Érettségi Portál 2014

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Ady Endre – Magyarság versek

Beküldő: adminszamalk
Irodalom tételek
Ady Endre – Magyarság versek
A darwini elméletből származó s az emberi világra analógiásan alkalmazott létharc és kiválasztódás tétele fontos szerepet játszott már a kiegyezés kori nemzedékek gondolkodásában is. Az evolucionista természettudomány és szociológia ésszerű érveivel alátámasztani látszott a nemzethalál lehetőségét fölvető reformkori aggodalmat. A magyarság „zord, tépett, nehézvérű, indulatos, barbár, Istentől megszállott és űzött népként” lép elénk Ady műveiből. Ostorozó, keserű hangvételű magyarság-verseit a nemzetféltés ihlette, a félelem, hogy fenn tud-e maradni a magyarság a népek közötti versengésben. Ostorozta akarathiánya, tehetetlensége, gyávasága miatt, nemzetéért való aggódása “fordított himnusz” írására sarkallta: a magyarság csak állandó sorscsapások közepette képes fennmaradni. Ugyanakkor mindezt nem kívülállóként tette, azonosult nemzetével, vállalta vele a sorsközösséget. Legkönyörtelenebb nemzetostorozó verse a Nekünk Mohács kell. Az erős indulat, a vádló keserűség alakítja a költemény nyelvi anyagát. A párhuzamosan felépített strófák anaforaszerűen ugyanazzal a feltételes mondattal kezdődnek, dühöt közvetítenek. Az első szakaszban még a megvetést hordozó két megállapítás, a vers végén már a békesség elutasításának legdöntőbb érve szólal meg, a nemzeti pusztulás lehetősége. A nemzetostorozást egyben önbírálatként formálta meg, azonosult népével, maga is vállalta a sújtó csapásokat. Ady kétségbeesetten vívódott ugyanúgy, mint egykor Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty a nemzethalál ijesztő gondolatával. Az írói hivatás szerves részévé vált a váteszi magatartás. Ez a jövőbe látó képesség, prófétai szerep jósoltatja meg vele a magyarság pusztulását, szétszóródását. Ady vállalta magyarságát népének hibáival együtt, s osztozni akart fajtájának elrendeltetésszerű sorsában, akár pusztulásában is. Hazájához való sorsszerű kötődésének egyik legszebb vallomása: A föl-földobott kő. A vers címadó metaforája, a föl-földobott és a földre mindig visszahulló kő a determináltságot, a végleges helyhez kötöttséget  hangsúlyozza. Ellentétes irányú a költeményben az érzelmek mozgása, s feszültséget teremt a messze távol és a közel, a fent és a lent világa is. A lélek szándéka a menekülés, vágyakozása a messze tornyok magasába húzza, de törvényszerűen visszazuhan a földre. A megváltoztathatatlan elrendelést fejezi ki a „százszor” kétszeres számnévi túlzás. Ha nem is büszkén, dicsekedve, ha cak meghasonlottan és szomorúan is, de megvallotta magyarságát, hazája iránti hűségét. Az utolsó strófa feljajdulása a végzetszerűséget fejezi ki. Eldőlt a széthúzó erők és vágyak harca, s győzött a hazához való eltéphetetlen, vállalt ragaszkodás.

Ady Endre – Magyarság versek

A darwini elméletből származó s az emberi világra analógiásan alkalmazott létharc és kiválasztódás tétele fontos szerepet játszott már a kiegyezés kori nemzedékek gondolkodásában is. Az evolucionista természettudomány és szociológia ésszerű érveivel alátámasztani látszott a nemzethalál lehetőségét fölvető reformkori aggodalmat. A magyarság „zord, tépett, nehézvérű, indulatos, barbár, Istentől megszállott és űzött népként” lép elénk Ady műveiből. Ostorozó, keserű hangvételű magyarság-verseit a nemzetféltés ihlette, a félelem, hogy fenn tud-e maradni a magyarság a népek közötti versengésben. Ostorozta akarathiánya, tehetetlensége, gyávasága miatt, nemzetéért való aggódása “fordított himnusz” írására sarkallta: a magyarság csak állandó sorscsapások közepette képes fennmaradni. Ugyanakkor mindezt nem kívülállóként tette, azonosult nemzetével, vállalta vele a sorsközösséget. Legkönyörtelenebb nemzetostorozó verse a Nekünk Mohács kell. Az erős indulat, a vádló keserűség alakítja a költemény nyelvi anyagát. A párhuzamosan felépített strófák anaforaszerűen ugyanazzal a feltételes mondattal kezdődnek, dühöt közvetítenek. Az első szakaszban még a megvetést hordozó két megállapítás, a vers végén már a békesség elutasításának legdöntőbb érve szólal meg, a nemzeti pusztulás lehetősége. A nemzetostorozást egyben önbírálatként formálta meg, azonosult népével, maga is vállalta a sújtó csapásokat. Ady kétségbeesetten vívódott ugyanúgy, mint egykor Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty a nemzethalál ijesztő gondolatával. Az írói hivatás szerves részévé vált a váteszi magatartás. Ez a jövőbe látó képesség, prófétai szerep jósoltatja meg vele a magyarság pusztulását, szétszóródását. Ady vállalta magyarságát népének hibáival együtt, s osztozni akart fajtájának elrendeltetésszerű sorsában, akár pusztulásában is. Hazájához való sorsszerű kötődésének egyik legszebb vallomása: A föl-földobott kő. A vers címadó metaforája, a föl-földobott és a földre mindig visszahulló kő a determináltságot, a végleges helyhez kötöttséget  hangsúlyozza. Ellentétes irányú a költeményben az érzelmek mozgása, s feszültséget teremt a messze távol és a közel, a fent és a lent világa is. A lélek szándéka a menekülés, vágyakozása a messze tornyok magasába húzza, de törvényszerűen visszazuhan a földre. A megváltoztathatatlan elrendelést fejezi ki a „százszor” kétszeres számnévi túlzás. Ha nem is büszkén, dicsekedve, ha cak meghasonlottan és szomorúan is, de megvallotta magyarságát, hazája iránti hűségét. Az utolsó strófa feljajdulása a végzetszerűséget fejezi ki. Eldőlt a széthúzó erők és vágyak harca, s győzött a hazához való eltéphetetlen, vállalt ragaszkodás.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Balassi Bálint   » Görög líra és a lírai műnem   

Nem hasznosHasznos (+7 pont, 9 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor