- Érettségi Portál 2018 - http://erettsegizz.com -

A romantika (II)

Időtartama: 18. sz. legutolsó éveitől a 19. sz. első kétharmada, de volt, ahol még a 19.-20. sz. fordulóján is létezett. A klasszicizmusból nőtt ki, de hamarosan szembefordult vele. Elődje a szentimentalizmus volt.

A szó eredete: román szóból, melynek jelentése regény (a latinnal szemben anyanyelven írt elbeszélő művek neve). A romantika az irodalomban fejlődött ki és innen tevődött át más művészeti ágakba.

Forrása: általános illúzióvesztés a francia forradalom után. A romantikusok megtagadták az egész polgári ideológiát. Szembefordultak a klasszicizmus dogmáival és a művész szabadságát hirdették. Népművészet, népi kultúra felfedezése.

Orientalizmus (keletkutatás) és egzotizmus.

Jellemzői:

A magyar reformkor és irodalmi élete

A romantika eszméi összefonódtak az idegen elnyomás elleni, a nemzeti függetlenségért folytatott harccal. Az írókra bizonyos kötelezettség, felelősség hárult. Nemzeti érzés, lázas tenni akarás, optimizmus jellemezte őket, változtatni akartak.

Céljaik:

1825 első magyar reformországgyűlés.

Pest és Kisfaludy Károly kerültek az irodalmi élet középpontjába. 1821-ben Aurora nevű zsebkönyvet alakított, körülötte irodalmi csoportosulás alakult ki (Aurora-kör). Bécsi ellenzsebkönyve: Hébe.

Pesti/Romantikus Triász:

Magyar nyelvű színház a német nyelvűvel szemben, MTA(1830), irodalmi társaságok, Pesti Magyar Színház (1837), Kisfaludy Társaság, Nemzeti Kör (később Ellenzéki Kör). Divatlapok.

Magyar nyelvű lapok :

 

Széchenyi István: Első a polgárosodás, gazdasági fejlődés, reformokkal. Hitel.

Kossuth Lajos: Nemzeti függetlenség akár forradalom útján is.

A reformpolitika a 40-es évekre kezdett kifulladni, egyre inkább a forradalmi megoldás és Petőfi került előtérbe.

Vörösmarty Mihály (1800-1855)

Vörösmarty jelentősége:

Vörösmarty epikus művei és drámái

20-as évek, reformkor optimizmusa, buzdítás, nemzeti öntudat növelése.

Zalán futása (1825)

Csongor és Tünde (1830)

Források:

Műfaja: filozófiai mesedráma, romantikára jellemzően kevert a műfaja:

Téma: Mi a boldogság és hol kell ezt keresni?

A hármas út: mindegyik középső, mindeni maga dönt, hogy merre megy.

Kalmár: pénz,

Fejedelem: a hatalom boldogítja,

Tudós: a szellemi értékek révén próbál boldog lenni.

A második találkozás során megbukik mind a három elv, csak pillanatnyi boldogságot érhetnek el vele.

A választ az éj monológjából és a történet végéből tudhatjuk meg. Vörösmarty pesszimista véleménye szerint a világon egyedül a szerelem őrizte meg értékét, egyedül ezért érdemes élni. Az éj pesszimista monológja szerint az egyén élete elveszik a világegyetemben, csak a szerelemnek van értelme, Csongor és Tünde is a FÖLDI szerelemben találja meg a boldogságot.

A boldogság csak az egyén boldogsága lehet, amit a földön kell keresni (magunkban és nem a társadalomban).

Szerkezete:

A szereplők:

A mű romantikus jellemzői:

Haza és emberiség

1830-as, 40-es évek, pesszimizmus némi reménnyel.

Szózat (1836)

1.-2. vsz.: A tántoríthatatlan hazafiúi hűség követelése a válságos történelmi helyzetben.

3.-5. vsz.: A dicső nemzeti múlt felidézése. Az igazságtalan sorssal szembeszálló hősies küzdelmet mutatja be.

6.-7. vsz.: Jelen. Vörösmarty bátor öntudattal fordul nemzete nevében az emberiséghez: jogunk van a népek nagy családjába tartozni.

8.-10. vsz.: Megszólal Vörösmarty jövőbe vetett hite. Teljes bizonyosság afelől, hogy a múlt és jelen erőfeszítéseinek meg kell hozniuk a jobb jövőt.

11.-12. vsz.: Ahhoz, hogy a jobb jövő eljöhessen Vörösmarty feltétlen elszántságra buzdít.

13.-14. vsz.: Az első két versszak megismétlése, keret, DE szórendcsere.

A Guttenberg albumba (1839)

Gondolatok a könyvtárban (1844)

Szerkezete: 3 kérdés — 3 válasz.

1. “Ment-e a könyvek által a világ elébb?”, válasz: Nem.

2. El kell-e égetni a könyveket?, válasz: Nem.

3. “Mi dolgunk a világon?”, válasz: Küzdeni.

Vörösmarty az emberiség történetét körforgásszerűen képzelte el: egyszer mindent elölről kell kezdeni.

Az emberek (1846)

Országháza (1846)

Vörösmarty a Szabadságharc után

Előszó (1850-51 tele)

A vén cigány (1854, utolsó mű)

Vörösmarty szerelmi lírája

Az Etelka-szerelem elsősorban epikus alkotásaiban jelent meg, mindössze egy vers született ebből a témából, a Késő vágy. Nyugodt érzelmekről tanúskodik. Vörösmarty érzései a Laura-szerelem idejében lángolnak fel újra, de szorongást, kétséget, bizonytalanságot is tartalmaznak.

Késő vágy (1839)

Elégia. A jelen gondolataival találkozunk, elmondja, hogy mi múlt el, mi nincs. Nem várnak már rá kalandok és ez ellen semmit sem tehet.

Ábránd (1843)

Anafora és refrén: “Szerelmedért”. Ez fogja közre a vallomást, mely teljes odaadást fejez ki. Utal a szerelem rabság jellegére, de ő ezt önként vállalja. Minden a szerelemért történik és a szerelemért mindent megtenne.

A merengőhöz (1843)

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!