Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Ady Endre: Harc a Nagyúrral

Beküldő: Látogató
Irodalom tételek

Készítette: Vajóczki Virág

Ady Endre költészete egy új korszakot jelent irodalmunkban. Az új stílus és új szellemiség adták Ady újszerűségét verseiben. 1877. november 22-én született Érmindszenten. Ady Endre a ma modern magyar líra megteremtője. Életformája és értékrendje is eltér az átlagostól. Versei gazdag, összefüggő jelképrendszert alkotnak, lehet szó látomásszerű tájversekről, magyarság-versekről, háborúellenes-költészetről, létharc-versekről és szerelmes költeményekről. Ez a szimbolizmus, melynek célja, hogy a mű témájától, tárgyi világától függetlenül, ill. ezeken keresztül a szépség, a magasrendű értékvilág megközelítése és kifejezése.

Ady a Nyugat első nemzedékébe tartozott, ahogy Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Kaffka Margit és Karinthy Frigyes is. A 20. századi irodalom megújulásunk igazi határkövét a Nyugat című folyóirat megindulása jelentette. Legelső száma 1908. január elsején jelent meg és 34 éven át a magyar irodalom legmeghatározóbb központja volt. Főszerkesztője Ignotus volt, a jelentős kritikus. Szerkesztői Fenyő Miksa és Osváth Ernő voltak. Osváth elolvasott minden beküldött kéziratot, és kiválasztotta az értékes írásokat. Csak a tehetséget nézte,a politikai pártállást nem. A folyóirat címe egyben programot és kihívást is jelentett. Céljának tekintette a magyar irodalomnak a nyugati nagy irodalmak színvonalára emelését. Szélesre tárta a kapuit a korszerű nyugati stílusirányzatok előtt, de elődjének tekintette a 19. század második felében jelentkező új törekvéseket is. Együtt és egyszerre lépett itt nyilvánosság elé hét olyan költő, akik már a Nyugat szellemében új látásmódot képviseltek. A lap a háború alatt is megjelent. Osváth halála után Babits Mihály határozta meg a Nyugat szellemét. Babits halála a lap halálát is jelentette, de csak részben: az Illyés Gyula által szerkesztett Magyar Csillag külsőleg változatlan formában a nagy előd folytatásának tekinthető.

Ady nemcsak a megbotránkoztató szerelem merészségét vállalta, hanem azt is, amit mások nem mertek kimondani: a vér mellett az élet másik nagy mozgatóereje az arany, a pénz. Ady örökösen pénzgondokkal küzdött. Annyi pénze sosem volt, amennyi ahhoz az életmódhoz kellett, amelyet élni szeretett volna. Párizs luxusában döbbent rá igazán a maga szegénységére. Szemében mindenható hatalommá vált az arany. Ezért is mitizálta verseiben a pénz, az arany mindenhatóságát. Az élet királyának látta magát, annál kínzóbb volt számára a szegénység, az életből való kizártság. Pedig mindenre vágyott, meghallotta az élet végtelen tengerének zúgását, hívását. Tudta, hogy joga van „mindenféle fényességhez, amit az élet adni tud”. Ezért is nagy szerepet kapott korai költészetében a pénz, a szerelem motívuma és a halál gondolata. A magyar ugar mellett e három fő témakör köré rendeződtek az 1905-1907-ben keletkezett versek.

Harc a Nagyúrral

A pénz-motívum reprezentatív nagy verse a Harc a Nagyúrral. Sodró, lázas feszültség lüktet a költeményben. A gyors cselekvés (igék nagy száma), a szaggatott előadás, a drámai párbeszédszerű monológ, a tragédiát sejtető befejezés a ballada műfajához közelíti. Uralkodó stíluselem a versben a felzaklató ismétlések nagy száma. Az 1. versszakban 6 szó és egy egész sor ismétlődik. A kiszolgáltatott lírai hős lelki rettegését tükrözi a megöl szó háromszori ismétlése és a mondatok rövidsége. Az embert elpusztítani akaró hatalom a költői látomásban érzéketlen, vicsorgó szörnnyé vált disznófejű nagyúrrá. A fenyegetettség ellenében azonban ott munkál a szembeszegülő szándék, a harc vállalása: kétszer hangzik el a „ha hagyom” feltételes mondat. Az ember és a szörny magányos harca kiélezett határhelyzetben folyik: „a zúgó élet partján”, tehát az élet mezsgyéjén. A lírai hős először hízeleg a szörnynek, feltárja és felajánlja neki tehetségét, majd a hasztalan hízelgés megalázó könyörgésbe vált át. A rém azonban minderre megalázó nevetéssel válaszol. Négy strófán keresztül a lírai én drámai monológja hangzik. Megszólal a hívó messzeség, a titkokat, mámorító boldogságot rejtő és ígérő teljes élet. A végtelen tenger csodáit csak az érzékeny, vágymarta szívű ember képes értékelni, rá vár minden. Az emberi értékekkel érzéketlenül, némán és süketen áll szemben a sertésszívű szörny, a megingathatatlan embertelenség. Reménytelen a kérés, meghallgatás nélkül nyöszörög a vágy. Nem vezet eredményre az embert már-már embertelenné tevő megalázkodás. A 9-10. strófa a költemény drámai csúcspontja. A könyörgés vad küzdelembe csap át. A reménytelen kétségbeesés, a megalázott emberség harcba száll a süket közönnyel. De a mitikussá növesztett összecsapás is hiábavaló. Felhangzik a kilátástalanság szava: „mindhiába”. De a küzdelem a reménytelenség ellenére is tovább folytatódik, az élet végéig. Az emberség nem adhatja fel a harcot az embertelenséggel szemben, s ebben az örökké tartó csatában ott van a mégismorál szépsége és daca.

A versnek az aktuális mondanivalóján túl van általánosabb üzenete is. A mindenféle embertelenséget megtestesítő szörnnyel szemben a harcot még a legreménytelenebb helyzetben sem szabad feladni, még akkor sem, ha a küzdelem kilátástalan.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Rousseau és értekezései   » Biblia (Érettségi Tétel)   

Nem hasznosHasznos (+7 pont, 7 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor