TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

Az irodalom határterületei – A megfilmesített irodalom | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Az irodalom határterületei – A megfilmesített irodalom

A fantasy-irodalom 1989 óta egyre határozottabban képviselteti magát hazánkban. 1980 előtt csak hírből ismerhettük a stílusirányzatot. Az elmúlt néhány évben sok támadás érte a fantasyt elsősorban a szerepjáték területén. A fantasy egy irodalmi műfaj, illetve a műfaj köré szerveződő filmes, szabadidős (és egyéb) kultúra. Régebben a kritikusok nem tekintették „irodalmi” műfajnak a szó klasszikus értelmében („igényes” „szépirodalom”); mára a legkiemelkedőbb, e műfajba tartozó remekeket vita nélkül szépirodalmi műveknek mondhatjuk. A fantasy a huszadik század fordulóján induló, és a század második felében kibontakozó fantasztikus irodalmi, képzőművészeti, és iparművészeti stílus, amely az angolszáz irodalomban fejlődött először önálló irányzattá, de mára eltérő formákban más európai nemzetek művészeteiben is jelentkezett.

Fő jellemzője, hogy a tartalma (történet/kép/hang) olyan elképzelt, mitikus jellegű, valamilyen tekintetben mindig irreális, az író által teremtett, csak annak fantáziájában létező alternatív világokba mint keretbe van ágyazva, mely felépítésében, fizikai és etikai törvényeiben, értékeiben, élőlényeiben, rokonságot mutat a vallások és mítoszok által megteremtett képzeletbeli világokkal.

A fantasy ezek felépítésében – írótól, műtől függően – egyaránt (akár egyazon műben is) merít a gótikus romantika történeteiből, a középkori lovagvilág hősi énekeiből és lovagregényeiből, az ókori és kora középkori – különösen az északi, kelta, germán, skandináv – mítoszokból és eposzokból, illetve a vele rokon (de nem azonos) science-fiction műfaj által teremtett világokból. A fantasy műfaj köré egész kultúra szerveződött, melyben vannak szerepjátékok, filmek, „világépítő” klubok, kizárólag fantasyt forgalmazó könyvkiadók, és hasonlók.

A fantasy kezdeti szárnypróbálkozásai már a romantika korában is megjelentek (Ernst Theodor Amadeus Hoffmann: Az arany virágcserép, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Zalán futása), de igazi megalkotóinak a századfordulón vagy a huszadik század második felében élt J.R.R. Tolkien, Michael Ende, H.P. Lovecraft tekinthetők. A fantasyt egyértelműen Tolkien regénytrilógiája, A Gyűrűk Ura emelte ki az ismeretlenségből és tette világszerte elismertté.

A fantasy műfaj rokon egy másik, régebbi stílusirányzattal, melyet mágikus realizmusnak neveztek. Képviselői közé tartozik többek között Gabriel Garcia Márquez, E. T. A. Hoffmann, Magyarországon pedig Kodolányi János (utóbbi Tolkiennel nagyjából egy időben alkotott az övéhez hasonló, az ókori mítoszvilágban játszódó regényeket).

A Gyűrűk Ura az oxfordi nyelvészprofesszor, J. R. R. Tolkien híres, három kötetben megjelent regénye, melyből azonos című filmtrilógia is készült. A kötetek címei: A Gyűrű Szövetsége, A két torony és A király visszatér. A történet a szerző A babó (másképp A hobbit) című korábbi munkájának folytatása. A mű 1937 és 1949 között készült, 1954-es megjelenése óta világszerte több mint 100 millió példányban kelt el. A regény a fantasy irodalmi műfaj egyik elindítója.

Az 1–11. fejezetet (a verseket is) Réz Ádám fordította magyarra, a könyv további részét Göncz Árpád fordította, a versfordítások Tandori Dezső munkái.

A trilógiát 2001-ben kezdték megfilmesíteni, 2003-ig készült el mindhárom filmváltozat, Peter Jackson rendezésében. A filmek közönség- és kasszasikert arattak.

Már a Beatles is tervezte a könyv megfilmesítését, de nem lett belőle semmi.

Később az elkészült kezdeti rajzfilmek gyermekközönségnek készültek, a felnőtt rajongók joggal panaszkodtak a sötétebb, mélyebb részek elhagyása és a történet gyermeteggé tétele miatt.

A végül elkészült filmeket sok kritika érte, mert több helyen megváltoztatták a cselekményt és a hangvételük is erősen különbözik Tolkien művétől, sokan ünnepelték mint hihetetlen teljesítményt. A filmek összesen 17 Oscar-díjat kaptak (négyet A Gyűrű Szövetsége, kettőt A két torony és tizenegyet A király visszatér), közöttük több „nagy” díjat – A király visszatér gyakorlatilag minden kategóriában nyert, amelyikben jelölték, köztük a Legjobb film díját is elhozta. A díjátadón történő elsöprő győzelmét általában az egész trilógia elismerésének tekintik.

A mű története

Előkészületek

Tolkien eredetileg nem szándékozott folytatást írni A hobbithoz, és e helyett más műveket publikált, mint pl. A sonkádi Egyed gazda. Legjobban a fő művének tekintett Szilmarilokat szerette volna kiadni, de erre egyetlen kiadó sem mutatott hajlandóságot.

Az volt a vágya, hogy megírja Anglia mitológiáját, különösen az I. világháború során szerzett szörnyű tapasztalatai után, amikor látta, hogy mennyi minden eltűnt az általa szeretett értékekből, és felfigyelt a világban található mérhetetlen gonoszságra.

A művet, részben a háború utáni papírhiány, részben árának viszonylag alacsonyan tartása miatt, három kötetre szedték (A Gyűrű Szövetsége: I. és II. könyv; A két torony: III. és IV. könyv; A király visszatér: V. és VI. könyv + függelékek).

A könyv

A Gyűrűk Ura Tolkien érdeklődési köreiből, azok mélyebb kutatásából indult (nyelvészet, vallás, mesék, skandináv és kelta mitológia). Megdöbbentő részletességgel teremtette meg Középföldét, annak mitológiáját, a birodalmak történelmét, a karakterek leszármazási táblázatait, a használt nyelveket, rúnákat és naptárakat.

Miközben a könyv készült, a nagyvilágban éppen dúlt a II. világháború. Tolkien saját bevallása szerint a művében többször is érezhető az éppen aktuális katonai-politikai helyzet. Amikor a könyvben sötétebb, borúsabb a hangvétel, akkor éppen Nagy-Britannia is rosszabbul állt. Amikor javul, akkor a valóságban is valamiféle javulás fedezhető fel. Komoly szerepe van a történetben az új, gépesített hadviselés rémének, Tolkien az I. világháborúban szerzett tapasztalatai alapján. A különleges módon tenyésztett ork hadsereg fejlődésének és az ennek érdekében történő környezetpusztításnak felhangjai modern világunkat idézik.

A Gyűrűk Ura cselekménye előző könyvére, A hobbitra épít, de a könyvben számos utalást találunk A szilmarilok eseményeire és szereplőire.

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Zrínyi Miklós - Szigeti veszedelem   » Vörösmarty Mihály   

Nem hasznosHasznos (+6 pont, 8 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor