TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

Arany János balladái | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Arany János balladái

Beküldő: Látogató
Irodalom tételek

Beküldte: Tóth Titanilla

Greguss Ágost – korabeli esztéta és stiliszta  szerint a ballada nem más, mint „Tragédia dalban elbeszélve". Ez Arany János balladáinak is nagy részére jellemző. Bár ebben az időben Magyarországon nem volt közkedvelt forma, Aranynak sikerült a magyar műballadát világirodalmi szintre emelnie. Arany János 1853 után kezdi el írni balladáit Nagykőrösi tanársága idején.

Jellemzői:

  • értékvesztés tragikus
  • elhallgatás (balladai homály)
  • lírai formaú
  • verses elemek dal
  • költői kifejező eszközök
  • epikus
  • cselekménye sűrített elbeszélve

Cselekmény szerint három csoportba osztjuk:

  • Történelmi balladák:

Cselekményét múltbeli történelmi esemény adja
(pl.: A walesi bárdok, Szondi két apródja)

  • Népi balladák:

Témáját a nép életéből, és kisebb közösségek hiedelem világából meríti
(pl.: Tetemre hívás)

  • Lélektani ballada:

Középpontjában a bűn és bűnhődés áll
(pl.: Ágnes asszony)

Cselekmény vezetés szempontjából:

1. Egyszólamú ballada (Cselekmény egy szálon fut, pl.: Ágnes asszony)
2. Többszólamú ballada (Cselekmény két vagy több szálon fut, párbeszédes, pl.: Szondi két apródja)

Ágnes asszony

Az Ágnes asszony témája népéleti és lélektani egyben: a világosi fegyverletétel után Arany nehéz anyagi helyzetbe kerülve Geszten nevelősködött, ott hallotta a versben megírt történetet.

A mű elején, közepén és végén is olvasható patak-jelenet keretes szerkezetet ad a műnek: ebből következően nemcsak lineárisnak, hanem körkörös szerkezetűnek is tekinthető. A mű három szerkezeti egységre osztható a helyszínek alapján: az 1–4. versszak helyszíne a patak partja, az 5–19. strófáé a börtön és a tárgyalóterem, a 20–26.versszak pedig ismét a patak partján játszódik.

A ballada az asszony megőrüléséről szól: A versszakok előrehaladtával lesz Ágnes asszony is egyre tébolyultabb: az első versszakban még csak egy véressé lett fehér lepelről olvashatunk, a későbbiekben az asszony igyekszik félrevezetni a falubelieket férjét illetően: Elhallgattatja a gyerekeket, hazudik az asszonyoknak, a hajdúnak viszont már könyörög. Ekkor világosodik csak meg számunkra az asszony eddig balladai homályban maradt bűne: Szeretőjével együtt megölte férjét.

A következő szakaszban a megőrülés belső folyamatának lehetünk tanúi: a 7. versszakban az őrülettől való riadalomról olvashatunk, majd a következő kettőben az őrület takargatásáért való igyekezetről. Miután a bűn a bíróság és az olvasók előtt is nyilvánvalóvá válik, újra visszatér a szerkesztésmód a vers eleji sorokhoz. Balladai homály fedi a bírák viselkedésének okát is: Nem tudni pontosan, miért engedték haza az asszonyt, s miért ejtették el az életfogytiglani börtönbüntetést, de sejtjük: Ágnes asszony büntetése – a teljes téboly – sokkal nagyobb bármilyen letöltendő (és letölthető) fogságnál.

A záró strófákban észlelhető idő múlása a végtelenítésbe nyúlik: Ágnes asszony már megöregedett, haja ősz, arca ráncos, a ronggyá mosott lepel elszakad, de ő még mindig látja rajta a véres foltokat – ez az ő büntetése, így bűnhődik ő bűnéért. Fokozza a téboly egyre erőteljesebb átérzését a strófánként állandóan ismétlődő refrén: „Oh, irgalom atyja ne hagyj el”, amely a mű végén már az őrült asszony gépies, üres motyogása.

Szondi két apródja

Arany János legismertebb történelmi balladája a Szondi két apródja, melyet nagykőrösi tanársága idején 1856-ban írt. A szabadságharc bukása mély fájdalommal töltötte el a költőt. Az uralkodó osztrák hatalom azt várta a magyar költőktől, hogy az elnyomók dicséretét zengjék. Arany ez ellen tiltakozik művében. A költemény műfaja ballada, az úgynevezett többszólamú balladák csoportjába tartozik.

Az első két versszakban Arany helymeghatározást ad. Megtudjuk, hogy Drégely várának területén játszódik a ballada. A mű tárgyát Arany Tinódi Lantos Sebestyén 16. Századi költő költeményéből merítette, aki megörökítette Drégely elestét és a várkapitány hősi halálát, Arany viszont két apród történetéhez fűzi az eseményt.

A balladát több részre tagolhatjuk:

Az I. szakaszba az 1.-2. versszak tagolható. Ebből a két versszakból megtudjuk, hogy az egykori Drégely vára egy harc eredménye képen romossá vált, szemben vele a másik hegytetőn egy hadi zászló látható. A sír mellett két férfi térdel, kezükben lanttal, a völgyben pedig az ellenség győzelmi ünnepe folyik.

A II. szakasz a 3. versszaktól a vers végéig tart. Ettől kezdve a páratlan versszakok főszereplője a török sereg illetve a törökök hírnökei, a páros versszakok pedig a magyar seregről illetve a két dalnokról szólnak. Miután a török hadvezér a hőskapitányt és katonáit megölette, azt várja Szondi György két apródjától, hogy az ő dicsőségére és szórakoztatására énekeljenek. Aki ígéretekkel akarja őket a török táborba csalogatni, de azok hajthatatlanok maradnak. A II. szakaszon belül az 5. versszaktól a múlt kap főszerepet, a csata jelenetét meséli el a költő a két dalnok segítségével. Innentől végig párbeszédekben bontakozik ki a ballada cselekménye.
A 6. versszakban Ali hírnöke szólal meg, arra kéri az ifjakat, hogy ne sirassák tovább Szondit, jöjjenek inkább a törökök táborába.
A 7. versszakban Szondi szólal meg. Alinak üzeni, hogy, hogy nem adja meg magát.
A 8. versszakban ismét a hírnök szavait halljuk, aki a lakoma leírásával próbálja átcsábítani a dalnokokat. A következő versszaktól megtudjuk, hogy Szondi nem adta meg magát, ezért a törökök támadást indítottak a vár ellen.
A 10. versszakban ismét a hírnök szólal meg, újabb érvvel akarja lecsalogatni a völgybe az apródokat.
A 11. versszakban ismét a dalnokok története folytatódik, megtudjuk, hogy Szondi inkább elpusztította minden kincsét és lovait, nehogy a törökök kezére kerüljenek.
A 12. versszakban a hírnök már egyre türelmetlenebb, és arra kéri a dalnokokat, hogy ma Ali dicsőségét zengjék Szondié helyett. A következő versszakban az apródok saját sorsukról énekelnek, és ismét Szondit dicsőítik.
A 14. versszakban a hírnök saját szavaival folytatja a történetet, szerinte Alihoz küldte Szondi az apródokat, hogy a továbbiakban őt szolgálják. A hírnök szavai nem zavarják meg a dalnokok történetmesélését, továbbra is Szondi hősiességét zengik.

A ballada egyik legérdekesebb pontja a 16. versszak. Itt fut össze a cselekmény két szála: Ali küldönce az apródok szavainak hatására maga is önkéntelenül dicsőíti Szondit. Ő is látta, ahogy ágyútól eltalálva is küzdött az utolsó leheletéig. Ugyanerről szól az apródok éneke is a 17. versszakban. Szondit apródjai és ellensége is egyaránt hősnek tartják.

A 18. versszakban a hírnök már dühösen szól a dalnokokra. Szavai fenyegetésbe csapnak át: vesszőzés, börtön várja őket, ha nem mennek Alihoz szépszerével. Az utolsó versszakban átkot mondanak a dalnokok arra, aki megölte Szondit és kérik az Istent, hogy ne irgalmazzon meg a gyilkosnak.

Balladai homály övezi a költeményt, mely megvédte a költőt a politikai támadásoktól, de olvasóik megértették üzenetét: A költő nem alkuszik a magyar nép zsarnokaival.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» József Attila Élete    » Babits Mihály (Érettségi Tétel)   

Nem hasznosHasznos (+46 pont, 66 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor