TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

A romantika (II) | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

A romantika (II)

Beküldő: adminszamalk
Irodalom tételek

Időtartama: 18. sz. legutolsó éveitől a 19. sz. első kétharmada, de volt, ahol még a 19.-20. sz. fordulóján is létezett. A klasszicizmusból nőtt ki, de hamarosan szembefordult vele. Elődje a szentimentalizmus volt.

A szó eredete: román szóból, melynek jelentése regény (a latinnal szemben anyanyelven írt elbeszélő művek neve). A romantika az irodalomban fejlődött ki és innen tevődött át más művészeti ágakba.

Forrása: általános illúzióvesztés a francia forradalom után. A romantikusok megtagadták az egész polgári ideológiát. Szembefordultak a klasszicizmus dogmáival és a művész szabadságát hirdették. Népművészet, népi kultúra felfedezése.

Orientalizmus (keletkutatás) és egzotizmus.

Jellemzői:

  • eredetiség,
  • nemzeti múlt,
  • a művész szabadsága,
  • különleges élethelyzetek,
  • egyedi cselekménybonyolítás,
  • érdekfeszítő események,
  • fantázia, fantasztikum,
  • felfokozott pátosz,
  • zeneiség, festőiség,
  • töredékesség,
  • végletek, túlzások,
  • líraiság, lírai(vá vált) műfajok,
  • kevert műfajok (verses regény, ballada),
  • szimmetrikus szerkezet.

A magyar reformkor és irodalmi élete

A romantika eszméi összefonódtak az idegen elnyomás elleni, a nemzeti függetlenségért folytatott harccal. Az írókra bizonyos kötelezettség, felelősség hárult. Nemzeti érzés, lázas tenni akarás, optimizmus jellemezte őket, változtatni akartak.

Céljaik:

  • nemzeti függetlenség,
  • polgári demokrácia,
  • jobbágyfelszabadítás,
  • gazdasági felpezsdülés,
  • kulturális fejlődés.

1825 első magyar reformországgyűlés.

Pest és Kisfaludy Károly kerültek az irodalmi élet középpontjába. 1821-ben Aurora nevű zsebkönyvet alakított, körülötte irodalmi csoportosulás alakult ki (Aurora-kör). Bécsi ellenzsebkönyve: Hébe.

Pesti/Romantikus Triász:

  • Vörösmarty Mihály,
  • Bajza József,
  • Toldy Ferenc.

Magyar nyelvű színház a német nyelvűvel szemben, MTA(1830), irodalmi társaságok, Pesti Magyar Színház (1837), Kisfaludy Társaság, Nemzeti Kör (később Ellenzéki Kör). Divatlapok.

Magyar nyelvű lapok :

 

  •  Tudományos Gyűjtemény,
  • szépirodalmi melléklete a Koszorú,
  • Kritikai Lapok,
  • Athenaeum,
  • Figyelmező.

Széchenyi István: Első a polgárosodás, gazdasági fejlődés, reformokkal. Hitel.

Kossuth Lajos: Nemzeti függetlenség akár forradalom útján is.

A reformpolitika a 40-es évekre kezdett kifulladni, egyre inkább a forradalmi megoldás és Petőfi került előtérbe.

Vörösmarty Mihály (1800-1855)

  • 1800-ban született Puszta-Nyéken, szegény családban.
  • 1817: Perczel Sándor fiainak nevelője.
  • Filozófiai tanfolyamot végzett.
  • Beleszeretett Perczel Etelkába (Adélba), versek.
  • 1822: Görbői joggyakorlat, Habsburg-ellenesség.
  • 1825: Elkezdte írni a Zalán futását.
  • Feleségül vette Csajághy Laurát.
  • A 40-es években már kevesebbet írt, követte a Batthyány-kormány politikáját.
  • 1848: Képviselő, a világosi katasztrófa összetörte.
  • 1855-ben halt meg, temetése a Bach-rendszer elleni tiltakozásba torkollt.

Vörösmarty jelentősége:

  • legnagyobb romantikus,
  • Kölcsey volt a hazafiság megtestesítője, Vörösmarty már az emberiségért is aggódott,
  • nemzeti honfoglalási eposz megteremtője,
  • politikai szerepvállalás,
  • egyetemes romantikában is megállja a helyét.

Vörösmarty epikus művei és drámái

20-as évek, reformkor optimizmusa, buzdítás, nemzeti öntudat növelése.

Zalán futása (1825)

  • Első siker. Honfoglalási eposznak szánta, de főleg lírai részletek láncolata lett belőle. Műnemek keveredése (romantikus jellegzetesség).
  • Eposznak nem nagy műremek, de a kor olvasóközönségének akkor egy dicső múltat hirdető hősi eposz kellett. Vörösmarty magyar mitológiát is teremtett. Megjelenik benne a szerelem. Bizonyította a nyelvújítás diadalát.
  • Még két terjedelmesebb epikus mű, melyben a nemzeti múlt egy-egy hősi korszakát mutatja be: Cserhalom (1825), Eger (1827).
  • A két szomszédvár: ítélet a feudalizmus felett.
  • A Tündérvölgy (1826) és A délsziget (1826) a tündér-romantika világába vezet.

Csongor és Tünde (1830)

Források:

  • Gyergyai Albert: História egy Árgirus nevű királtfiról és egy tündér szűz leanyról,
  • Shakespeare: Szentivánéji álom,
  • Cervantes: Don Quijote,
  • népmesei források,
  • Goethe: Faust, antik mitológia, Gilgames.

Műfaja: filozófiai mesedráma, romantikára jellemzően kevert a műfaja:

  • mese: történet, szereplők, helyszín,
  • dráma: szerkezet, dialógusok,
  • filozófia: a három vándor, a sötétség, boldogságkeresés, idealizmus és gyakorlatiasság ().

Téma: Mi a boldogság és hol kell ezt keresni?

A hármas út: mindegyik középső, mindeni maga dönt, hogy merre megy.

Kalmár: pénz,

Fejedelem: a hatalom boldogítja,

Tudós: a szellemi értékek révén próbál boldog lenni.

A második találkozás során megbukik mind a három elv, csak pillanatnyi boldogságot érhetnek el vele.

A választ az éj monológjából és a történet végéből tudhatjuk meg. Vörösmarty pesszimista véleménye szerint a világon egyedül a szerelem őrizte meg értékét, egyedül ezért érdemes élni. Az éj pesszimista monológja szerint az egyén élete elveszik a világegyetemben, csak a szerelemnek van értelme, Csongor és Tünde is a FÖLDI szerelemben találja meg a boldogságot.

A boldogság csak az egyén boldogsága lehet, amit a földön kell keresni (magunkban és nem a társadalomban).

Szerkezete:

  • Időszerkezete: 24 óra, mely az emberi élet egészét szimbolizálja.
  • Körkörös, jellegzetesen szimmetriára épülő romantikus szerkezet.

A szereplők:

  • Csongor és Tünde: Nem a földön járnak, irreális. Idealizált szerelem.
  • Balga és Ilma: Sokkal életszerűbb, reálisabb páros. Veszekednek, földi szerelem.

A mű romantikus jellemzői:

  • korra jellemző műfaji keveredés.
  • téma,
  • szimmetrikus szerkezet,
  • a népiesség hatása,
  • a népmesék hatása (3-as szám, aranyalmafa, bocskor, köpönyeg)
  • népies nyelvhasználat,
  • végletes jellemek ütköztetése.

Haza és emberiség

1830-as, 40-es évek, pesszimizmus némi reménnyel.

Szózat (1836)

  • Szerkezete: Skót balladaforma, szónoki beszédre emlékeztet.
  • Témája: Felkiáltás, kiáltvány, szózat a magyar nemzethez. Az egész nemzethez szól, de úgy, hogy az E/2. használatával bensőséges kapcsolatot létesít az olvasóval.

1.-2. vsz.: A tántoríthatatlan hazafiúi hűség követelése a válságos történelmi helyzetben.

3.-5. vsz.: A dicső nemzeti múlt felidézése. Az igazságtalan sorssal szembeszálló hősies küzdelmet mutatja be.

6.-7. vsz.: Jelen. Vörösmarty bátor öntudattal fordul nemzete nevében az emberiséghez: jogunk van a népek nagy családjába tartozni.

8.-10. vsz.: Megszólal Vörösmarty jövőbe vetett hite. Teljes bizonyosság afelől, hogy a múlt és jelen erőfeszítéseinek meg kell hozniuk a jobb jövőt.

11.-12. vsz.: Ahhoz, hogy a jobb jövő eljöhessen Vörösmarty feltétlen elszántságra buzdít.

13.-14. vsz.: Az első két versszak megismétlése, keret, DE szórendcsere.

A Guttenberg albumba (1839)

  • A könyvnyomtatás 400. évfordulójára írta, egy díszkönyv kiadásához.
  • Epigrammaszerű vers. Egy összetett mondat, az utolsó két sor a főmondat, a fő gondolattal a mellékmondatok után.
  • Mondanivalója: Gutenberg találmányát csak bizonyos feltételek mellett ünnepelheti a világ.
  • Utópisztikus elképzelés a világ megjavulásáról. A felvilágosodás gondolatai jelennek meg: örök béke, polgári haladás, együttműködés.

Gondolatok a könyvtárban (1844)

  • Alkalmi vers, a civilizáció célján gondolkozik az Akadémia könyvtárában.
  • Filozófiai óda. Emelkedettség, komor, elgondolkodtat.

Szerkezete: 3 kérdés — 3 válasz.

1. “Ment-e a könyvek által a világ elébb?”, válasz: Nem.

2. El kell-e égetni a könyveket?, válasz: Nem.

3. “Mi dolgunk a világon?”, válasz: Küzdeni.

Vörösmarty az emberiség történetét körforgásszerűen képzelte el: egyszer mindent elölről kell kezdeni.

Az emberek (1846)

  • Galíciai felkelés. Mo.-n is adva volt a lehetősége. A mű felhívás az érdekegyesítésre.
  • Lefelé haladó kompozíció.

Országháza (1846)

  • Még mindig a lengyel tragédia hatása alatt. Érdekegyesítés, jobbágyfelszabadítás. A jobbágyság rossz sorsa a nemesség bűne.
  • Nincs országgyűlés. Érték és időszembesítő vers.

Vörösmarty a Szabadságharc után

  • Szimpatizál a szabadságharccal, de ő maga nem vesz olyan tevékenyen részt, mint Petőfi. A világosi fegyverletétel után Szatmár megyében bujkál. 1850-ben visszatér családjához, önként jelentkezik, perbe fogják, de nem merik bántani a nemzet költőjét. Vidéki birtokára vonul vissza, magába forduló lesz.
  • 1850-es évek, teljes pesszimizmus. A szabadságharc veresége a teljes kétségbeesésbe sodorta Vörösmartyt.

Előszó (1850-51 tele)

  • Az 1845-ben írt Három rege című mű előszava. 49 sor, utalás a szabadságharc leverésének évére.
  • A világosi katasztrófát kozmikus tragédia víziójává növeszti.
  • A vers időkerete egyetlen kozmikussá növesztett esztendő.
  • Tavasz: a reformkor boldog időszaka. MÚLT. Úgy tűnt, hogy megvalósul a vágyott boldog jövő. Felvilágosodás gondolatai, haza és emberiség összefonódása.
  • Az ősz viharai után a tél (JELEN) kietlensége, dermedtsége következik. A csend az önkényuralmi terror némaságát jelképezi.
  • Szétválik a természet és társadalom ||-a, a term. újra tavaszra készülődik (JÖVŐ), az emberek számára viszont örök a tél.

A vén cigány (1854, utolsó mű)

  • Rapszódia. Bordal-keret.
  • A vén cigány: muzsikájával elfeledteti a bánatot. Egyben az idős költő metaforája is. Megjelenik benne az őrület leírása.
  • A szenvedés után szükségszerűen valami jobbnak kell következnie. Megjelenik egy jobb kor reménye.

Vörösmarty szerelmi lírája

Az Etelka-szerelem elsősorban epikus alkotásaiban jelent meg, mindössze egy vers született ebből a témából, a Késő vágy. Nyugodt érzelmekről tanúskodik. Vörösmarty érzései a Laura-szerelem idejében lángolnak fel újra, de szorongást, kétséget, bizonytalanságot is tartalmaznak.

Késő vágy (1839)

Elégia. A jelen gondolataival találkozunk, elmondja, hogy mi múlt el, mi nincs. Nem várnak már rá kalandok és ez ellen semmit sem tehet.

Ábránd (1843)

Anafora és refrén: “Szerelmedért”. Ez fogja közre a vallomást, mely teljes odaadást fejez ki. Utal a szerelem rabság jellegére, de ő ezt önként vállalja. Minden a szerelemért történik és a szerelemért mindent megtenne.

A merengőhöz (1843)

  • 43 éves költő, fiatal feleség, féltékenység, még az álmokra is. “Álmodozás az élet megrontója”-mondta a legnagyobb romantikus.
  • Az élet dolgait kell élvezni, nem az álmokat.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Babits Mihály   » Balassi Bálint vitézi költészete   

Nem hasznosHasznos (+11 pont, 15 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor