TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

Arany János balladái (II) | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Arany János balladái (II)

Beküldő: adminszamalk
Irodalom tételek

Aranyról szokás úgy beszélni, mint a „ballada Shakespearejé”-ről. „A legmagyarabb költő” (Németh László) egyéniségéhez, művészi hajlamához valóban közel állt ez a műfaj, amit az is bizonyít, hogy egész pályáját végigkíséri a ballada.

Egyetértőleg idézhetjük Riedl Frigyes és Barta János véleményét:„Remekmű akkor keletkezik, ha valamely nagy tehetség megtalája a tehetségének leginkább megfelelő műfajt és tárgyat.” (Riedl) „Azt a műfajt és tárgyat kell megtalálni, amely kora életviszonyaiból természetesen sarjad ki.” (Barta János)

Valóban Arany ballada iránti érdeklődése és a kor balladakultusza szerencsésen talál egymásra. A ballada kedveltségét az is jelzi, hogy a Kisfaludy Társaság egymás után három évben is (1837, 1838, 1839) balladapályázatot írt ki. Arany elméleti írásokban is foglalkozik a balladával, de mégis azt tekinthetjük a legfontosabb eredménynek, hogy a hazai és a külföldi népballadák ösztönzését felhasználva magas színvonalon aknázta ki a műfaj lehetőségeit.

1. Bevezető:

Arany életműve 3 pilléren nyugszik:

  • verses nagyepikai művek (elb. költemények, eposzok);
  • a verses kisepikai művek ( balladák, románcok),
  • lírai művek.

A ballada műfaja a népköltészetben is ismert, ám Arany a világirodalmi szintre emelte. Jelentőségét méltatja, hogy a balladaírás Shakespeare-jének nevezik. A műballadák a romantikában váltak népszerűvé. Goethe, Schiller, Kölcsey, Vörösmarty is próbálkozott vele, ám Arany mindegyikőjüket felülmúlja. A műballada a népköltészetből került a műköltészetbe.

  • az epikai műnem műfaja – tragédia versben elbeszélve,
  • epikai-lírai és drámai elemek is találhatók benne,
  • szűkszavú párbeszédek és elbeszélő részek vált. benne,
  • eszköze a sűrítés, tömörítés, kihagyás, elhallgatás, szaggaotottság,
  • balladai homály.

Aranyra hatottak a népballadák (főleg székely és skót) és a reformkoti műballadák is.

Témabeli forrásai: széles körből merít (pl. újsághír, néphagyományok, tört.írók művei, személyes élméyek).

Jellemző rájuk a romantikus dráma tragikumfelfogása:

  • a hősök tragikus vétkük miatt buknak el,
  • vagy élőhalottként hordozzák lelkükben a vétkük súlyát,
  • a bűn és bűnhődés elve.

Csoportosításuk többféle rendezőelv szerint történhet:

Keletkezés helye szerint:

  • nagyszalontai,
  • nagykőrösi,
  • pesti,
  • budapesti balladák.

Téma szerint:

  • parasztballadák (A hamis tanú, Tengerihántás),
  • történelmi balladák (V.László, Szondi két.., Mátyás anyja),
  • romantikus balladák (Tetemrehívás, Éjféli párbaj),
  • nagyvárosi balladák (Hídavatás, Párviadal).

3. Szerkezeti megoldás szerint:

  • egyszólamú – egyenesen előrehaladó cselekményvezetés: (A walesi bárdok, Zács Klára)
  • többszólamú – jellemzi a szaggatottság, térben és időban párhuzamos történések: (Szondi két…, V. László)
  • egyszólamú , de körkörös szerkezetű balladák – a befejezésben a kezdő képsor visszatér ( Ágnes asszony).

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» József Attila   » Arany János - Nagyőrösi balladák   

Nem hasznosHasznos (+10 pont, 16 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor