A nemzet és az emberiség gondja Vörösmarty költészetében

Beküldő: adminszamalk

Irodalom tételek

Romantikus világlátás és nyelvhasználat szabadon választott mű alapján
Csongor és tünde, Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, A vén czigány

Vörösmarty Mihály (1800-1855)

I. költõi korszaka:

1824-ben ügyvédi vizsgát tett
1826-tól Pesten él és az irodalommal foglalkozik
nemesi-függetlenségi mozgalom indul – Zalán futása 1825
ezzel a nemességet serkentette Habsburg-ellenes harcra a honfoglaló ősök, a dicsõ múlt felidézésével
Perczel Etelka – házitanítósodott, reménytelen szerelem
az 1825-27 -es országgyűlésen a függetlenségi mozgalom visszaesett, ez kiábrándította a nemesek biztatásából, a mozgalomból
ezeket a műveket a romantika jellemzi. A romantika táplálta a múltba fordulását, és ennek hatására fordul később a nép, a mesék világába

II. pályaszakasz:

nemzeti problémák, nép felé fordulás
a nép felemelkedésének szükségességét vallotta műveiben és politikai nézeteiben
Csongor és Tünde – 1826
folyóiratokat szerkeszt: Tudományos Gyűjtemény, Koszorú, Athénem (Toldi Ferenccel és Bajza Józseffel)

III. pályaszakasz: bekapcsolódik a reformkori küzdelmekbe

1832-36 orsz.gy. hatására figyelme a közéleti problémákra terelõdött
fordulópont pályáján: Szózat 1836
a múlt példáit idézve buzdít a reformküzdelmekre
1840-es évek: hazafias ódák
a kultúra és a haladás kérdései
az emberek céljának az igazságos, békés jövőért való küzdelmet tartotta
A Guttenberg-albuma, Gondolatok a könyvtárban (haladás)
a haza érdeke iránt közömbös nemességet keményen ostorozza: Országháza
1846 galíciai parasztfelkelés megdöbbentette: reménytelennek látta a fejlődés útját: Az emberek – jobbágyfelszabadítással elkerülhetõ egy hasonló vérontás: A Guttenberg-album
1848-ban a sajtószabadságot üdvözölte: Szabad sajtó
kései szerelmes versek: Csajághy Laurához : ábránd, Merengőhöz, Laurának 1841-ben ismerte meg, 20 év korkülönbség, 43-ban feleségül veszi- kételkedés van a versekben
ezután költészete a szab. harc irányába fordult Világos után bujdosni kényszerül – ez megrendítette és a nemzet pusztulását látta
1854 A vén cigány : a jobb jövő reménye, fél a háborútól
1850-ben hazatér a bujdosásból, Haynau megkegyelmez neki, de ö már egy testileg-lelkileg összetört ember
1855-ben halt meg

Művészi kifejezõ eszközei gazdagsága:

a) műfajokban:

b) nyelvben

a megreformált irodalmi nyelv és a szépnyelv összeötvözése
romantikus költői nyelv: ellentétes végleteket összefogó gazdagság láttató erő: Zalán elõhangja, Elõszó nemes pátosz: Szózat nagyfokú érzelmi hatás zeneiség
tömörség: az Éj monológja, az Országháza befejezése
ellentét: Szép Ilonka : “Felrobogtak…”
népi íz: Csongor és Tünde Balga-jelenetek

Vörösmarty jelentõsége

a reformkorszak legnagyobb költője: a reformkor küzdelmeinek és félbeszakadásának hű kifejezője, a nagy nemzeti költészet kialakítása
nemcsak politikai, hazafias és bölcselő költő, hanem jelentős szerelmi költő is, epikájában is vonzó nő alakok megteremtője
a legnagyobb romantikus költőnk, a romantikus nyelv művésze
mind a három műfajcsoportban alkotott nagy műveket

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!