Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Ady Endre magyarság versei

Beküldő: adminszamalk
Irodalom tételek
Ady Endre magyarság versei
1.) Életút:
1877. november 22-én született Érmindszenten. Édesapja Ady Lőrinc, édesanyja Pásztor Mária. A költő öccse, Ady Lajos tanár volt, és ő írta az első Ady-életrajzot.
a.) Diákélet:
Az elemi iskolát Érmindszenten kezdte, később a nagykárolyi piarista gimnázium tanulója lett. Zilahon is tanult. Ragaszkodott tanáraihoz, főleg Kincs Gyulát, a görög nyelv és irodalom tanárát szerette meg. Sokat olvasott, a folyóiratokat olvasott. Leérettségizett. A család úgy döntött, h Ady jogász lesz Debrecenben, így beiratkozott a debreceni jogakadémiára. Magatartásán látszott, hogy nem áhítozik a szolgabírói állás után. Tevékenykedett debreceni lapoknál, majd az egyiknél dolgozott is. Majd Nagyváradon lett újságíró.
b.) Hatások:
A gazdag és művelt polgárság körében kitágult irodalmi és politikai látóköre. Nagy hatással volt rá a polgári radikalizmus politikai programja, mely harcot hirdetett a magyarság kulturális és szociális elmaradottsága ellen. Fontos életében Párizs, ami felszabadította költői tehetségét.
c.) Szerelem:
A futó és felszínes szerelmi kalandok után belépett életébe az igazi szerelem: Diósy Ödönné Brüll Adél, ami fordulópontot jelentett költői pályafutásában is. Verseiben Lédaként szerepel. Az asszony azzal a tervvel jött, hogy kiemelje a fiatal költőt, és elvigye Párizsba. Ekkor kezdett Ady franciát tanulni.
d.) Párizs után Párizs:
Egy évig élt Párizsban, majd hazaérkezésekor Budapestre érkezett haza. Feszült politikai légkör fogadta. Adyt költeményei, cikkei és darabontsága miatt eddig is ellenséges figyelem, és gúnyos bírálat vette körül. Soha magyar költő olyan ellenállással nem találkozott, mint ő. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy nyelv, ízlés, észjárás, költői magatartás és látásmód tekintetében egészen más volt. Ady üldözött vadnak érezte otthon magát, így elmenekült Párizsba. Szimbolista stílus képviselője.
e.) Utolsó évek:
Elszigeteltségét az 1908. január elsején megindult Nyugat enyhítette, melynek haláláig főmunkatársa volt. A Léda-szerelem lassan kezdett kihűlni, és egészsége fokozatosan romlott, és szanatóriumi kezelésekre szorult. De megjelent kötetei népszerűséget, és sikert hoztak. Megismerkedett Boncza Bertával (Csinszka), akit feleségül is vett. Lelkileg összezúzta a háború. 1918 őszén betegsége súlyosra fordult: 1919. január 27-én egy szanatóriumban örökre megpihent. A nemzet halottjaként temették el.
f.) Főbb motívumok:
Magyar ugar, Léda, hiányérzet (arany, pénz, létharc), Párizs, halál, Isten, kuruc, Csinszka, háború
2.) Magyarság versek:
Ellentmondásos személyisége, és kezdetben a költészetének értetlen fogadtatása még inkább felerősítette küldetéstudatát. A nemzetféltés, a szorongás váltotta ki Adyból is a keserű, átkozódó, ostorozó költeményeket, az ún. magyarság verseket. Ezeknek a verseknek a forrása az a nyugtalanító tapasztalat, hogy a magyarság képtelen következetes, kemény akaratkifejtésre, erőfeszítésre. Veszélyeztetett fajtan tartotta, úgy érezte, hogy a magyarság nem tud helytállni a többi nép között.
A föl-földobott kő
– 1909-ben született, hosszú (fél éves) párizsi tartózkodása után írta ezt a vallomást
– a versben megszólal a magyarsághoz való eltéphetetlen ragaszkodás, tartozás
– a címben metafora szerepel, a földobott és a fölre mindig visszahulló kő szükségszerűségét hangsúlyozza, a végleges helyhez kötöttséget hangsúlyozza
– kő = költő
– ellentétek jelennek meg a versben – ellentétes irányú a költeményben az érzelmek mozgása, feszültséget teremt a messze távol és a közel, a fent és a lent világa is
– megváltozhatatlan elrendelést fejezi ki a kétszeres számnévi túlzás („százszor”)
– ellágyuló gyöngédség végül is megsemmisíti az eltávolító vágyak erejét
– kétszeri megszólítás („kicsi országom”)
– megszólítja az országot
– meghasonlottan és szomorúan megvallotta a hazája iránti hűségét
– utolsó strófában feljajdul, ami kifejezi a végzetszerűséget
– győzött a hazához fűző eltéphetetlen, vállalt ragaszkodás
Magyarság versei még: Nekünk Mohács kell (ami fordított himnusznak nevezünk)

Ady Endre magyarság versei

Életút:

1877. november 22-én született Érmindszenten. Édesapja Ady Lőrinc, édesanyja Pásztor Mária. A költő öccse, Ady Lajos tanár volt, és ő írta az első Ady-életrajzot.

Iskola

Az elemi iskolát Érmindszenten kezdte, később a nagykárolyi piarista gimnázium tanulója lett. Zilahon is tanult. Ragaszkodott tanáraihoz, főleg Kincs Gyulát, a görög nyelv és irodalom tanárát szerette meg. Sokat olvasott, a folyóiratokat olvasott. Leérettségizett. A család úgy döntött, h Ady jogász lesz Debrecenben, így beiratkozott a debreceni jogakadémiára. Magatartásán látszott, hogy nem áhítozik a szolgabírói állás után. Tevékenykedett debreceni lapoknál, majd az egyiknél dolgozott is. Majd Nagyváradon lett újságíró.

Hatások

A gazdag és művelt polgárság körében kitágult irodalmi és politikai látóköre. Nagy hatással volt rá a polgári radikalizmus politikai programja, mely harcot hirdetett a magyarság kulturális és szociális elmaradottsága ellen. Fontos életében Párizs, ami felszabadította költői tehetségét.

Szerelem

A futó és felszínes szerelmi kalandok után belépett életébe az igazi szerelem: Diósy Ödönné Brüll Adél, ami fordulópontot jelentett költői pályafutásában is. Verseiben Lédaként szerepel. Az asszony azzal a tervvel jött, hogy kiemelje a fiatal költőt, és elvigye Párizsba. Ekkor kezdett Ady franciát tanulni.

Párizs után Párizs

Egy évig élt Párizsban, majd hazaérkezésekor Budapestre érkezett haza. Feszült politikai légkör fogadta. Adyt költeményei, cikkei és darabontsága miatt eddig is ellenséges figyelem, és gúnyos bírálat vette körül. Soha magyar költő olyan ellenállással nem találkozott, mint ő. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy nyelv, ízlés, észjárás, költői magatartás és látásmód tekintetében egészen más volt. Ady üldözött vadnak érezte otthon magát, így elmenekült Párizsba. Szimbolista stílus képviselője.

Utolsó évek

Elszigeteltségét az 1908. január elsején megindult Nyugat enyhítette, melynek haláláig főmunkatársa volt. A Léda-szerelem lassan kezdett kihűlni, és egészsége fokozatosan romlott, és szanatóriumi kezelésekre szorult. De megjelent kötetei népszerűséget, és sikert hoztak. Megismerkedett Boncza Bertával (Csinszka), akit feleségül is vett. Lelkileg összezúzta a háború. 1918 őszén betegsége súlyosra fordult: 1919. január 27-én egy szanatóriumban örökre megpihent. A nemzet halottjaként temették el.

Főbb motívumok

Magyar ugar, Léda, hiányérzet (arany, pénz, létharc), Párizs, halál, Isten, kuruc, Csinszka, háború

Magyarság versek:

Ellentmondásos személyisége, és kezdetben a költészetének értetlen fogadtatása még inkább felerősítette küldetéstudatát. A nemzetféltés, a szorongás váltotta ki Adyból is a keserű, átkozódó, ostorozó költeményeket, az ún. magyarság verseket. Ezeknek a verseknek a forrása az a nyugtalanító tapasztalat, hogy a magyarság képtelen következetes, kemény akaratkifejtésre, erőfeszítésre. Veszélyeztetett fajtan tartotta, úgy érezte, hogy a magyarság nem tud helytállni a többi nép között.

A föl-földobott kő

  • 1909-ben született, hosszú (fél éves) párizsi tartózkodása után írta ezt a vallomást
  • a versben megszólal a magyarsághoz való eltéphetetlen ragaszkodás, tartozás
  • a címben metafora szerepel, a földobott és a fölre mindig visszahulló kő szükségszerűségét hangsúlyozza, a végleges helyhez kötöttséget hangsúlyozza
  • kő = költő
  • ellentétek jelennek meg a versben – ellentétes irányú a költeményben az érzelmek mozgása, feszültséget teremt a messze távol és a közel, a fent és a lent világa is
  • megváltozhatatlan elrendelést fejezi ki a kétszeres számnévi túlzás („százszor”)
  • ellágyuló gyöngédség végül is megsemmisíti az eltávolító vágyak erejét
  • kétszeri megszólítás („kicsi országom”)
  • megszólítja az országot
  • meghasonlottan és szomorúan megvallotta a hazája iránti hűségét
  • utolsó strófában feljajdul, ami kifejezi a végzetszerűséget
  • győzött a hazához fűző eltéphetetlen, vállalt ragaszkodás

Magyarság versei még: Nekünk Mohács kell (amit fordított himnusznak nevezünk)

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Stendhal és Balzac   » Petőfi Sándor - Az Apostol (b)   

Nem hasznosHasznos (+13 pont, 37 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor