mutat be.
  • Cselekménye sűrített nem tér ki minden részletre.
  • Alapjellegzetessége a konfliktus.
  • Nyelvezete tömör.
  • Színpadra szánt alkotás.
  • Hiányzik belőle a szereplők jellemzése, ezt a konfliktus fejezi ki.
  • A megjelenítés eszközei ( maga a szó, hogy dráma = megjelenítést jelent ) az akció és a színházi beszéd.
  • A dráma mint műnem kettő műfajjal rendelkezik ez a: tragédia és a komédia.

A klasszikus tragédiák szerkezeti egységei:

  • prologosz, megnyitó, a főhős monológja vagy két színész dialógusa,
  • parodosz, az első kardal,
  • sztaszimon, “álló-dal” ,
  • epeiszodion, párbeszédes rész, két teljes kardal között van,
  • exodosz, az utolsó kardalt követő dialogikus rész,
  • exodikon, elvonulás közben énekelt rövid kardal,
  • kommosz, a szereplők és a kar közötti lírai dialógus.

Tragédia: A tragédia esztétikai minősége a tragikum. A tragikum hírtelen értékvesztést jelent valamilyen pozitív ember, vagy eszme elbukik és ez által értékpusztulás következik be. A tragédia végén vagy a főhős, vagy annak ellensége lelkileg összeomlik. A tragédia fő alakja a tragikus hős, aki nagy formátumú ember is drámai küzdelemben bukik el.

Komédia: A komédia esztétikai minősége a komikum. A fő szereplő nevetségessé válik, vagy azért, mert nevetséges jellemvonásai vannak, vagy azért, mert nevetséges helyzetekbe kerül. A komédia nézője felszabadult lesz és a rosszat, a helytelent kineveti.
Az ókorban a tragédia volt népszerűbb és a nézőnek katarzis élményt nyújtott.

A hármasegység fogalma: tér – idő – cselekmény

  • a dráma cselekménye egy helyszínen játszódik,
  • szűk időhatárok (ált. 24 óra, max. 48),
  • cselekmény: egységes és zárt.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Petőfi Sándor: A puszta, télen   » Gogol: A köpönyeg   

Nem hasznosHasznos (+33 pont, 35 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor