Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A Lilla szerelem története Csokonai verseinek tükrében

A reneszánsz óta divat a szeretett hölgyek átkeresztelése. Ez a szokás Petrarcánál jelent meg először, aki egy ismeretlen nőt nevezett verseiben Laurának. Csokonai Vitéz Mihály 1797-ben ismerkedett meg Lillával, akinek a valódi neve Vajda Julianna. Egy jó nevű kereskedő lánya volt, szülei nem igazán kedvelték a szegény költőt.

Csokonai szerelmes versei három csoportra bonthatjuk, melyek összhangban vannak érzésvilágával:

Az első szakaszban a boldog szerelem hatása alatt ír. Ilyen versei például: “A pillantó szemek”, “A boldogság”, a “Tartózkodó kérelem”. Ezek a versek rokokó stílusban, vagy anakreóni dalokként jelentek meg költészetében.

Az anakreóni dalok legfőbb jellemzője, hogy a dalok rövidek, és versformájuk az anakreóni sor. Ezek a dalok Csokonai Lillához fűződő viszonyának kezdeti szakaszához tartoznak, és elárulják, hogy ez a szerelem kölcsönös és boldog volt (“Lillámmal ülök együtt”, “csókolódva tréfál”). Ilyen vers például “A boldogság” című, melyben rendkívül optimista a jövővel kapcsolatban, úgy érzi, hogy a boldogsága örökké tart. Ezt az utolsó három sorban feltett megválaszolatlan kérdéssel fejezi ki.

A rokokó művek -hasonlóan az anakreóni dalokhoz- rövidek, központi témájuk pedig a boldog szerelem, olykor a finom erotika. Leginkább a boldogság érzésének kifejezésére használta őket, ami akkoriban teljesen a hatalmába kerítette a költőt. Az egyik ilyen költeménye a “Tartózkodó kérelem”. Eredetileg ezt a verset még jóval 1795 előtt írta egyik előző kedveséhez, és csak később, tökéletesítés után sorolta be a Lillához írt művek közé. A versből – rövidsége ellenére – kitűnően érződik a költő lángoló szerelme (“A hatalmas szerelemnek elemésztő tüze bánt”). Rokokó motívumként (virágként) Lilla is megjelenik az első versszakban (“gyönyörű kis tulipánt”).

A költőnek ez az állapota kb. 9 hónapig tartott. Ebben az időszakban megpróbált állást szerezni, amiből el tudta volna tartani Juliannát. Tervei között szerepelt, hogy a keszthelyi Georgikonban professzor lesz, és egy tanári állást is megpályázott, de sajnos egyik elképzelése sem vált valóra. Közben szerelmét a szülei hozzáadták egy gazdag kereskedőhöz.

Csokonait mély megrázkódtatással fogadta a hír, mely öszeomlatta reményeit. Még mindig szerelmes volt Juliannába, de szívét boldogság helyett a szomorúság és a magány kezdte betölteni. Ebben az időszakban a költő lelkivilágát leginkább “A reményhez” című mű mutatja meg.

A vers tulajdonképpen a Lillához fűződő szerelem történetét, a boldogság keresésének fázisait mutatja be. A reményt csak az első és az utolsó versszakban szólítja meg és ez keretet alkot a történet leírása köré. Az életet egy allegorikus kép, egy kert helyettesíti. A változást az évszakok váltakozásához köti. Ezeknek a természeti elemelnek a választása a költő természet-imádatából adódhatott. A boldog szerelem leírását a második versszakban találhatjuk. A tavasz általi megújulás és Lilla viszonzott szerelme a költő boldogságát mutatja be (“Egy híjját esmértem örömömnek még: Lilla kezét kértem, S megadá az ég”). Élete, művészete ebben az időszakban – ugyanúgy mint a kert – felvirágzott. Az utána következő versszak éppen ellentettje a másodiknak: a tél képei a költő hanyatlását, szomorúságát mutatja meg. Szerelme férje is megjelenik negatív szereplőként (“Régi jó világom Méltatlanra szállt.”). Az utolsó versszakban a remény elvesztéséért könyörög, és halálvágya is megmutatkozik. Ily módon állít párhuzamot a remény és az élet közé (“Amíg élek – remélek”). A vers utolsó soraiban lévő költői felkiáltások a felfokozott lelkiállapotra utalnak. Ezek együtt úgy hatnak, mintha a mű az életcélját vesztett költő búcsúlevele lenne (“Kedv! Remények! Lillák! – Isten véletek!”).

Csokonai szerelmi költészetének harmadik szakaszára nagy hatást gyakorolt Lilla szerelmének elvesztése. Az eddigi boldogsággal, játékossággal, szeretettel telt versei helyébe a természetbe visszaforduló, magányossággal telt, elgondolkodtató művek léptek. A versek strófaszerkezete is újszerű és bonyolult lett. Ebből a szakaszból kerültek ki legértékesebb költeményei (pl.: A tihanyi ekhóhoz, Magánosság). Ezekben a művekben halálvágya tükröződik és önmagát sajnáltatja, ami érthető, ha átgondoljuk sikertelen életét.

Csokonai felvilágosodása szorosan összefonódott a fejlettebb kultúrájú országokban már elavultnak számító stílussokkal: barokkal, a rokokóval, így sajátos, sokszínű, izgalmas változatokat hozva létre. Szerencsénkre összekapcsolódott szerelmi költészetével is, s olyan gazdag érzelmi töltést kapott amelyből igazi líra, nagy életmű született.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» A romantika (II)   » Szophoklész - Antigoné   

Nem hasznosHasznos (+11 pont, 17 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor