Romantikus világlátás és nyelvhasználat szabadon választott mű alapján
Csongor és tünde, Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, A vén czigány
Vörösmarty Mihály (1800-1855)
- elszegényedett középnemesi családból származik
- tanulmányai: Székesfehérvárott
I. költõi korszaka:
- 1824-ben ügyvédi vizsgát tett
- 1826-tól Pesten él és az irodalommal foglalkozik
- nemesi-függetlenségi mozgalom indul – Zalán futása 1825
- ezzel a nemességet serkentette Habsburg-ellenes harcra a honfoglaló ősök, a dicsõ múlt felidézésével
- Perczel Etelka – házitanítósodott, reménytelen szerelem
- az 1825-27 -es országgyűlésen a függetlenségi mozgalom visszaesett, ez kiábrándította a nemesek biztatásából, a mozgalomból
- ezeket a műveket a romantika jellemzi. A romantika táplálta a múltba fordulását, és ennek hatására fordul később a nép, a mesék világába
II. pályaszakasz:
- nemzeti problémák, nép felé fordulás
- a nép felemelkedésének szükségességét vallotta műveiben és politikai nézeteiben
- Csongor és Tünde – 1826
- folyóiratokat szerkeszt: Tudományos Gyűjtemény, Koszorú, Athénem (Toldi Ferenccel és Bajza Józseffel)
III. pályaszakasz: bekapcsolódik a reformkori küzdelmekbe
- 1832-36 orsz.gy. hatására figyelme a közéleti problémákra terelõdött
- fordulópont pályáján: Szózat 1836
- a múlt példáit idézve buzdít a reformküzdelmekre
- 1840-es évek: hazafias ódák
- a kultúra és a haladás kérdései
- az emberek céljának az igazságos, békés jövőért való küzdelmet tartotta
- A Guttenberg-albuma, Gondolatok a könyvtárban (haladás)
- a haza érdeke iránt közömbös nemességet keményen ostorozza: Országháza
- 1846 galíciai parasztfelkelés megdöbbentette: reménytelennek látta a fejlődés útját: Az emberek – jobbágyfelszabadítással elkerülhetõ egy hasonló vérontás: A Guttenberg-album
- 1848-ban a sajtószabadságot üdvözölte: Szabad sajtó
- kései szerelmes versek: Csajághy Laurához : ábránd, Merengőhöz, Laurának 1841-ben ismerte meg, 20 év korkülönbség, 43-ban feleségül veszi- kételkedés van a versekben
- ezután költészete a szab. harc irányába fordult Világos után bujdosni kényszerül – ez megrendítette és a nemzet pusztulását látta
- 1854 A vén cigány : a jobb jövő reménye, fél a háborútól
- 1850-ben hazatér a bujdosásból, Haynau megkegyelmez neki, de ö már egy testileg-lelkileg összetört ember
- 1855-ben halt meg
Művészi kifejezõ eszközei gazdagsága:
a) műfajokban:
- nemzeti eposz: Zalán futása
- verses elbeszélés: Szép Ilonka
- ballada: A búvár Kund
- hazafias-politikai: Szózat
- hazafias óda: Honszeretet
- bölcselõóda: Gondolatok a könyvtárban
- rapszódia: A vén czigány
- epigramma: A Guttenberg-albuma; Laurának
- mesedráma: Csongor és Tünde
- romantikus dráma: Vérnász;Marót bán
b) nyelvben
- a megreformált irodalmi nyelv és a szépnyelv összeötvözése
- romantikus költői nyelv: ellentétes végleteket összefogó gazdagság láttató erő: Zalán elõhangja, Elõszó nemes pátosz: Szózat nagyfokú érzelmi hatás zeneiség
- tömörség: az Éj monológja, az Országháza befejezése
- ellentét: Szép Ilonka : “Felrobogtak…”
- népi íz: Csongor és Tünde Balga-jelenetek
Vörösmarty jelentõsége
- a reformkorszak legnagyobb költője: a reformkor küzdelmeinek és félbeszakadásának hű kifejezője, a nagy nemzeti költészet kialakítása
- nemcsak politikai, hazafias és bölcselő költő, hanem jelentős szerelmi költő is, epikájában is vonzó nő alakok megteremtője
- a legnagyobb romantikus költőnk, a romantikus nyelv művésze
- mind a három műfajcsoportban alkotott nagy műveket
Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!


Ezek a tételek is érdekelhetnek: