TDOMF ERROR: Headers have already been sent in file /var/www/clients/client1/web12/web/wp-config.php on line 84 before session_start() could be called. This may be due to...

Az orosz realizmus | Kidolgozott Érettségi Tételek, Feladatok 2016

Érettségi Portál 2016

Érettségi tételek, érettségi feladatok, érettségi tesztek



Érettségi feladatok
Érettségi tételek
A META-Don Bosco OKJ képzései
A Számalk-Szalézi Szakközépiskola tanfolyamai

Az orosz realizmus

Beküldő: adminszamalk
Irodalom tételek

Az orosz realizmus

Háttér:

  • társadalmi és gazdasági elmaradottság Nyugat-Európához képest

  • nem volt erős polgári osztály; a nemesség egy része sürgette a polgári átalakulást

  • a jobbágyságot Európában csaknem utolsóként törölték el itt (1861)

  • az orosz realizmus fő témája a cári ország áttekinthetetlen bürokráciája, a vidék sivársága, a feudális helyzet lett

  • jellegzetes alak az irodalomban a fölösleges ember alakja, az „Oblomov”, aki bár jó szándékú, nem tud tenni semmit, főleg lustasága miatt  a regények bemutatják azt, hogy nem szabad élni

  • másik típusszereplő a csinovnyik, aki a jelentéktelen, elszürkült hivatalnokot jelképezi

Nyikolaj Vasziljevics Gogol

  • Gogol teremti meg a kisember-irodalmat, hősei egyszerű, hétköznapi emberek (csinovnyik)

  • Elbeszélései jelentősek, kiemelkedők, sokszor keverednek bennük a reális és a fantáziabeli elemek

  • 1809-ben született ukrajnai kisnemesi családba; már gimnáziumi tanulmányai során írogatott

  • Pétervárra került, ahol segédírnok lett  hamar kiábrándult az egyhangú munkából; első, „keresetkiegészítésképp” írt műve a Tanyai esték rendkívüli sikert aratott

  • A revizor című vígjátéka hivatalos visszhangja miatt elutazott Oroszországból, beutazta Európát; csak 1848-ban tért véglegesen vissza

  • Fő műve, a Holt lelkek megrázta az orosz közvéleményt, sötét képet festett a korabeli nemesi társadalomról; emiatt önvád is gyötörte, elkezdte írni a Holt lelkek második részét, de azt halála előtt nyolc nappal elégette

  • 1852-ben halt meg Moszkvában

A köpönyeg

  • Gogol leghíresebb hivatalnok-novellája; groteszk elbeszélés

  • Groteszk: a komikumnak az a fajtája, amelyben szélsőségesen ellentétes elemek egybefonódása kelt nevetséges hatást

  • A komikus hatást a novellában nem a tartalom, hanem az elbeszélő modor váltja ki

  • Anekdotázva, kitérve vezeti be az író a témát; a főhősnek már a nevét, sőt elnevezésének részleteit is  jelentéktelen dolgok derülnek ki, miközben a főhős életéről nem tudunk meg semmit

  • A főhősnek, Akakij Akakijevicsnek már a neve is mulatságos hatást vált ki – Arany János, a mű fordítója maga is használta a nevet írói álnévként

  • Néhol hangnemet vált a mű, a szatirikus-groteszkből átvált érzelmesebb, szentimentálisabb stílusba

  • A téma másodlagos: a kisember meghal a nehezen szerzett köpönyege elvesztése feletti bánatban, majd visszajár kísérteni  Akakij Akakijevics igazságot szolgáltat, de az író ítéletet is mond felette: élete nem értékesebb egy köpönyegnél

  • A főhős halálát az is okozhatta, hogy kitört a csinovnyik-létből: magára haragított egy nála magasabb rangú személyt, ezzel összeomlasztva addigi világát

  • A groteszk ábrázolás célja, hogy megnevettesse az olvasót, de a nevetésbe keserűség is kerüljön

  • Akakij Akakijevics kísértetként sokkal jelentősebbé válik, mint emberként valaha válhatott volna

Anton Pavlovics Csehov

  • az orosz realizmus nagy alakja; novella-, elbeszélés- és drámaíró, megújítja a drámairodalmat

  • végzettségét tekintve orvos volt, sokáig praktizált is

  • regényíró szeretett volna lenni, de főleg elbeszéléseket írt; legtöbb novellája rövid, tömör; az eseményeknél fontosabbak a szereplők és a hangulat

  • meglehetősen szűkszavú író, inkább a szereplők beszélgetéseiből bontakozik ki a jellemük

  • Csehov az elhallgatás, a ki nem mondott szavak művésze; hősei kisemberek, sokszor magányosak, nem érzik magukat otthon a világban

  • Művei középpontjában tragédia áll, de ezt groteszkül, komikusan ábrázolja; elbeszélői stílusát a szenvtelenség jellemzi

  • Megteremti a drámaiatlan drámát; drámai műveiben gyakorlatilag nincsenek események; száműzi a cselekményt és a konfliktust, fokozza a drámaiatlanságot azzal, hogy a kezdő- és zárókép ugyanaz; ezzel fejezi ki a helyzet reménytelenségét, a szereplők tehetetlenségét

  • Ő maga vígjátékoknak tekintette drámáit, de nincs meg bennük a műfajra jellemző felszabadult öröm

  • A szereplők nem cselekszenek, csupán beszélgetnek, gyakran nincs valódi párbeszéd és a szereplők elbeszélnek egymás mellett

  • A színművekben gyakran jelenik meg a felesleges ember képe; a szereplők elképzelt világban élnek, ábrándozással töltve idejüket

A csinovnyik halála

  • a történet egy egyszerű, hétköznapi esemény körül zajlik

  • a főszereplő hivatalnok – csinovnyik – életének meghatározója, hogy felettesei mit mondanak neki

  • Cservjakov – Gogol hőséhez hasonlóan – abba hal bele, hogy megszűnik csinovnyiknak lenni, kivívja felettese haragját és meghal  a novella tragikomikus jellegét ez határozza meg

A 6-os számú kórterem

  • műfaja: kisregény v. hosszú elbeszélés (a novellánál terjedelmesebb); egységes cselekménnyel rendelkezik

  • regénynek nem tekinthető, nincs meg benne az átfogó társadalmi ábrázolás

  • Csehov pályáján egyedülálló mű, elbeszélései közt a főműve; ez legmegrendítőbb alkotása, nagyobb érzelmi hatást válthat ki, mint a Három nővér

  • Helyszíne a jellegzetes isten háta mögötti kisváros, annak is a kórháza, illetve az elmeosztály  kilátástalan, elmaradott hely, nem törődnek a betegekkel, a kádban burgonyát tárolnak; az ápolók nem kezelik emberi módon a betegeket, ennek a magatartásnak a csúcsa Nyikita, az őr

  • Az egyik főhős, Ivan Dmitrics Gromov az elmeosztály (6-os kt.) lakója, volt tanár, aki üldözési mániában szenved

  • A másik főhős Andrej Jefimics Gromov, a kórház egyetlen orvosa, aki eleinte lelkes volt, de belefásult a munkába

  • Már 20 éve főorvos, pedig nem is akart orvos lenni; emberkerülő típus; sztoikus filozófiát követ  a szenvedés nemesíti a lelket, előbb-utóbb úgyis meghalunk

  • A mű cselekménye a 4. fejezetben indul el, a fő mondanivaló pedig a két főhős párbeszédében fogalmazódik meg

  • Az orvos eleinte az elméleti gondolkodásban látja a legfőbb jót, de viselkedése megváltozik, kiszakad kényelmes életéből, egyre többet jár a kórterembe

  • Egy idő után teljesen megváltozik, őt is beutalják; majd a kegyetlen bánásmódba belehal

  • Megtapasztalhatta, hogy ő sem bánt sokkal jobban a betegeivel, mint Nyikita

  • A mű végkicsengése, hogy a butaság, a gonoszság és a beletörődés ellen küzdeni kell

  • A kórház inkább volt börtön; a korabeli Oroszország szimbólumává vált

Három nővér

  • a drámaiatlan dráma egyik példája; hiányzik belőle a cselekmény, sok a párbeszéd, de a szereplők nem figyelnek oda egymásra, elbeszélnek egymás feje felett

  • a téma az élet egyhangúsága, sivársága

  • a mű a Prozorov család életét mutatja be; 3 nővér és bátyjuk sodródását

  • Olga tanárnő, aki a hivatásának él; Mása boldogtalan házasságba kerül; Irina meg akar házasodni, közösségi életet élni  valamint mindannyian Moszkvába akarnak menni, de végig csak álmodoznak erről, nem tesznek semmit

  • Andrejtől várják a kiemelkedést, de ő csak egy tutyimutyi papucsférj

  • Mása elkezdi csalni a férjét, de ez a kapcsolat sem sikerül; Irina jegyesét megölik

  • Átverik magukat a szereplők, nem valós világban élnek  a lehetőség adott lett volna nekik az utazásra, de képtelenek voltak valódi cselekvésre

  • A három év alatt nem változott az életük, továbbra is csak tehetetlenül nézik sorsuk alakulását

Javasoljuk, hogy regisztrálj itt, mert így ingyenesen PDF formátumban is le tudod tölteni a tételeket!

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás  |  PDF letöltés

Ezek a tételek is érdekelhetnek:

» Arany János - Toldi estéje elemzés   » Petőfi Sándor - Az Apostol (Elemzés - Érettségi Tétel)   

Nem hasznosHasznos (+33 pont, 37 értékelésből)



Hasonló Érettségi Tételek: Címkék:
Érettségi tesztek Felvételi Pontszámító Kalkulátor